Az építőipari termelés volumene 2017 júniusában 27,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a KSH adataiból. A második negyedévben az építőipar termelői árai 4,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt, az épületeké 26,1, az egyéb építményeké 29,6%-kal. Az épületek építésének növekedése júniusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – út- és vasútépítési munkák következtében bővült.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 17,8, az egyéb építményeké 29,1, a speciális szaképítésé 33,4%-kal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 39,6%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 47,9%-kal. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés útépítésekre, illetve vasútfejlesztésre kötött szerződések eredménye.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41,0, az egyéb építményeké 126,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
2017. január-júniusban az előző év azonos időszakához képest:
Az építőipari termelés volumene 27,0%-kal bővült az egy évvel korábbihoz mérten.
Építőipari termelői árak:
A II. negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 2,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 4,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az előző negyedévinél az építőipar árai 1,4%-kal magasabbak voltak – olvasható a KSH gyorsjelentésében.
„A megkötött új szerződések nagyfokú volumennövekedése, valamint az építőipar komoly kapacitáshiánya alapján prognosztizálható, hogy az alacsonyabb tőkével rendelkező vállalatok nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igényeket, és ez egyes beruházások leállását vagy elindulásának meghiúsulását eredményezheti. A jó fizikai munkaerő megszerzése és megtartása érdekében már-már komolyan elharapódzó verseny folyik, emiatt a munkaerő költsége meredeken emelkedik – bizonyos szegmensekben akár 300%-nál jár-, ami az inflációt jelentős mértékben meghaladó árszintfelhajtó hatással bír. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szakmunkások visznek haza háromszor magasabb munkabért, mivel ennek egy része profitként csapódik le, ami után adót kell fizetni, beruházásokat lehet belőle indítani, tehát kedvező hatással bír a magyar gazdaságra.
A kapacitáshiány mellett nem szabad elfelejteni az építőipar másik nagy problémaforrását; a hatékonyságot. Ez a nehézség már a recesszió előtt is megfigyelhető volt, ám a minőségi munkaerő kivándorlása miatt még romlott is. A jelenleg gyengébb kvalitásokkal bíró munkaerő bérköltsége kifejezetten magas, miközben hatékonyságuk nem fejlődött, ezt a problémát pedig a kivitelezőknek kell feloldania. Meglátásunk szerint a kellő szaktudással rendelkező, minőségi munkát végző szakemberek megszerzése és megtartása érdekében komolyabb hangsúlyt kell fektetni a képzésükre, illetve a lojalitásukat elősegítő programokat szükséges kidolgozni – hiszen a szektorban sajnálatos módon jelenleg csak bérverseny tapasztalható” – hangsúlyozta Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.
