A magyar fogyasztók digitális fizetéssel kapcsolatos ismeretei jelentősen nőttek tavalyhoz képest 23 százalékra nőtt a jövedelmüket digitálisan elköltők aránya, ami arra utal, hogy a lakosság közel negyede nem feltétlenül a készpénzes fizetést részesíti előnyben. A kényelem és a biztonság az elsődleges prioritás: 35 százalékuk tapasztalt már valamilyen csalással kapcsolatos tevékenységet, például adathalászatot, kártékony szoftvereket vagy a személyes adatokkal való visszaélést. Kettőből egy magyar (55%) tudja, hogyan kell használni a mobiltárcás fizetést, ötből közel 3 fogyasztó (58%) ismeri a QR-kódos fizetési módot.
A Mastercard 2020-ban vezette be a Digitális Fizetési Index-et, azt az iparági mérőszámot, amivel a hazai pénzintézeteket és döntéshozókat szeretné segíteni a hazai digitális fizetésekkel kapcsolatos helyzet objektív megítélésében. A ma bejelentett adatok alapján 2022-ben tovább nőtt az index értéke, amely 61 pontot ért el a 100-ból. Ez 3 pontos növekedést jelent az előző évhez képest.
Magyarország DFI-pontszáma 10 ponttal nőtt az index 2020-as bevezetése óta, de fejlődés mindegyik alappillér esetében megfigyelhető. Ezt elsődlegesen a kártyaelfogadó hálózat bővülése, valamint a digitális fizetési megoldások egyre szélesebb körű elterjedése és jelentősen megugró alkalmazása segítette elő.
„Amikor három éve Európában is egyedülálló módon bevezettük a Digitális Fizetési Indexet, az volt a célunk, hogy egy olyan iparági mérőszámot adjunk a piaci szereplők, döntéshozók kezébe, amely egyszerre mutatja meg a digitális fizetések aktuális állapotát és tesz lehetővé egy mélyebb gondolkodást az ezeket formáló összefüggésekről. Nagyon örülünk, hogy az eredmények alapján szemmel látható a fejlődés ezen a területen, ugyanakkor nem dőlhetünk hátra, hiszen egyértelmű, hogy egyre jobban nyílik az olló a digitális fizetés alapjait biztosító infrastruktúra és a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudása között. Ezt a szakadékot fontos áthidalni, mivel az új megoldások használatának első lépése az ezekkel kapcsolatos tudás növelése” – értékelte az eredményeket Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
Az eredményt idén is az index három alappillérének pontjaiból számították ki: 76 pontot ért el az Infrastruktúra, 55-öt a Tudás és 52-t a Használat kategóriája.
A 2021-es sikeres magyarországi bemutatást követően az indexet három másik országban (Ausztriában, Horvátországban és Romániában) is bevezették. 2022-ben mind a négy országban összességében emelkedett az index pontszáma, így a 100-ból 56 és 64 pont közötti értéket értek el, átlagosan 61 pontot.
Az egyes alappillérek egyéni fejlődését további mérőszámokkal részletezik, így engedve mélyebb betekintést a változások mögötti folyamatokba.
Infrastruktúra:
Az Infrastruktúra 76-os pontszáma - amely az előző évhez képest 3 ponttal magasabb - azt jelzi, hogy Magyarországon megalapozott igény mutatkozik a digitális fizetésekre. Elsősorban a digitális fizetési megoldások elterjedésének jelentős növekedése tette lehetővé az Infrastruktúra alappillérének 2022-es fejlődését. Ahogy a helyi szereplők alkalmazkodnak az új fizetési megoldásokhoz, elősegítik a piac fejlődését, valamint a kereskedők és a kártyabirtokosok digitalizációját, amit a szabályozási törekvések is támogatnak. Az elfogadói oldalt tekintve az új, innovatív elfogadói megoldások - például az mPOS elterjedése - több digitális fizetési lehetőséget biztosítottak a fogyasztóknak, és ez a jövőben tovább fokozható a softPOS megoldások (okoseszközök POS-terminállá való alakításának különféle módjai) elterjedésével. Az érintésmentes technológia elérhetősége továbbra is magas; elfogadói oldalon meghaladja a 95%-ot, a Magyarországon kibocsátott kártyák 93%-a érintésmentes funkcióval ellátott (MNB, 2023; Mastercard, 2023c). A POS-terminállal rendelkező vállalkozások aránya 2020 óta jelentősen növekedett, de a potenciálisan elérhető vállalkozások még mindig több mint fele nem rendelkezik terminállal, vagyis van még hová fejlődni, különösen a kisebb kereskedők (civil szervezetek, egyéni vállalkozók, mikrovállalkozások) esetében (MNB, 2023; Eurostat, 2023; Mastercard DPI). Az infrastrukturális pillér tekintetében Ausztria (80 pont) kapta a legmagasabb pontszámot, majd Horvátország (79 pont), Magyarország (76 pont) és Románia (70 pont) következik.
Tudás:
A Tudás alappillérének 55-ös pontszáma 4 ponttal magasabb, mint 2021-ben volt. Ezt a növekedést a fogyasztók a digitális fizetési módokkal kapcsolatos nagyobb objektív tudása eredményezi. Azonban az új fizetési megoldások használatára való hajlandóság még mindig alacsony, így ez jelenti a tudásszint növekedésének legnagyobb akadályát. A tájékozottság (46) és szándék (49) komponensek keveset változtak és hasonló pontszámot értek el 2022-ben, mint 2021-ben. A teszttel mért objektív tudás pontszáma azonban jelentős növekedést mutat az előző évihez képest: 2022-ben a korábbi 54-ről 63-ra nőtt. Azonban a válaszadók körülbelül kétharmada nem mutatott hajlandóságot arra, hogy többet tudjon meg az új digitális fizetési módokról. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a következő években nagy kihívás lesz a digitális fizetéssel kapcsolatos tudás és a digitális fizetési módok használatának további terjesztése, mert a helyi fogyasztók nem szívesen változtatják meg a fizetési szokásaikat. Az elmúlt évhez képest legnagyobb változást mutató komponens a helyi fogyasztók objektív tudása, amely 63 pontot ért el, 9 ponttal többet, mint 2021-ben. A konkrét témákat tekintve a válaszadók a fizetési kártyákkal kapcsolatos kérdések esetében rendelkeznek a legmélyebb tudással, ezek a lehetőségek már hosszú ideje elérhetők a piacon. A QR-kódos fizetésekkel, a mobiltárcás fizetésekkel és a különféle csalásokkal kapcsolatos ismeretek szintén bővültek 2021 óta, ami hozzájárult a komponens általános pontszámának növekedéséhez. Másrészt a legkevesebb helyes válasz többek között a részletfizetéssel kapcsolatban érkezett be, amely még nem túl elterjedt lehetőség Magyarországon. A részt vevő országok összehasonlítása azt mutatja, hogy a tudás alindex hasonló tendenciát mutat az országok között: Horvátország 56 pontot ért el, a másik három ország pedig 55 pontot, ami az alindexek kis mértékű eltérését jelzi.
Használat:
A Használat alappillére 2021-hez képest 2022-re 3 ponttal növekedett, így 52 lett, de továbbra is elmarad a fogyasztók digitális fizetési módokkal kapcsolatos tudása mögött. Számos tényező hat pozitívan a Használatra, köztük a digitális fizetési infrastruktúra fejlődése, a szabályozási törekvések, valamint a kártyás fizetés elterjedése. Nagy kihívást jelent a készpénz Magyarországon, továbbra is erős pozíciója miatt. Jelentős eltérés van az alappillér két komponense között: a készpénzmentes fizetés használata 76 pontot ért el, míg a fizetési módok elterjedtsége 29 ponttal viszonylag alacsony szinten áll, és a 2021-es adatokhoz képest nem változott jelentősen. Két fő mutató, a digitálisan indított átutalások (a digitálisan kezdeményezett banki átutalások aránya) és az érintésmentes fizetés közel 90%-os arányával továbbra is a magyar piac meghatározó részét képezi (MNB, 2023; Mastercard DPI 2023). Mindkettő arra utal, hogy ha egy nagyobb kényelmet biztosító digitális megoldást már jól ismernek a fogyasztók, akkor azt előszeretettel használják és fizetési rutinjuk részévé válik. A Használat alindex pontszámai között jelentős eltérések voltak az egyes országok között: a pontszámok 44 és 57 pont között mozogtak, Horvátország (57 pont) átlagon felüli eredményt ért el a digitális fizetések elterjedtsége tekintetében. Románia átlag alatti használati pontszáma (44 pont) ellenére a digitális fizetési megoldások elterjedtsége az országban pozitív tendenciát mutat. Magyarország és Ausztria egyaránt 52-es részindexpontszámot ért el ebben a kategóriában.
