A számlák 76 százalékát fizetik pontosan a magyarországi ügyfelek, amely nagyjából azonos a közép- és kelet-európai aránnyal, ám 3 százalékponttal elmarad teljes Európa átlagához képest (79%). Ez az arány nagyjából a 7 évvel ezelőtti fizetési fegyelemnek feleltethető meg. Az EOS Csoport 2019 után ismét átfogó kutatásban vizsgálta a lakosság és a vállalati szektor fizetési szokásait. A kutatásban 16 ország, mintegy 3200 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól.
Lényeges változás látszik a magyarországi fizetési határidők tekintetében is: míg 2019-ben a magyarországi vállalatok a lakosság felé átlagosan 30 napos fizetési határidővel számláztak, 2022-re ez a szám 33-ra emelkedett, a B2B számlák fizetési határideje pedig 39 napról 43 napra nőtt. Ezekkel az arányokkal 5 (B2C) és 2 nappal (B2B) hosszabbak a magyarországi fizetési határidők a régiós átlagnál.
Ám sajnos a hosszabb fizetési határidők sem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a válságok hatásait, mivel a vállalatoknak még így is növekvő késedelmekkel kell szembenézniük. 2019-hez képest jelentősen, 5 százalékponttal, 15-ről 20%-ra nőtt a késedelmesen fizetett számlák aránya, amely 2 százalékponttal magasabb az európai átlagnál (18%).
A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a legutóbb mért értékkel, a Magyarországon kiállított számlák 4%-át nem fizetik ki egyáltalán, ám a szakértők szerint ebben jelentős romlás várható, mivel az utóbbi fél év hatásai következtében nem fizető ügyfelek csak később jelennek majd meg a statisztikákban.
Erre utal az is, hogy a megkérdezett magyarországi vállalatok körében kifejezetten pesszimista hangulat uralkodik. Míg 2019-ben csak 15%-uk látta pesszimistán a fizetési szokások alakulását, mára már minden negyedik cég szerint (25%) jelentősen romlani fog az ügyfelek fizetési hajlandósága a következő 2 év során, míg javulásra mindössze 18% számít.
Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője kiemelte: „Az idei kutatás rámutat arra, hogy a válságok sajnos nem múlnak el nyom nélkül, és hatásuk pontosan lekövethető a statisztikai adatok alapján. A követeléskezelés szerepe ezekben a nehéz időkben felértékelődik, hiszen egy vállalat számára már nem csak a profitabilitás, hanem egyenesen a túlélés múlhat azon, hogy meg tudja-e tartani a likviditását. Az európai vállalatok mindössze 1%-a szerint csökkent a munkamennyiség a kintlévőség-kezelés területén a világjárvány óta, míg 31%-uk számolt be jelentősen több munkamennyiségről a területen” – mondta el a szakember.
