A Mastercard publikálta Bankkártya Használati Szokások és Attitűdök című kutatásának eredményeit, amelyben a magyar városi lakosság fizetési szokásait térképezi fel és teszi követhetővé immáron 15 éve. A legfrissebb eredmények alapján a magyar felhasználók digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de például a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.
A 97%-os hazai bankkártya penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik elmondásuk szerint nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23%. Összességében az látszik, hogy a banki ügyfelek 85%-ánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. E mellett a kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3%. A kártyahasználat fejlődése az online számlafizetésnél az egyik leginkább szembetűnő: ma már a megkérdezettek 63%-a kártyával intézi ezeket a kifizetéseket, ezzel párhuzamosan pedig a csekkes befizetések aránya 41%-ról 36-ra csökkent.
A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma itthon, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát, ami azt jelenti, hogy minden tizedik magyar már neobanki ügyfél is. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4%-ról 17%-ra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. Érdekesség, hogy a magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A felhasználók 37 százaléka esetén 50 ezer forint, vagy ennél kisebb összegű volt az egyenleg, 24% pedig éppen annyit tart a kártyáján, ami egy adott vásárláshoz éppen szükséges. Talán nem meglepő, de a neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68%) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60%) a használat leggyakoribb módja.
A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. A megkérdezettek 35%-a járt szabadidejében külföldön az elmúlt évben. Az ebbe a csoportba tartozók 45%-a a fiatalok korcsoportjából került ki, 43%-uk pedig a fővárosban él. Az utazás során a megkérdezettek 69%-a használta a kártyáját (63% vásárlásra és mindössze 6% aki kizárólag pénzfelvételre).
Hasítanak a mobilbanki appok és a mobilfizetés
A magyarok egyharmada (33%) kezdeményezett tavaly mobilfizetést (szemben a 2022-es év 26%-os arányával). A mobilfizetés nem meglepő módon szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek megközelítőleg fele (43%) adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21%-ot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.
97 százalékos okostelefon penetráció mellett 88% tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68% használja is azt (ez 8%-os növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40%-ot). Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésre használjuk.
Lassan mindenki vásárol online, egyre népszerűbbek a webkártyák
A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87% volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83% közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88%-a vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben (5 év alatt ez 36% növekedés). Tízből hét fogyasztó (69%) használta ehhez a mobiltelefonját (2021-ben ez még csak a válaszadók felére volt igaz).
Azok közül, akik vásároltak valamit online, 67% volt azok aránya, akik ezt havonta legalább egyszer tették és mindössze 12%, akik 2-3 hónapnál ritkábban.
Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67%), ezt követi a kártyás utánvét (44%), majd a készpénzes utánvét (40%). Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85% azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.
A megkérdezettek közel ötöde (18%) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45% ennél valamivel ritkábban, míg 37% azok aránya, akik még sosem tettek így. A külföldről vásárlók többsége (61%) nagyobb, jól ismert webshopokból vásárol csak. 52%-uk a fő kártyájával fizet, de egyre népszerűbbek az úgynevezett feltöltős webkártyák, ilyen megoldást a válaszadók 21%-a használ már.
A visszaélés nem újdonság, de a többség nem érzi felkészültnek magát
A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett. 15% viszont nem volt ilyen szerencsés, itt a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.
Amikor a visszaélések fajtáiról kérdezték őket, a válaszadók elmondásuk szerint leggyakrabban valamilyen futárcég nevében kiküldött sms-el vagy emaillel (51%) találkoztak, 20% említett közmű szolgáltatók nevében küldött követelést, 19-19% volt a gyanúsan jó befektetést ígérő, illetve a banknak álcázott adatbekérő megkeresések aránya.
A megkérdezettek kevesebb mint negyede (23%) gondolja magát teljesen felkészültnek, 55% valamelyest felkészültnek tartja magát a visszaélésekkel szembeni védelemben. Abban viszont a túlnyomó többség (78%) egyetért, hogy a csalók egyre profibbak lesznek és a helyzet a jövőben rosszabb lesz, mint most. És hogy kitől várnak védelmet? A válaszadók 53%-a a bankjától várja ezt, 38% említette a szabályozót, 35% a rendőrséget, 27% a kereskedőket.
