Jelentős lassulásra számít a magyar gazdaságban a GKI jövőre a világgazdasági körülmények romlása és az EU-transzferek serkentő hatásának kifulladása miatt. A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP a tavalyi 5,1 százalék után idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő.
A magyar gazdaság az első fél évben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal bővült. Ez az ütem az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév is jól kezdődött júliusban, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte, és az üzleti várakozások a következő hónapokra sem valószínűsítenek javulást – írja az MTI a gazdaságkutató elemzése alapján.
Május óta ugyanakkor az infláció is csökken – teszik hozzá -, szeptemberig csaknem 1 százalékponttal mérséklődött (a GKI várakozása 2019 végére 3,5, 2020 végére 3,3 százalék). Kedvező az államháztartás helyzete is, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge (az első kilenc hónapban 323,1 forint volt az átlagos euróárfolyam, idén 325, jövőre 335 forintra számítanak a tavalyi 318,9 forint után).
A magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első fél évben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál, ennek megfelelően, a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal.
Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, azonban a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett, s ez a helyzet az idei első fél évben is. Ez a gazdaságkutató szerint kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mivel a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik (2019-re 2 milliárd eurót, 2020-ra 1,5 milliárdot várnak). Ugyanakkor egy kis országban a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen exportorientáció nélkül.
A feldolgozóiparban az első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az első nyolc hónapban csak 72,7 százalék. A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett, a gazdaságkutató szerint a markáns fékeződés várható volt. A GKI úgy látja, az éves átlagos bővülés minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, 2020-ban azonban már csak 2 százalék körülit várnak.
A kiskereskedelmi forgalomban viszont a második fél évben nem várható lassulás, ezt sem a július-augusztusi kedvező adatok, sem a gyors bérkiáramlás, sem a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé – írják. Prognózisuk szerint éves átlagban 6 százalék, jövőre 4 százalék közeli forgalombővülés várható. Az idegenforgalmi szektorban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel az áremelés és a gyenge forint miatt 8 százalékkal emelkedett.
A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptemberben 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel csökkent. A munkanélküliség feltehetőleg a második negyedévben, 3,3 százalékkal érte el mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Úgy vélik, változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.
A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3 százalékkal, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek – mutat rá a GKI. A gazdaságkutató prognózisa szerint a reálkeresetek idén átlagosan 7 százalékkal, jövőre 4-5 százalékkal emelkednek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. Ugyanakkor a beruházások esetében az idei 13 százalékot jövőre a GKI szerint csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.
