A kisebb méretű vállalatok Európa-szerte exporttevékenységük bővítésével igyekeznek bevételeiket növelni, derül ki a UPS, a világ legnagyobb logisztikai szolgáltatójának 2016 második és harmadik negyedévében végzett kutatásából. Ezalól kivételt jelent az Egyesült Királyság, ahol a cégek exporthajlandósága jelentősen csökkent a júniusi „Brexit” népszavazás után.
A UPS európai KKV-k export tevékenységét vizsgáló éves kutatása (UPS European SME Exporting Insights) közel tizenháromezer európai kis- és középvállalat tulajdonosának véleményét tükrözi. Az adatok tanúsága szerint egyre növekszik azon KKV száma, akik exportálnak, és ezzel párhuzamosan az átlagnál magasabb bevétel-növekedésről számolnak be. A negyedik éves kutatás szerint azok a cégek, akik exportálnak gyorsabban növekednek más cégeknél.
A 2016-os eredményeket befolyásoló egyik legfőbb faktor egyértelműen a júniusi brit népszavazás volt, mely az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szólt. A kutatás készítői az Egyesült Királyságban a szavazás előtt és után is gyűjtöttek adatokat. Az eredmények pedig jelentős esést mutattak az egyesült királyságbeli KKV-k exporthajlandóságában a harmadik negyedév során. A szavazás előtt a brit KKV-k 36 százaléka várt emelkedést az exportjában, míg a szavazás után ez a szám 20 százalékra esett vissza.
Ezzel ellentétben minden egyéb piacon a változás fordított volt. Összességében a cégek 26 százaléka számított exportbővülésre a második negyedévben, míg a harmadik negyedévre a szám 33 százalékra nőtt. A változások hatására az Egyesült Királyság pozíciója az exportáló országok listájában jelentősen megváltozott. Míg korábban az ország a kontinens második legexport-intenzívebb piaca volt Németország után, mostanra a hatodik helyre esett vissza.
“A KKV szektorban működő exportőr vállalatok magasabb bevétel-növekedésről számolnak be, és sokkal bizakodóbbak a jövőbeli teljesítményükkel kapcsolatban is – mondta el Nando Cesarone, a UPS Europe elnöke. – A 2016-os tanulmányunk azt mutatja, hogy azon kisvállalati vezetőknek több mint fele, akik a termékeik exportja mellett döntöttek, az elmúlt három évben folyamatosan növelni tudták bevételeiket. Míg azok közül, akik nem exportáltak, csak 31 százalék tudott növekedésről beszámolni.”
Mindemellett az exportáló KKV-k aránya általánosságban is nőtt, egyes piacokon kifejezetten gyors ütemben. Ezek a KKV-k pozitív előrejelzéseket adtak; a cégek nagyobbik része stabil, vagy növekvő exportra számít. További fontos megállapítások:
Az exportáló KKV-k aránya minden piacon nőtt, még az Egyesült Királyságban is –az exporthajlandóság csökkenésének dacára. A német KKV-k exportálnak a legnagyobb valószínűséggel.
Az EU továbbra is a legfontosabb exportpiac az európai KKV-k számára, melyet az USA követ. Az egyéb piacokra is exportáló cégek részaránya is növekszik, kivéve Olaszországban és az Egyesült Királyságban.
Az idei kutatásban a készítők arról is megkérdezték a nem exportáló cégeket, mennyire nyitottak a jövőbeli exportra, illetve hogy mik a jövőbeli üzleti prioritásaik. Ezekből az adatokból áll össze egy súlyozott ráta, az Exporthajlandósági Index. Ez mutatja meg az európai KKV-k mennyire nyitottak export tevékenységre váltani.
Az index tanúsága alapján a három legfőbb kérdés, melyeket a cégeknek meg kell vizsgálniuk, mielőtt exportálni kezdenek, az e-kereskedelem lehetőségeinek kihasználása, az ismeretlen piacokon való növekedés problémái és a piaci ismeretek megszerzése. “A cégünk azért van, hogy segítsen ezeknek a vállalatoknak a határokon átívelő kereskedelem nehézségeit leküzdeni – tette hozzá Cesarone. – Az ügyfeleink dedikált, a vámáru ügyintézés terén jártas szakemberekkel dolgozhatnak, akik megkönnyítik számukra az exportfeladatok elvégzését.”
