Két, augusztusban megjelent kormányhatározat értelmében ötre bővült az ország kiemelt turisztikai fejlesztési térségeinek száma. A Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó térség turisztikai projektjeire 35,81 milliárd forint, a Dunakanyar fejlesztésére pedig 69,81 milliárd forint támogatást kapnak a térségek a 2017 és 2030 közötti időszakban.
A kormány nemzeti prioritásként tekint a magyar turizmus versenyképességének fejlesztésére. A turisztikai ágazat minden eddiginél jobban teljesít, és ahhoz, hogy még nagyobb lendülettel fejlődhessen, az elmúlt időszakban szemléletváltás kezdődött meg az ágazatban, amely a fejlesztések terén a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek rendszerén keresztül valósul meg. Ezek olyan térségek, amelyek kiemelkedő potenciállal rendelkeznek a turizmus területén, akár 3-4 nap alatt bejárhatók és a nemzetközi kereslet szempontjából is értelmezhetők – írja a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Az elmúlt napokban megjelent két kormányhatározattal az eddigi háromról ötre bővült a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek száma. (A Kormány 1522/2017. (VIII. 14.) Korm. határozata a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes beruházásokról, és A Kormány 1550/2017. (VIII. 18.) Korm. határozata a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról, valamint a térségben megvalósítandó egyes fejlesztésekről)
Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó
A Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó térsége egy rendkívül sokszínű desztináció, amelyben nagyváros, egy nemzetközileg is ismert fürdőváros, egy sajátos természetközeli, szabadvízi aktív- és ökoturisztikai élményszerzésre alkalmas tó és az egyik legkülönlegesebb, a világörökség részét képező tájegységünk, a Hortobágy is megtalálható.
A kiemelt térségben megvalósítandó fejlesztések összértéke 35,81 milliárd forint, amelyet 2 milliárd forint uniós pénz kivételével hazai forrásból biztosít a kormány.
A térségen belül a Debrecen, Hajdúszoboszló mikrotérség fejlesztésére 23,6 milliárd forint jut majd, ebből sor kerül többek között Debrecenben a Nagyerdei Parkerdő élménykínálatának bővítésére, egy közbringa-rendszer kialakítására, a Nagyerdei Szabadtéri Színpad, illetve a Debreceni Vidámpark fejlesztésére is. A város turisztikai attraktivitását többek között egy „landmark” látványossággal, egy 75 méter magas panorámalift létesítésével fokozzák a Petőfi téren, új attrakcióként bábmúzeummal gazdagodhat Debrecen. Hajdúszoboszlón a „szoboszlói promenád” fejlesztésére, illetve a fürdőváros gyógyparkjának megújítására, valamint a strandfürdő fejlesztésére kerülhet sor. A fürdőváros négyévszakos kínálatát egy új aktív, élményközpontú attrakciófejlesztéssel is támogatják.
A Hortobágy és Tisza-tó mikrotérség fejlesztésére 9,38 milliárd forint jut majd, ebből a Tisza-tó egyedi, természetközeli ökoturisztikai kínálatát lehet fejleszteni. Ennek módja az úgynevezett tematikus szigetek fejlesztése és a tó körüli kerékpározás infrastrukturális feltételeinek javítása, de támogatást kaphatnak szabadstrandok is fejlesztésre. A Hortobágyon pedig a világörökségi élmény fokozását támogató projektek valósulhatnak meg. A térség attraktivitásának fokozására a Tisza-tó és a Hortobágy közötti 39 kilométeres kerékpáros élményút kialakítása, valamint Berekfürdő komplex turisztikai fejlesztésével az egészségturizmus kínálatának térségi bővítése van tervbe véve.
Dunakanyar
Különösen indokolt a Dunakanyar kiemelt fejlesztési térségként való nevesítése, hiszen a legnépszerűbb belföldi desztinációk között van, a Balaton és Budapest mellett a magyarok kiemelt úticélja. Dunakanyar emellett Budapest közelsége miatt a nemzetközi kereslet számára is értelmezhető, a fővárossal egymást erősítő turisztikai kínálatot hoz létre. A dunakanyari kirándulások látgatói élményének fokozásával tovább növelhető a külföldi turisták átlagos tartózkodási idejének hossza a fővárosban is. Emellett az is cél, hogy a fővárosi családok figyelmét is jobban felhívjuk a Dunakanyarra.
A kormányhatározat szerint 70 település tartozik a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez, ahol a következő években 35 fejlesztési témában terveznek projekteket 69,81 milliárd forint hazai forrásból származó támogatással. Az egyik kiemelt cél a Dunakanyar bejárhatóságának és megközelíthetőségének javítása, vízi közlekedés fejlesztése. Emiatt fontos eleme a térség fejlesztésének a dunai gyorshajózás feltételeinek megteremtése, és a térségben a két part közötti átjárhatóság javítása. Szentendre elérhetőségét javítja majd a főváros és Szentendre összekapcsolása a Bubi rendszer kiterjesztésével.
Ugyancsak fontos fókuszterület az aktív turizmus, ezen belül elsősorban a kerékpáros turizmus feltételeinek javítása. Ennek keretében kerül sor a Börzsöny kerékpárút hálózatának fejlesztésére, illetve a Pilisi-, Visegrádi-, valamint a Budai-hegység térséghez tartozó területein erdei kerékpáros infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztésekre. Emellett dobogókői, illetve a nagyvillámi sípályafejlesztések is megvalósulhatnak.
Szentendrén a városképi fejlesztések mellett a skanzen látogatóbarát fejlesztése, a Dunakorzó újjáépítése és a Szentendrei Képtár valósulhat meg az egykori Kereskedőház rekonstrukciójával. Vác barokk belvárosa megújulhat, és Múzeum negyed jöhet létre, Visegrádon pedig a meglévő, emblematikus élményhelyszínek összekapcsolását, attrakciófejlesztését, a látogatómenedzsment optimalizálását célzó fejlesztésekre lesz lehetőség. Esztergomban egyházi értékeket bemutató attrakciófejlesztésre, a Szent István műemlékfürdő fejlesztésére és városképjavító beruházásokra lesz lehetőség. Komáromban a Monostori erőd látogatóbarát fejlesztésére és a Brigetio Gyógyfürdő családbarát fejlesztésére is sor kerülhet. Ezen kívül Lepence és Leányfalu strandfürdője is fejlesztési támogatást kap.
