Ez lehet az autóipar jövője

Az autóipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata. Az iparág pedig jelenleg történetének legjelentősebb átalakulásán megy keresztül, mely hazánkat is érinti, hiszen a világ legnagyobb autóipari beszállítói közül több is jelentős kutatás-fejlesztési, és ezen belül is szoftverfejlesztési tevékenységet telepített már hazánkba, mely a jövőben a tervek szerint tovább fog bővülni. A Budapesten megrendezett Craft Konferencián – mely Közép-Európa legnagyobb szoftverfejlesztéssel és technológiai trendekkel foglalkozó szakmai fesztiválja – számos egyéb technológiai aktualitás mellett a Bosch és a Continental magyarországi szoftverfejlesztő központjainak vezető beosztású munkatársai tartottak előadást az autóiparban zajló technológiai forradalomról. Míg a kiskereskedelmet érintő digitális átalakulásról a Tesco Technology szakértői beszéltek.

Négy tektonikai jelentőségű technológiai megatrend hajtja jelenleg az autóipar történetének eddigi egyik legjelentősebb átalakulását. Az egyik ilyen a perszonalizáció vagyis személyre szabhatóság, hiszen az autókban futó szoftvereknek köszönhetően egyre több funkció szabható testre, az okostelefontokhoz hasonlóan számos applikáció tölthető le a gépjármű rendszerére. A másik megatrend az automatizált mobilitás: már a jelenlegi autókban is számos vezetést támogató önvezető funkció érhető el – gondoljunk csak a parkolási asszisztens megoldásokra, ezek sora a jövőben pedig egyre inkább bővülni fog.

A harmadik ilyen trend az összekapcsoltság: a modern járművek az IoT megoldásoknak köszönhetően egyre inkább képesek lesznek majd egymással kommunikálni, ezáltal jelentősen csökkenhet a balesetek száma az utakon. A negyedik, iparágat meghatározó megatrend pedig az elektrifikáció, vagyis „villanyosítás”, mely az előző háromhoz hasonlóan szintén sokkal inkább a szoftver-, mint hardverfejlesztés oldalról jelent forradalmi változást és támaszt kihívásokat.

„Az autóipari fejlesztések ma már sokkal inkább a szoftverről szólnak, hiszen az autók architektúrája, technológiai rendszerének felépítése egyre összetettebbé válik. Ki lehet mondani, hogy szoftver forradalom zajlik az iparágban. A számok is beszédesek, hiszen amíg egy átlagos iPhone alkalmazás mintegy 40 ezer sornyi kódból épül fel, a Firefox legújabb verziója 9,7 millió, a teljes Facebook 62 millió sornyi kódból, addig egy modern felsőkategóriás autó szoftveres megoldásai mintegy 100 millió sornyi kódból épülnek fel. Ez a szám pedig egyre csak nőni fog: néhány év múlva 2-300 millió sornyi kódról beszélhetünk, míg a teljesen önvezető autók rendszerei, várhatóan mintegy 1 milliárd sornyi kódot tartalmaznak majd” – hívta fel a figyelmet a Craft Konferencián előadásában Mészáros Attila, a Bosch Magyarország vezetői élmény területének szoftverfejlesztési igazgatója.

Életeket ment a mesterséges intelligencia

Az önvezető autózás, vagy automatizált mobilitás terén is jelentős fejlesztések zajlanak, melyekből a Continental magyarországi fejlesztő központja is kiveszi a részét. A szakmán belül, az önvezetésnek 6 szintje van (0-tól 5-ig terjedő skálán), melyből a jelenlegi autók a kettes szintet érik el, hiszen a mai autókban már számos automatizált vezetéstámogató funkció megtalálható: a sávtartástól, az adaptív tempomaton keresztül az automata vészfékezésig.

„Az önvezető technológiák evolúciójában hamarosan elérjük a harmadik szintet, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a sofőrnek már nem kell a vezetésre összpontosítania, hanem végezhet más tevékenységet is. Az ötödik szint pedig azt jelenti majd, hogy sem kormány, sem pedál nem lesz már az autókba építve. Az biztos, hogy ehhez a fejlődéshez nagyon összetett algoritmusra van szükség, ami képes a világunk, környezetünk komplexitását kezelni. Ebben tud sokat fejleszteni a mesterséges intelligencia, ami képes arra, hogy a különböző szenzorokból, kamerákból érkező környezeti adatokat strukturálja és feldolgozza – mondta el előadásában Takács Árpád, a Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központja Szenzor Fúziós Csoportjának vezetője.

Becslések szerint a szoftverfejlesztők munkaidejének akár 42%-a is kárba mehet

A régió legnagyobb nemzetközi, szoftverfejlesztéssel és technológiai trendekkel foglalkozó szakmai fesztiválja számos további aktuális, gyakorlati témával foglalkozott a technológia és szoftverfejlesztés területéről. A jelenlegi legforróbb globális téma, az AI és a gépi tanulás mellett fókuszba került a Platform Engineering és a Team Topologies módszertan, vagyis azok a megoldások, melyek a hatékony csapatmunkát támogatják. Illetve több előadás foglalkozott a felhőalapú fejlesztésekkel is.

Szó esett egyebek mellett arról, hogy a „kódminőség” egy elvont fogalom, amely üzleti szinten nehéz értelmezni. Következésképpen a szoftvercégek a kódminőséget folyamatosan „feláldozzák” az új funkciók fejlesztésének oltárán. Ebből fakadóan becslések szerint a fejlesztők munkaidejének akár 42%-át is kárba mehet, ami felesleges stresszt és bizonytalanságot okoz, valamint a munkát a kelleténél kevésbé élvezetessé teszi.

A mesterséges intelligencia a szoftverfejlesztői szakmára is „rá rúgta az ajtót” és sokan gyökeres változásokat prognosztizálnak a kódolás terén. Ezzel kapcsolatban a konferencián elhangzott, hogy az AI inkább kiterjeszti, bővíti az emberi képességeket, mintsem helyettesítené azokat. Emiatt a szoftverfejlesztői szakmának is meg kell találnia a mesterséges intelligencia helyét a munkafolyamatokban, hiszen a megfelelő módszerrel jelentősen növelhető a kódolás hatékonysága.

A digitális transzformáció a kiskereskedelmet és a szegmens egyik jelentős globális szereplőjét, a Tesco-t sem kerüli el. A Craft Konferencián a Tesco Technology több, szoftverfejlesztéssel foglalkozó, vezető beosztású munkatársa is részt, vett. Matthias "Maze" Reik, a vállalat szoftverfejlesztési vezetője előadásában bemutatta a Tesco által használt technológiai megoldások sokszínűségét, gyakorlati példákon keresztül, megmutatva, hogy hogyan lehet 1,6 millió mikroszerviz alkalmazást költséghatékonyan, összehangolva működtetni.

Közel hárommillió forintos összdíjazású kódoló verseny

A Craft Konferenciával egy időben, azonos helyszínen tartották a nagysikerű CraftHack hackathont is, így a többnyire pályakezdő kódolók lehetőséget kaptak arra, hogy meghallgathassák a programban szereplő előadásokat, részt vegyenek a networking eseményeken és a kiállítói arénában, valamint az élő pitchek során olyan cégeknek mutatkozhassanak be, mint a Tesco Technology, a Continental, az EPAM, vagy a Bosch.

Az indulók három kihívás közül választhattak: a SEON jóvoltából kiírt feladat keretében egy olyan AI, vagy adat alapú megoldást kellett kitalálni, ami segít az online csalások elleni küzdelemben. A Hack&Heal szekció keretében a magyar egészségügyi rendszer néhány problémájára: a betegút javítására és a várólisták átláthatóvá tételére, valamint az egészségügyi felszerelések logisztikájának és elosztásának országos szintű javítására fogadtak javaslatokat. Míg a szervező CraftHub a saját kihívása keretében a programozó versenyek forradalmasításával, megújításával kapcsolatos megoldásokat várt.

A verseny fődíját a HealthHub nevű projekt zsebelte be, amely mesterséges intelligencia segítségével képes sürgősség alapján rangsorolni a CT vizsgálatra várakozó betegeket, így képes optimalizálni és átláthatóvá tenni az egészségügyi várólistákat.

A három kategória győztes és a fődíjas projekt összesen 7.500 eurónyi (közel 3 millió forintnyi) pénzdíjazásban és egyéb juttatásokban is részesült. A fődíjas HealthHub pedig egyeneságon bejutott Európa legnagyobb programozó versenyére, a Junction hackathonra, valamint a finnországi versenyre való kijutásban és ott tartózkodásban is támogatást kapnak a fődíj keretében. A verseny három kategóriájában összesen több mint 40 projekttel neveztek az indulók.