Komoly befolyással lehet a gazdasági helyzet alakulására, hogy megrendezik-e az idei két nagy sporteseményt, az olimpiát és a foci Eb-t, és ha igen, akkor milyen formában – állítja Palocsay Géza. Az Adevinta Classified Media Hungary Kft. ügyvezetője a Marketing&Media magazinnak adott interjúban beszélt a cég tavalyi évéről és az idei tervekről, kitért arra, hogy lehet-e létjogosultsága egy újabb iparági szervezetnek az e-kereskedelemben, valamint elárulta azt is, hogy az idén milyen szintidőt szeretne elérni a féltávú Ironmanen.
– Az elmúlt év nagyon különleges volt, lényegében minden a koronavírus-járványról, a védekezésről és a pandémia gazdasági, társadalmi hatásairól szólt. Véleményed szerint a Covid mennyire fogja meghatározni még az idei évet? Vakcina már van, elkezdődött az oltás is – mikorra rendeződhet a piaci helyzet?
– Az idei év gazdasági eredményei nagyban függnek attól, hogy mi lesz a tavaly elhalasztott sportesemények és nemzetközi zenei fesztiválok sorsa. Az egyre több lemondott zenei rendezvénnyel, az olimpiával, illetve a nálunk is megrendezendő Eb-vel kapcsolatos aktuális hírek sajnos nem annyira kedvező irányba tolják a várakozásaimat. Ezek elmaradása gazdaságilag és kulturálisan is óriási károkat okozhat, és itt nemcsak a televíziós jogdíjak, hirdetési vagy szponzori pénzek csökkenésére gondolok, hanem a szervezésben és a felkészítésben résztvevő hatalmas stábok munkahelyeire is. Ugyanakkor félig már kint vagyunk a vízből. Egyre több vakcina érhető el, és azt látom, hogy az összes kormányzat arra törekszik, hogy lehetőség szerint minél gyorsabban be tudja oltani a lakosságot, hogy a leginkább érintett ágazatok is újraindulhassanak. Ha minden jól megy, akkor a tavalyi nyárhoz hasonlóan, vagy még nagyobb mértékben kinyílhatnak a lehetőségek, az emberek pedig szabadon mozoghatnak, elutazhatnak nyaralni. Világszintű javulást szerintem onnantól várhatunk, ha a nemzetközi mozgáshoz szükséges feltételek a tömegek számára is adottak lesznek.
– Üzleti szempontból hogyan sikerült az Adevinta 2020-as éve? Sok helyen kellett átmenetileg csökkenteni a béreket, vagy elbocsátani munkatársakat, nálatok is szükség volt ilyen lépésekre?
– Rendkívül fontosnak tartom kiemelni, hogy nem küldtünk el senkit és a béreket sem csökkentettük. Annak ellenére, hogy 2020 üzleti szempontból elképesztő kihívásokat hozott, nagyon komolyan invesztáltunk a csapatba: év elején 106-an voltunk, az év végére pedig 128 főre bővültünk. Ha pedig a pénzügyi eredményeket nézzük, a múlt évet 4,1 milliárd forintos bevétellel zártuk, ami 10 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Míg 2019-ben 26, addig tavaly 22 százalék volt a forgalomhoz képest az EBITDA-eredményünk, ami 940 millió forintot jelentett.
– Az elmúlt években folyamatosan jelentek meg nálatok az új szolgáltatások. Tavaly is tudtátok folytatni az ilyen jellegű üzletfejlesztést?
– Igen, a vírushelyzetre reagálva a Háztól Házig szolgáltatásnál például elérhetővé vált a bankkártyás fizetés a GLS-futároknál. Emellett pedig ötezer adásvételhez biztosítottunk ingyenes házhoz szállítást, hogy segítsük a felhasználóinkat. Bővítettük a szállítási szolgáltatók körét és a megrendeléshez kapcsolódó lehetőségeket is: első lépcsőben az eladóknak vált elérhetővé a Foxposttal könnyen megrendelhető hirdetések feladása, hogy az így kínált árucikkeket biztonságosan, az automatánál lehessen kifizetni és átvenni. Ősztől kezdve pedig már a vevők is kezdeményezhetik a csomagautomatás kiszállítás elindulását. A bizalom további növelése érdekében év végén az eladók értékelését is bevezettük a szállítási szolgáltatást igénybe vevő adásvételek esetén. A Használtautónál új kiemelési formával segítettük az érdeklődők tájékoztatását: a hirdetés mellett egyből látható, hogy az adott kereskedés milyen pluszszolgáltatásokat kínál a vásárlóknak a jelenlegi helyzetben, legyen az házhoz szállítás, videotelefonos autóbemutató vagy a vásárló lakhelyéhez közeli tesztvezetési lehetőség. Emellett átalakítottuk a főoldali keresőt, így most már alvázszámra is lehet szűrni, valamint tovább erősítettük az együttműködést azzal a szolgáltatóval, amelynek a támogatásával a felhasználóink a kinézett járművek nemzetközi előéletét is le tudják kérdezni.
– Úgy tudom, meglehetősen home office ellenes vagy. Bejártál végig, vagy „hazarendelted magad” és a többieket is?
– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a csapatépítéshez és a csapatmunkához elengedhetetlennek tartom a személyes formában való közös élmények megszerzését. Kétlem, hogy hosszú távon csak virtuális formában fenntartható a hatékony működés, de abban biztos vagyok, hogy a korábban megszokottaktól eltérően kell a munkát megszervezni a járványhelyzet javulásával. Ennek megfelelően kialakítottuk a jövőbeni rugalmas munkavégzéshez szükséges szabályokat és márciusban átépítjük az irodánkat is, hogy az megfeleljen a változó körülményeknek. Tavaly szeptemberben bevezettük a részleges rugalmas munkavégzést, ami azt jelenti, hogy hetente egyszer home office-ban dolgozhatnak a kollégáink. Én egyébként minden munkanapot bent töltöttem.
– Nagy sportember hírében állsz, régen fociztál, most pedig triatlonozol. Tavaly mennyire koncentráltál az edzésekre?
– Rátettem még egy lapáttal, mivel 300 napot sportoltam a 366-ból. Az aktív élet nagyon sokat segített abban, hogy mentálisan egyensúlyban tartsam magam. Mivel eléggé adatalapú ember vagyok, sportolás közben is folyamatosan mérem az adataimat, illetve sokat foglalkozom az egészséges táplálkozással is.
– Milyen sportcélokat tűztél ki erre az évre?
– Nagy vágyam, hogy az összes, tavalyról elmaradt vagy elhalasztott versenyt az idén meg tudják rendezni, és talán nem meglepő, hogy szeretnék javítani a legjobb eredményeimen. Az a tervem az Ironman 70.3-as változatában, amit fél Ironmannek is hívnak (1,9 km úszás, 90 km kerékpározás, félmaraton futás megszakítás nélkül – a szerk.), hogy 5 órán belülre kerülök a jelenlegi 5 óra 10 perchez képest.
– Ugorjunk most vissza bizniszhez! Az Adevintánál üzleti szempontból mik az idei tervek? Folytatódik-e a tavalyi jelentős létszámbővítés?
– Úgy látom, hogy 2021 gazdaságilag nehezebb lesz, mint a tavalyi év volt, így egyelőre nagyon konzervatívan terveztünk. Most azzal számolunk, hogy az árbevételeink a 2020-as eredmények alatt maradnak. Negyedévente felülvizsgáljuk az év hátralévő részére vonatkozó várakozásainkat, és bízom benne, hogy végül mégsem zárunk rosszabb esztendőt, mint a tavalyi. Az idén a fejlesztéseinknél és a kommunikációnkban is az applikációk kerülnek előtérbe, és dolgozunk tovább azon, hogy a szolgáltatásainkon keresztül folyó tranzakciók is jelentősen növekedjenek. A csapat fejlesztése szintén folytatódik, jelenleg közel 20 nyitott pozíciónk van, és szeretném, ha az év első felében lezárhatnánk a tavaly indított vezetői szintű szervezeti változásokat, illetve stabilizálhatnánk a cég menedzsmentcsapatát.
– A hazai e-kereskedelmi piac tavaly a járvány hatására ugrásszerű fejlődésen ment át, és most egy új iparági szervezet formálódik, amelynek a létrehozásában te is közreműködsz. Mi indokolja, hogy az Ecommerce Hungary mellett legyen másik szakmai érdekképviselete a szektornak?
– Az új szervezet alapítóinak célja egy diverz összetételű, széles spektrumú, valós piaci súly mentén szerveződő érdekképviselet felépítése, ami ezáltal képes a kereskedelem átalakulásának, fejlődésének hatékony támogatására, valamint a szabályozótestületek munkájának naprakész segítésére. Úgy gondolom, hogy szükség van egy olyan fórumra, ahol a hazai online szakma nagy forgalmat bonyolító képviselői, valamint az internetes értékesítéshez közvetlenül kapcsolódó területeken működő cégek, így például a csomaglogisztikai, fizetési megoldást, piacteret, hirdetési és webshopplatformot szolgáltatók foglalnak helyet, megosztják egymással a tapasztalataikat és együtt keresnek megoldást az iparágat érintő problémákra. Nem az a célunk, hogy az új szervezetben több száz tagunk legyen, inkább az, hogy 20-30, a saját területén meghatározó vállalkozás képviseltesse magát. Jelen pillanatban nem látom, hogy az e-kereskedelem mint iparág kellő hatékonysággal lenne képviselve akár kormányzati, akár nemzetközi színtéren. Nincs szakmai képviselet, egységes hang, amin keresztül törvényhozási folyamatban, szabályozási kérdésekben kifejthetnénk a véleményünket vagy segíthetnénk a kormányzatot. Úgy látom, két területen sokkal aktívabb kommunikációra lenne szükség. Az egyik az adatvédelem és az adatfelhasználás, ezekben a témákban aktívabb párbeszéd kellene a kormányzat és a piaci szereplők között. Nagyon megnőtt az online vásárlók száma, óriási mennyiségű pénz jelent meg az e-kereskedelemben, és ez magával hozta azt a jelenséget, hogy nagyon sok csaló igyekszik megszerezni a felhasználók bankkártyaadatait. A saját tapasztalatom is az, hogy a hatóságok nincsenek felkészülve az ilyen ügyekre, ez pedig megrendítheti a bizalmat, és összességében rossz hatással lehet a piacra – ez lenne a másik terület, ahol sokkal aktívabban kell majd fellépnünk.
Kalocsai Zoltán
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
