Nemcsak a magyar építőipar van nehéz helyzetben. A kereslet visszaesése, a finanszírozási költségek emelkedése és az növekvő költségszint - globális jelenségek. A KPMG - a világ legnagyobb építőipari cégeinek bevonásával készült – kutatásában a válaszadók fele mondta, hogy a projektjeik egy része nem akkor, és annyiért készül el, ahogyan azt előzetesen kalkulálták. A megoldás a fentiek elkerülésére például a kockázat-elemzés, a jobb tervezés, az új technológiák alkalmazása, és a hatékonyság növelése.
„A jövő gyorsabban változik, mint a jelen, ezért egy olyan hosszútávra tervező szektornak, mint az építőipar, mindenki másnál többet kell foglalkoznia azzal a kérdéssel, hogy mi lesz az elvárás az általuk elkészített építményekkel szemben 10-20 éves időtávon” – mondta Dános Pál, a KPMG ingatlanpiaci tanácsadó részlegét vezető associate partnere a társaság mai sajtóbeszélgetésén.
Hasonlóan látja a helyzetet Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke. Szerinte a világgazdaság egészéhez hasonlóan az építőiparban is egy új rend kialakulásának kezdeti fázisaiban vagyunk. A megfelelési irányok megváltoztak, a digitalizáció, a fenntarthatósági kritériumok, a technológia fejlődése átírta a jövőről alkotott képünket, mint ahogyan átíródott a piac és annak követelménye, de szélesebb értelemben az építőipar kultúrája is. „Ennek megfelelően az építőiparnak új jövőképre és új közös stratégiára van szüksége, ami iránymutatást ad a szakmának” – véli az elnök.
A szektor a jelenlegi helyzetben is sok bizonytalanságot rejteget. A COVID, az infláció és a háborús hatások erős alkalmazkodási kényszert hoztak, miközben az ESG-nek való megfelelés és az innováció is időről időre újra írja a forgatókönyveket. „A KPMG kérdéseire válaszolva a világ legnagyobb építőipari cégeinek fele számolt be olyan projektekről, amik nem készültek el időben, vagy az eredeti költségvetési terveken belül” – mondja Dános Pál.
Az okok szerteágazóak, de az ágazat szereplői akkor gondolkodnak jól, ha nem azzal foglalkoznak, amire nincs ráhatásuk (pl. energiaárak, építőanyagárak, csökkenő kereslet, dráguló finanszírozás), hanem azzal, amire van. A KPMG Global Construction Survey tanúsága szerint ezzel az ágazat szereplői is tisztában vannak. A szektor előtt álló legfontosabb feladatok között a legtöbben (83 százalék) a fejlesztési becslések pontosságát, a kockázatok porlasztását, a szerződéses biztosítékok újragondolását (78 százalék), valamint az innovatív technológiák alkalmazását (72 százalék) jelölték és 71 százalékuk vélte úgy, hogy nem érdemes spórolni a tervezésre fordított időn.
A tervezés fontosságát támasztják alá a megkezdett és tervezett innovációs fejlesztések is. A legtöbben a BIM (döntéstámogató épületinformatikai megoldások) és a PIMS (projektmenedzser rendszerek) költik és költenék a fejlesztési forrásokat, de új elemként megjelent az innovációs palettán az előregyártott szerkezetek használata is. „Ez utóbbi nemcsak a tervezhetőséget, de bérlők és a vásárlók modularitás iránti igényét is jobban kielégítő technológiává nőheti ki magát, amely nagyban hozzájárulhat az ágazat karbon lábnyomának csökkenéséhez is” - mondta erről a beszélgetés felvezetőjében Dános Pál.
Abban a KPMG által szervezett panelbeszélgetés minden szereplője egyetértett, hogy a gazdasági helyzet Magyarországon is az ágazat ellen dolgozik. A finanszírozási költségek jelentősen emelkedtek, az építőipari termelői árindex 24 százalék körül alakul, a kereslet pedig az emelkedő kamatterhek miatt csökken. 2023 első negyedévében az elmúlt 10 év legkevesebb induló projektjét regisztrálták, a lakásépítési aktivitás 2023-ban a KPMG várakozásai szerint a 2016-os szintre esik vissza, és 2022-ben 2.100 milliárd forintnyi kormányzati építőipari beruházást halasztottak el vagy töröltek, ami a teljes éves építőipari termelés 30 százaléka. Ezeket a hatásokat már a bőrükön érzik az ágazat szereplői, a termelési érték egy év alatt 10 százalékkal esett vissza, a szerződésállomány értéke pedig az emelkedő árak ellenére is 25-28 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől.
„Nem kérdés, hogy visszaesés van, de ennél fontosabb, hogy látjuk-e ennek a jó oldalát” – mondja Báthory Balázs, a Market Építő Zrt vezérigazgató-helyettese. Szerinte a felújítások és átépítések és barnamezős beruházások évtizede előtt állunk, de ez ugyanakkor kiváló lehetőséget ad arra, hogy a szektor szereplői felkészüljenek a jövő kihívásaira. „Kisebb termelési volumen mellett több idő marad a sokat emlegetett jobb és pontosabb tervezésre, a hatékonyság növelésére és az új technológiák meghonosítására, és ezzel a lehetőséggel élni kell a jövőbeli versenyképesség érdekében” – véli Báthory Balázs.
A felújítások és átalakítások jelentőségét hangsúlyozta Gereben Mátyás a jelentős ingatlan portfóliót üzemeltető CPI Property Group igazgatója is. Szerinte ebbe az irányba mozog az iroda piac is. „Skandináviában már nem trendi az új iroda, a menő cégek azzal teremtenek értéket, hogy megőriznek valamit a múltból, és nem építenek helyette másikat. Ezek meglepően költséges megoldások lehetnek, sokszor drágább, mint újat építeni. Ennek ellenére a fenntarthatóság jegyében a bérlőknek és az üzemeltetőknek már most erős jelzéseket kell küldeniük a tervezőknek és a kivitelezőknek, hogy ma már nem betont és szobákat adnak bérbe az üzemeltetők, hanem flexibilitást, közösséget, gondolatot.”
„Több szempontból is megterhelő időszakon vagyunk már részben túl, és elmondhatjuk, hogy a kihívások tovább erősítenek bennünket, de nem válságról, nullára írt ágazatról van szó, hanem egy viharos időszakról, amit csak higgadtan lehet kezelni. Belső tudásunkra építve mindenből tanulunk, és le kell vonnunk a következtetéseket. Az elmúlt 40 év tapasztalatainak köszönhetően már kellően „megedződtünk”, és közösen kell megtennünk szükséges további lépéseket” – tette hozzá Kelemen Csaba, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója. „Nem lesz egyszerű a következő időszak sem, felelős vállalatként figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra, az innovációra és a digitalizációra, valamint az oktatásra és a fiatal szakemberek mielőbbi integrálására. A helyzetfelismerés, a rugalmasság és a gyors reakció a titka annak, hogy sikeresen tudjuk kezelni a váratlan helyzeteket – ahogy ezt tettük a COVID idején is. Az iparági szereplők között – ideértve a kormányzatot és a szabályozó szervezeteket is – erősebb szinergiára és együttműködésre van szükség, a folyamatos konzultációhoz, valamint a teljesítéshez, a projektek sikerét szolgáló körülmények megteremtéséhez mind a megrendelői, mind a vállalkozói oldalon elengedhetetlen a megfelelő egyensúly” – hangsúlyozta Kelemen Csaba.
ESG az építőiparban
Az építőipar a barna, azaz nagy károsanyag kibocsátású szektorok egyike. Az ágazat szereplőivel szemben éppen ezért fokozott elvárás, hogy nagy lépésekkel haladjanak a kibocsátás csökkentése felé, de nem világos, hogy ki fizeti meg ennek többletköltségét. A finanszírozási oldalon hatékony eszközök (zöld kötvények, kedvezőbb hitelek) ösztönzik a beruházókat az ESG szempontok érvényesítésére, de a vevők és a bérlők továbbra is csak azt akarják megfizetni, amiből költségelőnyük (pl. kisebb rezsi) származik. Dános Pál megfogalmazása szerint a cégek az ilyen költések javát reputáció növelésre fordítják, de ez – különösen kiélezett gazdasági helyzetben – ritkán térül meg.
Az ESG szempontok érvényesítésnek következő években járható útja az épület rekonstrukció és funkcióváltás. „A legnagyobb kibocsátással mindig az jár, ha újat építünk, főleg, ha mindez az épített környezet bontásával jár. Éppen ezért a jövő egyik fontos útja, ha a meglevő épületek megtartásával és átalakításával érünk el olyan új állapotot, amely jól, de legalábbis jobban megfelel a változó elvárásoknak” – mondta Dános Pál.
