A tavalyi 2 százalék után idén 3 százalék körüli lehet a magyar GDP növekedése a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi jelentős beruházási visszaesést idén érdemi növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is nagyon gyorsan növekvő fogyasztás lendülete folytatódni fog.
Az import bővülése 2 százalékponttal gyorsabb lesz az exporténál, és a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció. Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek – idézi az MTI a GKI közleményét.
A világgazdaságban a politikai kockázatok – menekültkérdés, orosz külpolitika, Törökország helyzete – mellett a fő bizonytalansági tényező a Trump-gazdaságpolitika és az EU-ból való brit kiválás mikéntje. A nemzetközi piacok jól fogadták az amerikai élénkítési terveket, ugyanakkor a protekcionista ígéretek megvalósítása megakadályozhatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését. Emellett a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése az EU mint egységes piaci szereplő, s ezen keresztül tagállamai pozícióját is ronthatja. Ez mozgásterének látszólagos növekedése ellenére kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a csökkenő energiaárak és kamatok Magyarország számára kedvező korszaka is várhatóan véget ér.
A GKI szerint a tavaly lelassult ipari termelés idén gyorsul, az építőipari termelés drasztikus visszaesése határozott növekedésbe fordul, kissé tovább gyorsulhat a kereskedelem bővülése, és megkezdődik a pénzügyi szektor élénkülése. Az ágazati konjunktúraindexek és a rendelésállományok emelkedése, a vállalati hitelállomány összehúzódásának tavalyi megállása, a lakosság ingatlanhiteleinek kezdődő növekedése ezt valószínűvé teszi. A mezőgazdaságban viszont a termelés tavalyi számottevő növekedése után inkább csak stagnálás körüli helyzet várható.
Az EU-támogatások újra kezdődő dagálya hatására a beruházások emelkedni fognak, amit fokoz a lakásépítés élénkülése. A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15-25 százalékos, erőltetett emelése következtében minden bizonnyal gyorsul, ami – az infláció 0,4 százalékról 2 százalék fölé való gyorsulását is figyelembe véve – valószínűvé teszi a tavalyi 7 százalék körüli reálkereset-növekedés és 4-5 százalékos fogyasztásbővülés megismétlődését. Bár a bérköltségek emelkedése a közepes és a nagyobb cégek számára elviselhető, de a legkisebb cégek, egyéni vállalkozások számára már csak nehezen, s ez kiskapuk kereséséhez, a versenyképesség romlásához vezet. Várhatóan élénkülni fognak a munkaerőt helyettesítő beruházások, ami indokolt, de számos területen tovább nehezítheti a képzetlen rétegek foglalkoztatását.
A külkereskedelmi forgalom nagyon magas aktívuma a behozatal kivitelnél gyorsabb emelkedése és a cserearány-javulás befejeződése következtében romlik, de ezt a kiesést a beérkező EU-transzferek ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg többlete változatlanul igen magas lesz. Az állami költekezés erősödik, de az államháztartás hiánya 2017-ben is 3 százalék alatt marad, miközben az államadósság közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU igényeinek.
