Hátrányba kerülhetnek a magyar webshopok

Bár a koronavírus alatt a magyar e-kereskedelem a maga 30 százalékos növekedésével behozott 5-10 év lemaradást, a szomszédos országokhoz képest még mindig leghátul kullogunk, ami az online piac forgalmát illeti. Amíg a magyar KKV-k rettegnek a külföldi piacra lépéstől és a digitalizációtól, addig a cseh, szlovák és lengyel webshop óriások szépen lassan felszippantják a hazai vásárlóközönséget. Szakértők szerint a magyar e-kereskedők a vesztükbe rohannak, ha nem zárkóznak fel időben a piaci trendekhez. Füssi Gábor és Perényi András e-commerce szakemberek elárulják, mit tehetnek a magyar cégek a válsághelyzetben.

Bár a kis- és középvállalatok (kkv-k) alkotják a magyar gazdaság gerincét, egy részük jelentős lemaradásban van a szomszédainkhoz képest, ami a digitalizációt, az online marketing használatát, vagy a külföldi kapcsolatok kiépítését jelenti. Pedig a válság idején, – miközben a cseh és a lengyel webshop mamutok szabadon garázdálkodnak a magyar e-piacon, – ezek a dolgok jelenthetik a felzárkózást a hazai cégek számára.

A legnagyobb magyar fulfillment logisztikai vállalat nemrég megkérdezte a webshop tulajdonosokat, hogy a válság mennyire korlátozza a növekedésüket. A válaszok alapján a webshopok 69%-a érzi veszélyben magát, 33%-uk pedig egyenesen a bezárást fontolja. 68.5% új értékesítési csatornákat vezetne be, 45% a költségracionalizálásban hisz, 43% hajlandó lenne több pénzt fektetni marketingbe, és mindössze 36% gondolkodik külföldi terjeszkedésben.

“Nem kell éveket várni, hogy a te piacod About You-ja is beköszönjön hozzánk, ami komoly fenyegetés lesz a vevőszerzést tekintve” – kezdi Perényi András, a Webshippy társalapítója, majd hozzáteszi: “Jelenleg a legismertebb webáruházak közül 30-ból összesen 9 db. van magyar tulajdonban, és fogadni mernék, hogy kevesen tudják, hogy a Kifli.hu sem magyar. Egyértelmű, hogy a külföldi webáruházak lassan leuralják a hazai piacot, ebben a helyzetben pedig üzletileg egyszerűen nem éri meg helyben maradni.”

A szakember szerint egész Magyarország körülbelül akkora, mint egy amerikai város, ami nagyon jól szemlélteti, hogy itthon csak 10 millió embert érünk el, ahelyett, hogy egy több tízmilliós piacra értékesítenénk az ország határain kívül. Az elérhető közönség növekedésével annak az esélye is megtöbbszöröződik, hogy valaki a mi webáruházunkban adja le a rendelését.

Mitől tartanak a magyar cégek?

Az Everigo, a magyar webáruházak külföldi piacra lépését segítő cég tapasztalatai azt mutatják, hogy az e-kereskedők azért nem ugorják meg ezt a lépést, mert tartanak az adminisztrációs terhektől, a logisztikától, a weboldal fordításától, a külföldi ügyfélszolgálattól, vagy a megszokottól eltérő vásárlói viselkedéstől. “Ez a félelem sokszor abból táplálkozik, hogy a hazai adminisztrációs folyamatokból indulnak ki, ami valóban gyakran átláthatatlan, és plusz terheket ró a webshopokra, de ami itthon nehézség, az külföldön nem feltétlenül az” – teszi hozzá Füssi Gábor, az Everigo tulajdonosa.

A másik dolog, hogy például a cseh webáruházak időben felismerték a marketing erejét, amit ügyesen használnak az egyes országok meghódításánál. “Tapasztalataink szerint a magyar kereskedők többnyire felesleges kiadásnak élik meg, és sokszor nem értik, hogy miért fontos jó helyezést elérni a Google találati listában” – jegyzi meg a szakember.

Mit tehetnek a magyar cégek?

Az e-kereskedelmi szakemberek szerint először bátorság legyen, és önvizsgálat. “Érdemes mérlegelni az üzleti lehetőségeket, felállítani modelleket, lekutatni a piacot, megnézni a konkurenciát, felmérni a veszélyeket, stb. Sajnos általánosságban elmondható, hogy a magyar cégek legtöbbször “beérik a kevéssel”, pedig vagy portfóliót bővítesz, vagy piacot, de muszáj előre menned és fejlődnöd. Persze azt szem előtt kell tartani, hogy ami itthon nem megy, az valószínűleg külföldön sem fog” – figyelmeztet a szakember.

Nem szégyen tehát ellesni a szomszédainktól, hogy hogyan csinálják. Mit kommunikálnak, kinek, milyen marketing eszközöket, csatornákat, stb. használnak. Persze ehhez nem árt, ha tudunk angolul. A termék önmagában még nem biztos, hogy elég, szem előtt kell tartani, hogy élményt is árulunk, hiszen a vevő nézni fogja, hogy milyen az ügyfélkezelés, mennyire bonyolult a szállítás/fizetés, milyen a látvány, a design mennyire felel meg a mai ízlésnek.

Akit elrettentenek a külföldi terjeszkedéssel járó logisztikai, fordítási, marketing és adminisztrációs kihívások, azoknak ott vannak az integrátor cégek. Ők azok, akik végig fogják a vállalkozók kezét az anyagok fordításától, a pénzügyi kalkuláción és a logisztika szervezésén keresztül a cégalapításon és a marketing kampányok tervezésén át a webáruház teljes lokalizálásáig. Ahogyan Füssi Gábor, az Everigo tulajdonosa mondja: “Gyakorlatilag mindent megcsinálunk a cégek helyett”.

A hazai e-piac órája ketyeg, és a szakemberek mind egyetértenek abban, hogy a külföldi nyitás 5-10 éven belül elkerülhetetlen lesz, hiszen a konkurencia így vagy úgy, de be fog törni a hazai piacra a mi iparágunkba is, aminek az eredménye a pozíciónk elvesztése, vagy a piac szűkülése lesz.