Egyre nagyobb teret nyer a sharing economy modell, nemcsak nemzetközi szinten, de Magyarországon is. A hazai internetezők harmada hallott a közösségi / megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, és 2017-ben határozott növekedés jellemezte a kapcsolódó cégek felhasználói bázisát és a forgalmát is – derül ki az eNET és a Sharing Economy Szövetség közös kutatásából.
Az eNET 2014-es, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta, 2016 végére az egyes formáinak ismertsége drasztikusan megnőtt – ebben az időszakban erősödött meg az Airbnb és vonult ki nagy hírverés közepette a hazánkban máig legismertebb sharing economy szolgáltató, az Uber –, de ezt az ismertséget máig is csak korlátozottan sikerült használatra váltania az egyes szereplőknek.
A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, ez az arány 2016 óta nem növekedett. A közösségi autóhasználat a legismertebb formája: a honlapon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről a netezők 84%-a, „közösségi taxiról” 81%-a hallott már. A szállásmegosztás szolgáltatás mutat még magas ismertséget, 59% tud ilyen lehetőségről. Mindhárom forma ismertsége 2014 és 2016 között nőtt meg jelentősen, azóta stagnál.
Nemcsak az egyes részterületek, de egyes szereplők ismertsége is viszonylag magas. A területtől függetlenül a legismertebb szereplő a Magyarországról már kivonult Uber, tízből legalább heten hallottak már róla, az Oszkárról majdnem minden második netező hallott, a Mol Bubiról valamivel több mint harmaduk, az Airbnb-ről pedig valamivel kevesebb mint harmaduk hallott már. Az egyes szereplők ismertségi aránya 2014-ről 2016-ra robbant nagyot, azóta stagnálnak vagy lassabb növekedési pályán állnak.
A használat bár messze elmarad az ismertségtől, egy lassú, de határozott növekedés jellemzi – 8-12%-os használati aránnyal az említett cégek a legmarkánsabb szereplői a hazai sharing economy piacnak.
A közösségi finanszírozás és közösségi irodák a kevésbé ismert formák – a netezők ötöde hallott ezekről.
Izgalmas, de kockázatos
A sharing economy-t a netezők többsége izgalmas, új lehetőségnek tartja, és bár kevesebb mint harmaduk nyitott arra, hogy ő maga alkalmi megbízásokat (például takarítás, fuvarozás) sharing economy keretében adjon, és szintén kevesebb mint harmaduk vállalna így munkát, az üzleti modell speciális jellegét figyelembe véve ezek kifejezetten magas arányoknak tekinthetők.
Tízből hat netező szerint ez egy jó forma kiegészítő jövedelem szerzésére, és szintén tízből hatan vélik úgy, hogy főként annak jó ebbe belevágni, aki rugalmas időbeosztású munkát keres magának. A netezők fele szerint ezzel a fajta munkavállalással azok is bekerülhetnek a munkaerőpiacra, akiknek amúgy nehezebb lenne munkát találni, viszont szintén a netezők fele ezek árnyoldalait is látja, azaz, hogy csökkenti a munkavállaláshoz kapcsolódó biztonságot (nincs fizetett szabadság, cég által fizetett TB, nyugdíjjárulék).
Vállalati sikerek – pozitív jövőkép
A kutatásban nemcsak az internetező lakosságot, de a hazai sharing economy piaci szereplőit is megkérdeztük arról, hogyan látják ezt a területet. Ezen sharing economy típusú cégek közel kétharmada az elmúlt két évben alakult, és egy kivétellel mikrovállalkozásként indultak és azok is maradtak. A felhasználói bázis és forgalom növekedése is jellemző volt 2017-ben. Bár jelenleg csak töredékükre jellemző a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás, kétharmaduk tervez a közeljövőben nemzetközi nyitást. A vállalkozások több mint fele vont be kockázati tőkét vagy angyalbefektetést, és ezeknek egyharmada a 2017-es év során történt. A befektetések összege széles skálán – 1 millió és 300 millió forint között – mozog, de a leggyakoribb a 10-20 millió Ft-os befektetés. A befektetők között leggyakrabban a Hiventures neve szerepel.
A kapcsolódó platformok/cégek vezetői szerint a sharing economy általános megítélése ma Magyarországon a felhasználók szemszögéből kifejezetten pozitív, a befektetők és vállalati partnerek szemszögéből inkább pozitív, míg az állami szereplők szemszögéből inkább negatív. A vezetők kétharmada szerint ennek az üzleti modellnek az állami szabályozás vagy inkább annak a hiánya a legnagyobb korlátja és egyben kihívása. A szabályozói/kormányzati oldaltól pontos és betartható szabályozási környezetet várnának, az adózási és tevékenységi engedélykötelességi kérdések törvényi szabályozását, a közösségi gazdaság serkentő támogatását.
A sharing economy jövőjét illetően bizakodók a kutatásban elért vállalkozások, akik véleménye szerint a megosztáson alapuló gazdaság modellje a gazdasági folyamatokra és a helyi közösségek építésére egyaránt élénkítő hatással bír.
