A GKI és az EU reprezentatív 1000 fős lakossági felmérésében a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a felnőtt lakosságot. A kérdés relevanciáját nyújtja a teljesség igénye nélkül a globális felmelegedés, a mezőgazdasági aszály, a növekvő hazai villamosenergia fogyasztás, az ország újra-iparosításának (akkumulátor és elektromos-autó gyárak) környezeti következményei. A klímaváltozás jelenlegi hatásait jelzi, hogy 2023-at követően 2024 is hazánk történetének legmelegebb éve lett. A hőmérséklet növekedés üteme is kiemelkedő, ugyanis a korábbi „első helyezett” 2023-as (12,2 °C) értéket is 0,7 °C-kal haladta meg a tavalyi év átlaga. Ez együtt járt egy újabb csapadékszegényes év (ami 16 százalékkal elmaradt az éghajlati normának tartott 1991–2020-as átlagtól), amely súlyos aszályt okozott.
A válaszadók közel fele szerint a klímaváltozás negatívan befolyásolja a magyar gazdaságot. Ezzel szemben minden harmadik ember szerint nem befolyásolja azt, sőt 7% szerint előnyére is válik az országnak a változás.
A véleménnyel rendelkezők közül (10% azok aránya, akik nem tudják megítélni a hatást) a férfiak körében gondolják többen, hogy a klímaváltozásnak pozitív hatása van vagy nem befolyásolja a magyar gazdaságot.
Korosztályok szerinti bontásban a válaszadó fiatalok (18-29) majd ötöde szerint pozitív a hatás, míg harmaduk szerint nincs hatás a gazdaságra. A pozitív hatást felfedezők aránya a többi korcsoportban jóval alacsonyabb (6-8 százalékos) intervallumban mozog, míg a semleges vélemények aránya hasonló (32-35% közötti) a fiatalokéhoz. A 8 általános iskolai osztályt vagy annál kevesebbet végzettek 25 százaléka gondolja hazánk számára kívánatosnak a folyamatot, és majdnem ugyanekkora arányban (27%) gondolják, hogy az nincs hatással ránk. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők hasonló arányban (4-6%) gondolják pozitívnak és semlegesnek (35-40%) a hatást. Jövedelmi csoportok szerint a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a havi 75 ezer forintnál kevesebbet rendelkezők pozitív válaszai (45% és 37%) tértek el a többi jövedelmi csoporttól. Településtípusok szerint nem volt megfigyelhető különbség a válaszok között, míg regionálisan az észak-alföldiek pozitív vélekedése (14%) tért el egyedül az országos átlagtól.
Összefoglalva elmondható, hogy a magyar társadalom majdnem fele még nem gondolja a klímaváltozás hatását a gazdasági folyamatok szempontjából meghatározónak, sőt egy kis hányada szerint kifejezetten előnyére válik az hazánk számára. A rosszabb helyzetben lévő társadalmi rétegek vélekedése tér el jelentősen a társadalom többi részétől. A klímaváltozás már jelenleg is látható hatásainak figyelembevételével ez a magas arány hazánk klímatudatosságáról negatív képet mutat, amelynek megváltoztatása elengedhetetlen a változásokhoz való alkalmazkodás sikeres végrehajtásához.
