A vállalatok bíznak saját fejlesztéseik erejében globális kihívások esetén. Nemzetközi szinten több mint háromnegyedük (84%; Magyarországon is több mint a megkérdezettek kétharmada, 68%) egyetért azzal, hogy vállalatuk dinamikusan korszerűsítő kultúrával rendelkezik, a válaszok azonban egyértelmű szakadékot mutatnak a feltételezett és a megvalósított változtatások között. A Dell Technologies közzétette új kutatását, az innovációs indexet, amelyben több mint 45 ország 6600 alkalmazottja vett részt.
Ahhoz, hogy áttekinthessük a világ különböző pontjain működő cégek innovációs érettségét, a vállalat elhelyezte a válaszadókat egy, az „Innovációs vezetőktől” a „Lemaradókig” terjedő skálán. Ez megmutatta a feltételezett és megvalósított korszerűsítések között tátongó szakadékot. Hiába értékelik pozitívan a vállalatok a saját kultúrájukat, világszerte csak a cégek 18%-a (Magyarország:12%-a) minősül „Vezető innovátornak” vagy „Innovációkat alkalmazónak”.
Ez azért fontos, mert a „Vezető innovátorok” és az „Innovációkat alkalmazók” 2,2-szer nagyobb eséllyel gyorsítják fel az innovációt recesszió idején, mint a „Követő” és a "Lemaradó” kategóriába sorolt cégek (akik ilyenkor nagyobb eséllyel lassítanak). A jó hír az, hogy a kutatás csak egy pillanatnyi állapotot tükröz, és a cégek képesek fejlődni, ha felkészítik az alkalmazottaikat, a folyamataikat és a technológiájukat a változásra.
Alkalmazottakra alapozott fejlesztések
A cégeknek segítségre van szükségük egy olyan kultúra kialakításában, ahol minden ötlet számít, és a hibákból való tanulás támogatott, nem pedig elítélendő. A vállalatok tisztában vannak egy ilyen kultúra előnyeivel, és bíznak a teljesítőképességükben: több mint háromnegyedük (78%; Magyarország: 52%) úgy gondolja, az új alkalmazottak részben azért csatlakoznak a vállalatukhoz, mert hisznek abban, hogy lehetőséget kapnak a javaslataik megvalósítására, ami komoly teljesítmény.
Ehhez azonban először át kell hidalniuk a már említett szakadékot. A válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 40%-a) úgy véli, az alkalmazottak azért is hagyják ott munkahelyüket, mert nem tudtak annyi fejlesztést bevezetni, mint amennyit reméltek. Ráadásul 64 százalékuk (itthon 56%) szerint a vállalati kultúrájuk bizonyos aspektusai nem engedik, hogy a képességeikhez vagy szándékukhoz mérten újszerűen gondolkodjanak.
A jelentés útmutatással is szolgál a vállalatoknak ezen problémák megoldására: kiemeli a lehetőségeket az innováció ösztönzésére, és ismerteti a hátráltató akadályokat.
Folyamatokra alapozott innováció
Az alkalmazottakat érintő változtatások mellett a vállalatoknak azt is érdemes végiggondolniuk, hogyan fejleszthetik az újításokra vonatkozó folyamataikat. A válaszadók csapatainál az előrehaladás elsődleges akadálya a változtatásra fordítható idő hiánya. Ez jól példázza, mennyire fontos lenne, hogy a felső vezetők hangsúlyt fektessenek az innováció fontosságára. Jelenleg a válaszadók 68%-a (Magyarországon 64%-a) állítja azt, hogy a vezetőik inkább a vállalat napi működtetésére összpontosítanak, és nem a fejlesztésekre. A vezetők valódi, látható elkötelezettsége nélkül az ambiciózus, képzett alkalmazottak nem tudják teljes mértékben kihasználni a lehetőségeiket.
Ha a fejlesztéseknek szervezett kereteket adunk, eredményesebbé tehetjük. Jellegéből adódóan a haladás lehet ugyan organikus, alkalmi tevékenységnek tekinteni, de az „Innovációs vezetők” és az „Innovációkat alkalmazók” 63%-a arról számolt be, hogy náluk specializált, célzott projektek ösztönzik a változtatást.
Technológiára alapozott innováció
A tanulmány eredményei rámutatnak a technológiai vívmányok támogató erejére és a lemaradás következményeire. A túlnyomó többség (86%) (Magyarország: 76%) aktívan keresi azokat a technológiákat, amelyek segíthetnek megvalósítani a fejlesztésekre vonatkozó célkitűzéseket. Ennek ellenére 57%-uk (Magyarország: 56%-uk) úgy véli, hogy a technológiájuk nem a legmodernebb, és attól tartanak, hogy lemaradnak a versenytársaik mögött.
A tanulmány azt is vizsgálja, hogy az innováció öt technológiai katalizátorának mely területein tapasztalnak növekedést, illetve néznek szembe akadályokkal a szervezetek. Az öt katalizátor a következő: többfelhős környezet, peremhálózat, modern adatinfrastruktúra, helytől független munkavégzés és kiberbiztonság. A lehetőségek kiaknázásának legnagyobb buktatója szinte minden területen a komplexitás.
Ezek a nehézségek egyértelműen megmutatkoznak az innováció leggyakrabban felhozott, globális szinten jelentkező technológiai akadályaiban:
Növekvő felhőköltségek
Az átfogó üzleti infrastruktúra és az IT-infrastruktúra architektúrájának integrálása során jelentkező nehézségek
Az alkalmazások új felhőkörnyezetekbe való migrálására fordított idő és pénz
Kiberbiztonsági fenyegetések: Nem biztonságos adatokkal és edge eszközökkel nem lehetséges a modernizáció
Azon IT-infrastruktúra hiánya, amely képes lenne fogadni és feldolgozni az adatokat az edge-en
Van egy meghatározó egyenlet az üzleti világban: ötlet + technológia = hatás. Az egyenlet elemei közötti függőség gyakran megakasztja a vállalatokat. Sokszor azt gondolják, hogy a megfelelő nagy ötlet hiányzik. Arra várnak, hogy valakinek a fejében kigyullad a fény, és előáll valami nagyszabású elképzeléssel. De a kicsi, gyakorlatias gondolatok is beindíthatnak egy láncreakciót, amely nagyobb hatékonyságot és nyereséget eredményez, és új célt tűz ki a vállalat elé. Ehhez azonban mindig szükség van a megfelelő folyamatokra és technológiákra. Csak akkor keletkezik érték, ha az egyenlet minden eleme megvan.
