Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére. Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2020-as felmérése szerint a magyar vállalatok az uniós átlag alatt foglalkoznak a környezeti problémákkal. Ennek több oka is van: egyrészt a hazai cégek többsége tőkeszegény, így a fejlesztési forrásokat elsősorban a termelés korszerűsítésre és a bővítésre fordítja, amelynek során mellékes a környezetre gyakorolt hatás. Másrészt a Kormány sem elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem iránt, inkább felesleges kiadásnak, semmint megtérülő befektetésnek gondolja. A környezet védelme terén csak az uniós kötelezőt hoztuk, azt is nehezen.
A legtöbb magyar vállalkozás az klímaváltozás hatásait érzékeli. Jól mutatja ezt, hogy a cégek 50%-ának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ami magasabb, mint a 41%-os EU átlag. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a hazai vállalkozások 15%-ának van környezetvédelmi szakértője, ami alacsonyabb, mint az EU 23%-os adata (ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg).
A klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik (csak 16%-uk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23%-kal). A hazai vállalatok kisebb arányban számítanak pozitív keresleti hatásra (18%, EU: 34%), ami érthető: a hazai gazdaság erősen kitett az autóiparnak, amely mélyreható átalakuláson megy át, s ennek nem lesz Magyarország a kedvezményezettje. Az ellátási láncokra gyakorolt hatást is kisebb arányban látják pozitívnak (10%, EU: 17%), ami azt is jelzi, hogy az esetleg rövidülő láncban nem látnak piaci potenciált, ahogy abban sem, hogy a klímaváltozás miatt javul a cégük megítélése (erre a magyar vállalkozások 20%-a számít, szemben az uniós 38%-kal).
Nem meglepő ezek után, hogy a magyar vállalkozások mindössze 18%-a fektetett környezetvédő projektekbe (ez kevesebb, mint az uniós átlag fele), míg 35%-uk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).
Ugyanakkor az energiahatékonyságot javító fejlesztést közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik (36%). Ezzel az összes vállalati beruházás 11%-a (részben) erre irányult, ami meghaladja az uniós átlagot (8%).
Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, ami érthető: a hazai KKV-k többsége a túlélésért küzd a gyorsan változó gazdasági helyzetben.
