Csak a megfelelő vállalati kultúrába épülő informatikai eszközök és megoldások képesek a termelékenység hajtóerejévé válni – derül ki a Microsoft tanulmányából. Magyarországon hatalmas tartalékok vannak abban, hogyan javítsunk a hatékonyságon fejlett digitális kultúrával.
A 21 országban több mint 20 ezer munkavállalót érintő felmérés magyar vonatkozású eredményei elé néhány kontinentális adat kínálkozik: jelenleg csupán az európai alkalmazottak 11,4% -a érzi magát kiemelkedően produktívnak a munkájában, és az adatok arra utalnak, hogy az előrelépésnek nem csak technológiai, hanem a vállalati kultúrából eredő korlátai is vannak. A kutatás konklúziója, hogy a több technológia kizárólag akkor eredményez többletteljesítményt, ha az alkalmazottak lehetőséget és ösztönzést kapnak az új megoldások használatára, hozzáférnek az eszközökhöz és az informatikai megoldásokhoz, maga a vállalat pedig prioritásnak tekinti a műszaki fejlődést.
Mint a vizsgálatból kiderült, a termelékenységet olyan kulturális tényezők képesek magasabb fordulatszámra emelni, mint az alkalmazottak bevonása, a szervezeti célok egyértelműsége és a magas színvonalú munkavégzésre történő összpontosítás. Egyértelmű tapasztalat, hogy a szervezeti értelemben is „technológiabarát”, az alkalmazottak autonómiáját és felhatalmazását* támogató vállalati kultúrájú cégek sokkal többet profitálnak az informatikai fejlesztésekből.
„A Microsoft a munka és a magánélet közötti egyensúly szolgálatába állítja a modern technológiát, mivel hiszünk abban, hogy a megfelelő képességeket és eszközöket egybegyúrva bárhonnan, bármikor kiváló, eredményes munkát lehet végezni” – mondta el a kutatás eredményei kapacsán Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Az összkép árnyalt: Európában a munkavállalók mindössze 16 százaléka dolgozik erős vállalati kultúrával rendelkező vállalkozásban, alig valamivel több (17,1 százaléknyi) dolgozó munkahelyén van jelen kellő erővel a digitális kultúra, és csupán az alkalmazottak egyötöde érzi magát erősen elkötelezettnek a munkájában. Mindez arra utal, hogy a digitális átmenettel párhuzamosan a vállalati kultúrát is érdemes hozzáigazítani az új technológiák követelményeihez.
Itthonról nézve a kutatás Magyarországot érintő eredményei a legizgalmasabbak. Az adatok azt jelzik, hogy az európai átlaghoz képest is van hova előrelépnünk. Nálunk a fejlett digitális kultúra dolgozók között csupán 4 százalékponttal vannak többen azok, akik kiemelkedően produktívnak tartják magukat, mint ahányan a digitális világgal erősen hadilábon álló cégeknél ítélik meg magukat hasonlóan. Ehhez képest a kontinens egészét tekintve jóval nagyobb, 10 százalékpont az eltérés, miközben általánosságban a magyar ez valamivel magasabb annál, amit a Microsoft kutatói Európában átlagosan mértek.
A magyar munkavállalók 13,1 százaléka tartja kiemelkedően innovatívnak a munkáját (ez az adat szignifikánsan alacsonyabb az európai 16,9 százaléknál), és 17 százalék érez erős felhatalmazást – utóbbi alig marad el a 18,5 százalékos az európai átlagtól.
Idehaza a dolgozók 16,2 százaléka érzékel fejlett vállalati kultúrát a munkahelyén, és 17,8 százalék dolgozik erős digitális kultúrával rendelkező vállalkozásban – ezek az értékek szinte pontosan belesimulnak az európai átlagba. Magyarországra hangsúlyosan vonatkozó tapasztalata a felmérésnek ugyanakkor az is, hogy a csak megfelelő vállalati kultúra képes hatékonyan növelni a technológia fejlesztése révén elérhető profitot.
