Így pihennek a magyarok

A hazai lakosság mintegy háromnegyede általában elégedett az otthonával, de legtöbbjük belemenne kisebb-nagyobb változtatásokba – derült ki az IKEA reprezentatív kutatásából. A férfiak a saját szobájukba, a nők inkább a hálóba vonulnak vissza, ha teljes nyugalomra vágynak. A pihenést leginkább a semmittevés jelenti a magyaroknak.

 

A legtöbben a nappali és a konyha felújítására vágynak, hiszen a legtöbb időt itt töltik a magyarok. A kutatás rávilágított arra is, hogy míg a férfiak a saját szobájukba, a nők inkább a hálóba vonulnak vissza, ha teljes nyugalomra vágynak – a válaszadók két százaléka számára pedig a toalett jelenti a béke szigetét. Kikapcsolódás gyanánt legtöbbször internetezünk, tévézünk vagy zenét hallgatunk.

 

 

Középpontban a nappali

 

Az IKEA évről évre igyekszik egyre jobban megismerni az emberek otthoni szokásait: hogyan viselkedünk, mik a kedvenc időtöltéseink, milyennek képzeljük álmaink otthonát. Az idei kutatás középpontjában a nappali áll. A svéd lakberendezési vállalat arra is kíváncsi volt, hogy mivel töltik szabad óráikat az emberek világszerte, a közép-európai régióban és Magyarországon.

 

Általánosan jellemző a Magyarország-Szlovákia-Csehország régióra, hogy az emberek többsége elégedett otthonával, és legfeljebb csak apró módosításokat végezne azon. A magyarok 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy álmai otthonában él, 65 százalékuk néhány dolgot változtatna, 23 százalék inkább elégedetlen, húszból egy válaszadó pedig kifejezetten nem kedveli környezetét. A felújításokat legtöbben – 32 százalék – a nappaliban végezné, 30 százalék a konyháját építené át. Az eredmények talán nem meglepőek: ezekben a helyiségekben töltjük a legtöbb időt.

 

 

Csak kényelmesen

 

Az otthonosság érzéséhez nemcsak a kellemes környezet, de tetteink is nagyban hozzájárulnak. A magyarok nagyobb része a kényelemben hisz: a válaszadók 40 százaléka számára az jelenti az otthont, ahol az utcai ruha helyett előkerülhet a melegítő, 28 százalékuk pedig számítógépezéssel, internetezéssel vezeti le a hosszú nap fáradalmait. A magyarok ezen kívül a nyugodtan elfogyasztott italt, a zenehallgatást és a tévénézést jelölték meg leggyakoribb tevékenységeiknek.

 

Emellett természetesen egyedüllétre is gyakran szükségünk van, ha feltöltődésről van szó: a megkérdezettek 45 százaléka saját szobájába vonul vissza, bár a kutatás eredményei alapján ilyen szobát leggyakrabban a 24 év alatti és 59 év fölötti korosztályok otthonaiban találhatunk. Az emberek 16 százaléka kedvenc foteljének kényelmében, 12 százalék pedig az ágyában keresi a nyugalmat.

 

A magyarok nagy része akkor sem nagyon változtat a szokásain, ha egyedül van a lakásban: 92 százalékuk internetezéssel tölti az időt, 42 százalékunk csak felhangosítja a tévét vagy kedvenc zenéjét, 41 százalék pedig egyszerűen csak lustálkodva pihen.

 

 

Használjuk ki otthonunkat!

 

„Az eredmények alapján jóval kevésbé használjuk ki az otthonunkban rejlő lehetőségeket, mint amennyire módunk lenne erre, ennek hátterében pedig számos ok húzódhat meg. Egyike az, hogy mi, magyarok jobban kedveljük a passzív, mint az aktív kikapcsolódást – holott ez utóbbi néha jobban feltölt, mintha csak a lakásunkban rendelkezésre álló képernyők valamelyikét választanánk. Egy másik ok a kényelem szeretete, ami kettős dolog. Egyrészt otthonunkban leginkább a kényelmet szeretjük, másrészt kényelmetlennek tűnhet például a kicsik óvodás éveire kialakítani egy festő-rajzoló, kézműves sarkot. Ez viszont megéri, mert már a lehetőség is hívogató, csábító: mint ahogy a szoba sarkában elhelyezett sporteszközt is esélyesebben kezdjük használni, mintha csak egy fotel lenne a helyén” – mondta el a kutatás kapcsán Szvetelszky Zsuzsa szociológus.

 

Hozzátette: „2017-ben másképp élünk, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, más az életmódunk, életvitelünk, mást jelentenek az otthoni élmények is. Az otthonunk nemcsak tárgyakból áll, hanem az ott végzett tevékenységeink is a részét képezik. Kikapcsolódás helyett egyelőre mi inkább bekapcsolódunk és lekapcsolódunk a monitorok előtt – holott a boldogság nem passzív érzés, hanem aktivitás. Érdemes hát változtatni a »hozott«, berögzült mintákon, és kitalálni, mi mindenre jó a lakásunk azon túl, hogy hazaesve lerogyunk a kanapéra.”