- Hirdetés -

Jövőre sem lesz könnyebb az életünk

|

- Hirdetés -

Recesszió, gyorsuló infláció, vészesen romló külső egyensúly - a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2022-re és 2023-ra.

A GKI jelenlegi előrejelzése a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság közepette készült, ráadásul a tendenciák megértését nehezíti a gazdasági folyamatok idei, évközepi, törésszerű változása. A GKI 3,7%-ról 4,5%-ra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7%-os növekedést, hanem 3,5% körüli visszaesést prognosztizál. A felülvizsgálatot a 2022. második negyedévi, vártnál gyorsabb növekedés, a látványosan romló egyensúly, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, továbbá az évközi, 2023-ra is kiható, már meghozott és várható megszorítások indokolják. Emellett a GKI feltételezi a jelenlegi külső körülmények fennmaradását, az EU-transzferekhez való lassú, de legalább részleges hozzáférést. Míg idén a fogyasztás 7,5%-kal emelkedhet, jövőre már 3,5-4%-os visszaesés várható, a beruházások pedig az idei stagnálás után kétszámjegyű mértékben csökkenhetnek. A munkanélküliség az idei 3,5%-ra csökkenés után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3% körüli lesz. A GKI jelentősen, 14,5%-ra emelte idei, s 16% körülire jövő évi inflációs előrejelzését; 2023 második felében azonban már az infláció gyors, 10% körülire történő esésére számít. A GDP-arányos államháztartási hiány a jelenleg tervezettnél magasabb, 6,5, illetve jövőre 5% körüli lesz, a GDP-arányos finanszírozási szükséglet pedig még az EU-transzferek kezdődő beérkezése esetén is vészesen magas, 5, illetve jövőre 3,5-4% lesz. Ez szükségképpen a külföldi adósságállomány fenyegető mértékű emelkedését okozza. A kormányzat az EU jogállamisági követelményeit és a kényszerű megszorítást technikai kérdésként, az államközpontú magyar modell keretében végrehajtható feladatként értelmezi, így egyelőre sem a versenyképességben, sem a társadalompolitikában nem várható érdemi változás.

Az elmúlt öt negyedév gyors növekedésében nyilvánvalóan szerepe volt a Covid-járvány okozta válság miatti alacsony bázisnak, a helyreállításnak. De szerepe volt annak az erőltetetten élénkítő választási gazdaságpolitikának is, mely kifejezetten az áprilisi választások előtt kívánta csúcsra járatni a fogyasztást és a beruházásokat is. Mindez az egyensúly előre látható vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. Ezt a tartósan eleve folytathatatlan gazdaságpolitikát az orosz-ukrán háború következtében nyáron megsokszorozódott gázár tette végképp fenntarthatatlanná. Ennek következtében a kormányzat egyensúlyjavító lépéseket, a költségvetés adóbevételeit emelő és kiadásait csökkentő, inflációs hatású megszorító intézkedéseket jelentett be, s engedményekre kényszerült az EU-val folytatott tárgyalásokon.

A megszorítások első, fájdalmas, de makrogazdasági szempontból többnyire szükséges következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már látszódnak. Az élelmiszerkereskedelem forgalma júniusban és júliusban már csökkent, az utóbbi hónapban több mint 3%-kal. A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25%-kal kisebb. Az építőipari termelés az első öt hónapban 11,5%-kal nőtt, júniusban azonban 8%-kal csökkent. S bár júliusban 3%-kal újra nőtt a termelés, a szerződésállomány visszaesést vetít előre. Ez július végén nemcsak, hogy nem volt magasabb az egy évvel korábbinál, de az új szerződések június-júliusban már átlagosan 20%-kal elmaradtak az előző évitől. A munkanélküliség alacsony, de júliusban és augusztusban kissé emelkedett (3,3%-ról 3,5%-ra, majd 3,6%-ra). A régióban (11 EU-tagállam) az idén sokáig egyik legalacsonyabb infláció augusztusban már a negyedik legmagasabb volt. A gazdasági várakozások romlóak. Ugyanakkor a külső egyensúly, főleg az energiaárak emelkedése okozta cserearányromlás miatt tovább romlik. A folyó fizetési mérleg hiánya az első héthavi 6 milliárd euró után az év egészében 13 milliárd euró lehet, ami a GDP mintegy 7,5%-a.

A GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul, az idei első negyedév 2,1%-os dinamikáját a második negyedévben 1,1% követte. A harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható. A fogyasztás esetében az idén nagyon jelentős nominális jövedelemnövekedést a részben éppen ennek következtében megugró infláció mindinkább erodálja. Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21%-kal, az infláció 8,5%-kal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12%-kal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20% körüli infláció következtében 3,5%-kal csökkenhetnek. A lakossági fogyasztás bővülése az első negyedévi 11,5%-ról fokozatosan lassul, év végére 2% körülire csökkenhet, ami azonban az év egészében még így is 7,5%-os, vagyis rendkívül dinamikus növekedést jelentene. Az idén nyáron elfogadott 2023. évi költségvetés 10% körüli átlagkereset-növekedéssel számolt (5,2%-os áremelkedés mellett). Ez utóbbi nyilvánvalóan irreális, ugyanakkor a belföldi kereslet elkerülhetetlen korlátozása, a bér-ár spirál elkerülése érdekében a keresetek országos átlagban nem követhetik a várt inflációt. A GKI 10% körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít. A bruttó keresetek 13% körüli emelkedésével számol, miközben az infláció éves átlagban 16%, de 2023 végén már 10% körüli lehet. Ez a reálkeresetek 3,5%-os, a reáljövedelmek ennél nagyobb csökkenését valószínűsíti a 2022. eleji kifizetések okozta magas bázis, a nyugdíjprémium elmaradása, a családi pótlék értékvesztése, a vállalkozói jövedelmek mérséklődése miatt. A fogyasztás a hitelfelvétel drágulását és a törlesztések növekedését is figyelembe véve várhatóan 3,5-4%-kal csökken, a lakosság rétegei közötti igen nagy differenciálódás mellett.

A kormányzat az állami beruházások EU-ban kimagaslóan nagy arányát csökkenteni kívánja, ugyanakkor a vállalkozói beruházások növekedését reméli. Kérdés azonban, hogy erre mennyire lehet számítani a háború közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható összegek csökkenése, a romló hitelfelvételi kondíciók, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége (az üzleti szféra fejlesztéseinek jelentős részét kormányzati és EU-pénzek támogatják) továbbá a brutális energiaár-emelkedés, valamint restrikciós piaci helyzet miatt bizonytalan bel- és külföldi kereslet miatt. 2023-ban összességében a beruházások akár 12%-kal is csökkenhetnek.

Termelési oldalról idén a drámai termeléscsökkenést elkönyvelő mezőgazdaság kivételével minden ágazat növeli GDP-termelését, legjobban az egy évvel korábban a Covid miatt még csökkenő teljesítményű ágazatok. 2023-ban azonban talán csak a telekom ágazatban várható bővülés.

Idén második félévben a kivitel volumene a belföldi kereslet, s ezzel az importigény szűkítése miatt gyorsabban fog bővülni a behozatalnál, értékben azonban az energiaárak emelkedése (az akár 10%-ot is megközelítő cserearányromlás) következtében fordított lesz a helyzet, miközben a jövedelem-kiáramlás is erősödhet. Végeredményben meglehetősen nagy bizonytalanság mellett a folyó fizetési mérleg 2022. évi hiánya elérheti a 13 milliárd eurót, a GDP 7,5%-át. 2023-ban hasonló helyzet várható, a külkereskedelmi deficit kissé csökkenhet, a jövedelemkiáramlás azonban - például a növekvő kamatterhek miatt - emelkedhet. Tavaly már a külső finanszírozási képesség is a negatív tartományba (-0,9 milliárd euró) került, a folyó fizetési mérleg növekvő deficitje és az EU-transzferek egy részének elmaradása miatt. Idén már az első hét hónapban 2,9 milliárd euró hiány keletkezett, s mivel az év végéig csak az előző EU költségvetési ciklusból hátra maradt összegek beérkezése várható, az éves deficit 9 milliárd euró körül alakulhat, ami nagyon magas. Ez az EU-val év végére várható megegyezés révén a csak lassan meginduló transzferek hatására 2023-ban -4-5 milliárd euróra csökkenhet. Ez egyben azt jelenti, hogy még az idén és jövőre is jelentős összegű külföldi devizahitel felvételére lesz szükség. Már csak azért is, mert Magyarország devizatartaléka a növekvő finanszírozási igények ellenére csökkenőben van. A 2021 végén 38,4 milliárd euró 2022 augusztusára 36,5 milliárd euróra csökkent.

A magyar GDP-arányos államháztartási hiány (ESA) évek óta a második-harmadik legnagyobb a régió 11 országa közül. Idén és jövőre is az előirányzottnál (4,9, illetve 3,5%) magasabb, 6,5, illetve 5% körüli GDP-arányos deficit várható, mivel az idei első félévi nagy költekezést, a gázvásárlást, a többek között az energiaár-emelkedés okozta válságkezelési kiadásokat várhatóan nem tudják kellőképpen ellensúlyozni az inflációs többletbevételek, adóemelések és beruházási kiadáscsökkentések. A kormányzat már bejelentette a 2023. évi költségvetés újratervezését.

Az áremelkedés 2023 elején, például a megugró energiaárak tovagyűrűzése miatt még minden bizonnyal folytatódni fog, mértéke jelentősen függ a béremelésektől. Ha sikerül elkerülni a bér-ár spirál kialakulását, 2023 átlagában akkor is feltehetőleg az idei 14,5%-nál magasabb, 16% körüli lesz az áremelkedés, ami azonban a második félévben már erőteljes, az év végére 10% körülire való fékeződést jelentene. Az infláció akkor lehetne érdemben alacsonyabb, ha a világpiaci energiaárak normalizálódnának, illetve a monetáris politika (beleértve ebbe a kormányzati döntések által meghatározott kamatstopot és befektetői bizalmat érintő lépéseket is) szigorúbb, a forintot erősítő lenne – erre azonban kicsi az esély.

Magyarországon az importált infláció hatását felerősíti a forint szinte folyamatos gyengülése csaknem az összes európai devizához képest. Ebben a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanságnak (választási osztogatás, a különadók ismételt bevezetése, EU-tárgyalások elhúzódása) és a laza monetáris politikának is szerepe van. A forint idén augusztus végéig csaknem 10%-kal értékelődött le az euróhoz képest, a zloty viszont például csak mintegy 6,5%-kal. Idén az év végén 400 forint körüli euróárfolyam várható, mivel az EU-val történő kompromisszumos, további vitákat előre vetítő megállapodás összességében stabilizáló, a romló külső egyensúly és eladósodás viszont negatív hatású lehet a magyar devizára. Éves átlagban idén 385 forintos, jövőre 410 forintos euró-árfolyam várható.

A jegybanki alap-, s egyben irányadó kamat augusztus végétől 11,75%. Ez a 15,6%-os augusztusi inflációhoz képest meglehetősen alacsony, a mintegy 3,3%-os negatív reálkamat azonban kissé kedvezőbb az elmúlt időszakra jellemző -4% körüli értéknél. A GKI 2022 végére 15, 2023 végére pedig 10% körüli alapkamatra számít.

- Hirdetés -

A KATEGÓRIA TOVÁBBI CIKKEI

Több százmilliós befektetést kapott egy okos vízelemzőt fejlesztő startup

Az automatizáltan működő okos vízelemző műszer fejlesztésével foglalkozó Water MiniLab az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures-től és a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealaptól kapott finanszírozást, amely lehetővé teszi a csapat számára az értékesítés és a...

Stresszelünk az ajándékvásárlás miatt

Feltorlódott munka a szabadság előtt, iskolai programok sora, ajándékvadászat, végtelen bevásárlólisták: csak néhány ok, ami miatt sokaknak stresszes a karácsonyi készülődés. A Yettel kutatása szerint amellett, hogy a gazdasági helyzet idén rányomja a bélyegét...

Életet menthetnek az okosórák

Az európai kardiológusok legfrissebb irányelvei szerint az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció azonosítása az EKG-funkcióval rendelkező okosórákkal új távlatokat nyithat az orvoslásban. A kereskedelmi forgalomban is kapható okoseszközök folyamatosan fejlődő algoritmusai és technológiái hozzájárulhatnak...

Durva meccset nézhetünk élőben

Magyarországon is élőben láthatják a bokszrajongók az idei év egyik szenzációját, a Tyson Fury – Derek Chisora összecsapást. A gálát a NET4+ SPORT streamingszolgáltató közvetíti szombat éjszaka egyenesen a Tottenham Hotspur londoni stadionjából. Minden...

Minden, amit a chatbotokról tudni érdemes

A chatbotok technológiája viszonylag új, viszont ahogy a vállalkozások új lehetőségeket keresnek az emberekkel való online kommunikációra, egyre népszerűbb. Az oktatástól a szórakoztatásig rengeteg különböző szerepben láthatjuk ezeket. A létrehozásuk óta a chatbotok forradalmasították...

Film készül az első női képviselőkről

A magyar parlament két első női képviselője, Slachta Margit és Kéthly Anna pályáját bemutató dokumentumfilm, valamint Piroch Gábor, a világhírű magyar kaszkadőr gyermekkorát felvillantó rövidfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet. A Televíziós Döntőbizottság novemberi ülésén...

Pénzt ad a félretájékoztatás elleni küzdelemre a Google és a YouTube

A Google internetes óriáscég és videószolgáltatója, a YouTube 13,2 millió dolláros támogatást jelentett be egy új, tényszerűség-ellenőrző alap létrehozására az online félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében. A félretájékoztatás elleni küzdelem online csúcstalálkozóján bejelentetett finanszírozást a nemzetközi...

Egyelőre nem szorítja ki a streaming a lineáris tévézést

Bár a nemlineáris tévézés sok előnnyel kecsegtet, egyelőre nem – és a válaszok alapján a közeljövőben sem – fogja kiszorítani a hagyományos tévézést – derült ki abból az új kutatásból, amely a Magyar Elektronikus...

Élőben közvetített díjátadásokkal jön a következő Oscar-gála

A márciusi Oscar-gálán mind a 23 kategória díjának átadását élőben közvetítik - jelentette be az amerikai filmakadémia kedden. Kiderült az is, hogy Jimmy Kimmel lesz az esemény házigazdája, aki korábban már kétszer vezette a...

Lelassult az e-kereskedelem

Új korszakot nyitott az e-kereskedelemben 2022: két járvány sújtotta év és a digitális gazdaságban ezalatt tapasztalt hipernövekedés után az idén törvényszerűen várható volt egy megtorpanás a digitalizációban és az e-kereskedelemben. A jelenlegi gazdasági helyzet...
- Hirdetés -
- Hirdetés -

Legolvasottabb

Újabb 500 millió eurós tőkealapot hozott létre az SE Ventures

Az SE Ventures tőkekezelő második alapja, a Fund II 500 millió euróval fejleszti a klíma- és ipari technológiára összpontosító startupokat. Korábbi támogatásuknak, a Fund I sikerének köszönhetően a cég 1 milliárd euróval a világ...

Több százmilliós befektetést kapott egy okos vízelemzőt fejlesztő startup

Az automatizáltan működő okos vízelemző műszer fejlesztésével foglalkozó Water MiniLab az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures-től és a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealaptól kapott finanszírozást, amely lehetővé teszi a csapat számára az értékesítés és a...

Stresszelünk az ajándékvásárlás miatt

Feltorlódott munka a szabadság előtt, iskolai programok sora, ajándékvadászat, végtelen bevásárlólisták: csak néhány ok, ami miatt sokaknak stresszes a karácsonyi készülődés. A Yettel kutatása szerint amellett, hogy a gazdasági helyzet idén rányomja a bélyegét...

Életet menthetnek az okosórák

Az európai kardiológusok legfrissebb irányelvei szerint az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció azonosítása az EKG-funkcióval rendelkező okosórákkal új távlatokat nyithat az orvoslásban. A kereskedelmi forgalomban is kapható okoseszközök folyamatosan fejlődő algoritmusai és technológiái hozzájárulhatnak...

Durva meccset nézhetünk élőben

Magyarországon is élőben láthatják a bokszrajongók az idei év egyik szenzációját, a Tyson Fury – Derek Chisora összecsapást. A gálát a NET4+ SPORT streamingszolgáltató közvetíti szombat éjszaka egyenesen a Tottenham Hotspur londoni stadionjából. Minden...
- Hirdetés -

Don't Miss

A technológiai modernizáció elengedhetetlen

Magyarország jövőbeni sikerei nagyon nagy mértékben a digitális gazdaság pályára állításán, a modernizáció felgyorsításán múlnak – hangsúlyozta Vinnai Balázs. Az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért elnöke beszélt arról is, hogyan hatott a cégek...

Előre aláírtam volna

Nem csak az újságnak kell felkészülnie mindenre, a Telex üzleti modelljét is a gazdasági helyzethez kell alakítani – mondta el Dull Szabolcs. A lap főszerkesztője beszélt arról is, hogy milyen kihívásokat tartogatott a szerkesztőség...

Visszük tovább, amit eddig építettünk

Minden idők legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a Szallas Group, de 2022 valószínűleg mégsem emiatt lesz a legemlékezetesebb a cég számára, hanem a tulajdonosváltás miatt. Szigetvári József, a vállalat vezérigazgatója beszélt arról, hogy mit...

Van tér a fejlődésre – interjú Bíró Pállal

Részben a vezetői kultúra miatt is nagyon kishitűek a hazai cégek, nem mernek exportálni, és ezen a helyzeten a szemléletmód átalakítása segíthetne sokat – állítja Bíró Pál, aki első lett idén a legmeghatározóbb hazai...

A célunk ezzel egy talent lista létrehozása

Sok a munka és a nehézség, amíg az ember eljut a marketing-döntéshozói szintig, ezért szerettünk volna egy olyan platformot életre hívni, amely kimondottan a márkamenedzsereket, a trade marketing menedzsereket ismeri el – nyilatkozta Vaszary...
- Hirdetés -

SzuperZöld

Fenntarthatósági ötleteket díjazott a Vodafone

November 26-án, a Vodafone új székházában rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Skool szakmai közreműködésével a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! ötletpályázat döntőjét, ahol a 10 legjobb ötlettel pályázó csapat szakmai mentorok...

Nagyon sok e-autót ad el a Toyota

A Toyota európai eladásainak már most több, mint 70 százalékát teszik ki a részben vagy teljesen elektromos autók, míg a vállalat prémium márkája, a Lexus 99 százalékban értékesít elektrifikált modelleket a kontinensen. A két...

Ezért veszünk e-autót

Nem a környezettudatosság, hanem az állami támogatások ösztönzik leginkább a villanyautózást – derült ki az Allianz Hungária elektromosautó-vásárlási szokásokkal kapcsolatos online, nem reprezentatív kutatásából. Átlagosan csupán 27 százalékunk tájékozódik alaposan az e-autókról a vásárlást...

DATA

Labdarúgó Eb M4 Sport nézettség

Virágzik a sportturizmus, nagyot nőhet a szurkolók száma

Az Európa-szerte eltérő Covid-19 korlátozások ellenére is 60 százalékkal nőhet idén az új és visszatérő szurkolók száma a sporteseményeken az előző évhez képest. A Mastercard Sportgazdasági Indexe szerint egyre többen költenek olyan sportokra, melyeket...

Kisebbségben vannak a környezettudatos cégek

Bár jobban figyelnek a fenntarthatóságra a magyar nagyvállalatok, még mindig masszív kisebbségben vannak a környezettudatos cégek – többek között ez derül ki a K&H Bank felméréséből. A múlt év utolsó negyedében megkérdezett cégek majdnem...

Rekordmennyiségű reklám jelent meg tavaly a tévécsatornákon

2021-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 54 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely mindössze 1 perccel volt kevesebb, mint az egy évvel korábbi tévénézési idő – derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból....