A kereskedelmi csatornák képernyőjén az elmúlt években feltűnt fikciós sorozatoknak egy jelentős része Kapitány Iván rendező-operatőr-producer és Kapitány-Diószegi Judit producer nevéhez fűződik. A mi kis falunk és a Drága örökösök járványhelyzet utáni forgatásáról és a válság sorozatgyártásra gyakorolt hatásáról is kérdeztük a szakembereket. Elmondták, hogy mennyire más a különböző csatornákkal együtt dolgozni. Beszéltek arról is, hogy melyik televízió megjelenése tehetne jót a hazai sorozatgyártásnak.
– Múlt héten vasárnap ért véget az RTL Klubon futó Segítség! Itthon vagyok! című sorozatotok. Ezt az ötletet ti vittétek az RTL-hez, vagy ők vetették fel, hogy kellene valami, ami reflektál a koronavírusos helyzetre?
– Kapitány-Diószegi Judit: Ez teljes egészében saját kútfőből származó ötlet, már régóta gondolkodtunk azon, hogy egy ilyen jellegű sorozattal előálljunk.
– Kapitány Iván: Már korábban felvetődött, hogyan tudnánk egy ilyen videóchates témában valamint kitalálni. Illetve volt már egy hasonló sitcom ötletünk. Amikor pedig beütött a járvány és láttam a színészek házi videóit a YouTube-on és az Instagramon, akkor elgondolkoztam azon, miként lehetne ezeket a felszabadult energiáikat hasznosítani. Amikor összeállt a csomag, akkor felhívtam az RTL-t és megkérdeztem, érdekli-e őket.
– A Segítség! Itthon vagyok! esetében az ötlettől a megvalósításig mennyi idő telt el?
– Kapitány Iván: Három hét.
– Azért, hogy legyen mihez viszonyítani: egy klasszikus fikciós sorozatnál ez mennyi idő?
– Kapitány Iván: Többnyire másfél év, de a legideálisabb esetben is kell egy év, amíg egy ötletből képernyőre kerülő sorozat lehet.
– A koronavírusos helyzetnél maradva: mi a helyzet jelenleg A mi kis falunk és a Drága örökösök forgatásával?
– Kapitány-Diószegi Judit: A Drága örökösöknél a forgatás végét érintette a járványhelyzet, de a nyár folyamán be tudjuk fejezni. A mi kis falunk esetében pedig csúszott az új évad forgatásának az indulása, de azért az érdemi munka nem állt meg. A forgatások előkészítését, minden ezekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatot amennyire lehetett, próbáltunk home office-ban megoldani.
– Ezek a csúszások behozhatók?
– Kapitány-Diószegi Judit: Nagyrészt igen és ebben a helyzetben azért a sugárzó csatorna is rugalmas, hiszen ez olyan vis maior, amire nem lehetett számítani.
– Kapitány Iván: Nyilván a lehető leghamarabb elkészítjük a részeket, innentől a csatorna döntése, hogy mikor kerülnek képernyőre. Azért nagy csúszásról szerencsére nincs szó.
– A koronavírus-járvány első körben egy gyártási, logisztikai nehézséget okozott, viszont van ennek gazdasági vonatkozása is. Látszik-e már, hogy ez miként érinti a hazai sorozatgyártást?
– Kapitány-Diószegi Judit: Egyelőre azt látjuk, hogy a nagy nemzetközi produkciók magyarországi forgatásai teljesen leálltak. Emiatt most több szabad filmes munkaerő áll rendelkezésre. Amíg tavaly ilyenkor szinte lasszóval kellett fogni a szakembereket, most ők hívnak minket, hogy tudnának dolgozni.
– Kapitány Iván: A hazai sorozatgyártást csak annyiban befolyásolja, hogy csúsznak a forgatási és talán a sugárzási időpontok. Látható, hogy az RTL Klub is levett két sorozatot a képernyőről, mert tartalékolnak későbbre. A járványból adódó nehézségek annyiból érintenek minket, hogy kicsit komplikáltabbá teszik majd a gyártást a sok egyszerre induló vagy újra induló munka miatt, de alapvetően nem érzem azt, hogy a megrendelésekre egyelőre hatással lenne.
– Egyébként vannak most olyan új sorozatötleteitek, amik már csak a televíziók döntésére várnak, hogy induljon a forgatásuk?
– Kapitány-Diószegi Judit: Van két-három olyan produkciónk, ami már a megrendelés előtt áll. Azért ezek a folyamatok lelassultak.
– Kapitány Iván: Ami már megrendelés alatt volt, az ha kis csúszással is, de elkészül. Ami még vár a megrendelésre, ott viszont már óvatosabbak a csatornák, hiszen még nem látják, mekkora lehet a bevételkiesésük, már ha lesz.
– A Drága örökösöknek már az utolsó évad van csak hátra. Viszont ennél a sorozatnál adott a díszlet és nagyon sok, jól felépített karakter. Ez nagyon ideális alap lehetne egy spin off indításához. Gondolkodtok ebben?
– Kapitány Iván: Sokféle ötletünk van, de azt azért tudni kell, hogy a Drága örökösök licenc alapján készül. Ez nagyon megköti az alkotók és a kreatívok kezét abban, hogy milyen egyéb, ebből következő munkát lehet csinálni. Ráadásul az egy dolog, hogy mi mit gondolunk egy sorozatról, vagy az utóéletéről és másik dolog az, hogy a televízió mit tervez. Egy teljesen saját fejlesztésű sorozatnál jobban lehet ezzel játszani, de nem biztos, hogy minden esetben érdemes.
– Az elmúlt években az RTL-nek, a TV2-nek és a Sonynak is dolgoztatok. Nagyon más a közös munka az egyes médiacégekkel?
– Kapitány-Diószegi Judit: Apróságokban vannak különbségek, például abban, hogy melyikük mennyire folyik bele a kreatív munkákba, vagy milyen átvételi procedúrák vannak, de alapvetően óriási különbségek nincsenek.
– Az soha nem vetődött fel az RTL, vagy a TV2 részéről, hogy kizárólag nekik dolgozzatok és a konkurensnek ne?
– Kapitány Iván: Ez üzleti kérdés mindenkinek, mert ha egy televízió képes egy gyártót annyi munkával ellátni, hogy az neki megérje, és a csatorna számára plusz előnyökkel jár, akkor felmerülhet a kérdés. Viszont jelenleg Magyarországon egyik kereskedelmi csatorna sem kívánja magát egyetlen gyártóval kiszolgáltatni. A kérdésre válaszolva: igen, ez felvetődött már, de azért a mostani realitás nem az, hogy kizárólagos megállapodások létrejöjjenek.
– Kapitány-Diószegi Judit: Ehhez talán kicsi is a magyar piac. Jelenleg egyetlen televízió nem tudná felszívni a mi szabad kapacitásainkat.
– A fenti csatornák között nem említettük meg az MTVA-t. Velük soha nem is volt tárgyalás, vagy csak nem jutottatok dűlőre?
– Kapitány Iván: Korábban dolgoztunk az MTVA-nak, de ez megszakadt olyan öt évvel ezelőtt. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a fikciós sorozatok első számú megrendelőjének az MTVA-nak kellene lennie.
– Kapitány-Diószegi Judit: Náluk jobban lehetne kísérletezni a fikciós tartalmakkal, hiszen nem a nézettség az első számú elvárás. Egy drámai sorozat, vagy politikai krimi gyártása – ami kereskedelmileg nehezebben él meg – náluk jobban működhetne. Azt nem tudjuk, hogy ez miért nincs így.
– Kapitány Iván: Amikor egy sikeres külföldi műfaji sorozatról beszélünk, akkor ezek mindig jóval nagyobb piacra készülnek. Ezekben az országokban a rétegközönség nagysága ezt a műfajt is eltartja. Nálunk az ezt igénylő nézői kör százalékosan ugyanakkora, mint máshol, viszont olyan kicsi a létszámuk, hogy erre egy kereskedelmi televízió nem nagyon tud alapozni. Tehát ez lehetne például a közszolgálati televízió feladata. Egyébként nálunk jóval nagyobb országokban is, mint a brit piacon, vagy akár Németországban, elsősorban a közszolgálati csatornák mutatják be ezeket a típusú sorozatokat.
– Az ilyen kockázatkerülő magatartás miatt van az, hogy ti lényegében a vígjátékokra szakosodtatok?
– Kapitány Iván: Ez nem a mi kockázatkerülésünk. Mi merül fel igényként a megrendelőkben? Az, hogy nézettséget csináljanak. Ezt pedig legjobban egy vígjátékkal lehet elérni. Meg lehet nézni, hogy a Netflixnek milyen sorozatok, filmek hozzák általában a legnagyobb bevételt: a vígjátékok. Nyilván az is számít, hogy társrendezője voltam az Üvegtigris első részének és a Beugrót is mi csináltuk. Emiatt jobban adódik, hogy a vígjátékok kapcsán velünk kezdjenek el dolgozni, de az nem igaz, hogy kizárólag csak ezzel foglalkoznánk. Például most van a Filmintézetnél egy 1918-ban játszódó, első világháborús drámánk. Egy másik filmötletünk pedig az 1975-ös Malév-szerencsétlenségről szól és egyik sem egy térdcsapkodós vidám történet.
– Említetted a Netflixet: mekkora esély van vajon arra, hogy belátható időn belül akár ők is berendeljenek tőletek egy – kifejezetten a magyar piacra szánt – fikciós sorozatot?
– Kapitány Iván: Amikor majd a Netflix hajlandó lesz kisebb népességszámú, egyedi nyelvű országokkal is foglalkozni, akkor elképzelhető. Amíg itt valódi megtérülésére nem számíthatnak, addig csak jogokat fognak venni. Viszont ahogy szegmentálódik a tévénézők köre, elképzelhető, hogy egyszer majd azokkal a nézőszámokkal is elkezdenek számolni, amit ma még nem tartanak elég nagynak.
– Szerintetek egy sorozat sikerében mekkora szerepe van magának a terméknek, azaz a filmnek, valamint annak, hogy mit tud mögé rakni az adott csatorna? Itt lehet említeni a promóciót, a hirdetéseket, vagy akár az ideális műsorsáv kiválasztását is.
– Kapitány-Diószegi Judit: Nagyon sokat számít az utóbbi, hiszen fontos az, hogy mennyire tudják felkelteni a nézők érdeklődését a csatornák egy-egy sorozat iránt. Sokat beszélgetünk Ivánnal arról, hogy mit jelent a siker? Amit sokan néznek, az siker? Amit kevesen, az nem jó termék? Nem biztos, hogy mindig ez az értékmérője egy sorozatnak.
– Kapitány Iván: A jó nem mindig sikeres és a siker – ami itt a nézettséget jelenti – nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy az a termék jó. Nagyon összetett kérdés az, hogy mitől válik egy produkció „sikeressé”. Amennyiben ezt ki lehetne előre számolni, akkor állandóan sikereket gyártanánk és a nagy rendezők is csak sikeres filmeket dobnának piacra. Fontos az, hogy milyen maga a film, de az is, hogy olyan helyre kerül-e a képernyőn, ahol nem nyomja agyon valami. Az a fura helyzet a fikciós sorozatokkal, hogy egy rosszul tálalt, indított sorozat nem találja meg a nézőit, nem fog működni, nem tudja magát összeszedni, még akkor sem, ha értékes. Viszont a jó helyen bemutatott, minden eszközzel megtámogatott rossz tartalom lehet, hogy remekül kezd, de általában a nézők elfordulnak tőle egy idő után.
– Az elmúlt öt évben hatalmas felfutáson ment keresztül a fikciós sorozatok hazai gyártása. Ez a szint már a plafon, vagy van ebben még növekedési tartalék?
– Kapitány-Diószegi Judit: Szerintem még vannak itt tartalékok. Említettük már, hogy a közszolgálati televízió éppen nincs is jelen ezen a piacon. Az HBO is visszavonult itthon erről a területről, bár hallani arról, hogy talán visszatérnek. De mindkét nagy kereskedelmi csatornán így is elférnének új, akár napi, akár heti fikciós sorozatok, de ne feledkezzünk meg a kisebb kereskedelmi csatornákról sem, amelyek szintén nyithatnak ebbe az irányba. Összességében még nem értük el a plafont.
– Kapitány Iván: A lehetőségek még messze nincsenek kimerítve, a televíziók anyagi keretei szűkösebbek, mint a nézői igények. Ha nem is értük el a plafont, de már nincs is olyan nagyon messze, legalábbis a kereskedelmi szegmensben. A közszolgálati területen és a streaming szolgáltatóknál viszont még óriási tartalékok vannak.
– Ezen belül nálatok még lenne kapacitás további sorozatok készítésére is?
– Kapitány-Diószegi Judit: Idén már közel járunk a saját lehetőségeink végéhez. Viszont nekünk előre is kell gondolkodni, újabb és újabb ötletekkel bombázni a televíziókat.
– Kapitány Iván: Mi nemcsak azon dolgozunk, hogy mi kerül idén ősszel a képernyőre, hanem már azon is, hogy 2022-ben mit lehet bemutatni.
Heszler Róbert
