A koronavírus-járvány hatására megugrott a tévé nézési idő és a hírportálok látogatószáma is. Az adatok alapján az iskolabezárás, illetve a tömeges home office első hete hozott igazi tévézési és netes hírfogyasztási csúcsot.
Amiben az elmúlt években nagyon szemléletesen megmutatkozott a televíziós nézettség elaprózódása, azok a heti műsoros nézettségi toplisták voltak. Tíz évvel ezelőtt, ugyanígy április táján a hét legnézettebb műsorait összegyűjtő listán az első 50 helyezettnek egymillió feletti nézőszáma volt a teljes lakosság körében. Akkoriban a heti nézettségi toplista élén még kétmilliós nézettségű műsorok trónoltak. Az elmúlt években viszont már eseményszámba ment az egymilliós szám megugrása is. Jellemzően ezt az év elején – amikor csúcson van a tévézési idő – érték el az egyes műsorok, illetve még némelyik sikeresebb produkció volt rá képes, mint például az X-Faktor, A mi kis falunk vagy a Sztárban sztár.
A koronavírusos helyzet viszont látványosan megdobta a tévézési időt a Marketing&Media magazin összeállítása szerint. Jól mutatják ezt az említett heti műsoros toplisták is, hiszen például a 13. héten öt adás is egymillió feletti nézőszámot produkált, amire jó öt éve nem volt példa. Ahogy arra sem, hogy egy műsor nézőszáma megközelítse a másfél milliós szintet, márpedig az RTL Klubon futó Álarcos énekes utolsó két adása 1,45 és 1,48 milliót ért el.
Március első hetében a teljes lakosságnál az egy főre jutó átlagos tévénézési idő 4 óra 56 percet tett ki. Ez 15 perccel magasabb az előző év hasonló időszakában mértnél. Az ezt követő hetekben folyamatosan emelkedett ez az érték, és most úgy tűnik, hogy a csúcs a 13., azaz a március 23-án kezdődő héten volt, amikor az átlagos tévénézési idő 5 óra 48 percet tett ki. Márpedig ez több mint egy órával több, mint a tavalyi év 13. hetében mért érték. Az ezt követő hetekben ugyan kicsit csökkent ez a szám, de még mindig egy órával a tavalyi felett járunk.
A Digitális Közönségmérési Tanács adatai szerint ez az időszak a belföldi internetezők teljes számában nem hozott nagy kilengést. Március eleje és húsvét között heti szinten 6,2 és 6,25 millió közötti netezőt mértek. Azaz önmagában a járványhelyzet vagy az otthon maradás miatt nem kezdtek el többen internetezni. Viszont ezen belül összességében március eleje és közepe között 20 százalékkal megugrott az oldalletöltések száma. Magyarán a kialakult helyzetben az emberek több ideig lógtak a neten. Emellett az egyes weboldal-tematikáknál is voltak változások az elérésben, ezen belül is elsősorban a nagy híroldalaknál. Március első hetében a 24.hu heti elérése 2,7 milliót tett ki, ez két héttel később már 3,57 milliónál járt.
Ugyanebben az összevetésben az Origo 2,3 millióról hárommillióra, az Index 2,5 millióról 3,43 millióra, a 444.hu 1,16 millióról közel a duplájára, kétmillióra ugrott. Ez azt mutatja, hogy az iskolabezárások hetében drasztikusan megugrott az online hírfogyasztási igény. Ami pedig érdekes párhuzam a tévés adatokkal, hogy ezek után lassú csökkenésbe kezdtek a heti elérések. Április második hetére jellemzően a március eleji szintre kúszott vissza a hírportálok elérése. Sokakat foglalkoztat a koronavírus-járvány gazdasági vonatkozása, ami kitűnően látszik a gazdasági tematikájú oldalak szárnyalásából. Szinte mindegyik szereplő jelentős extra látogatottságra tett szert, ezen belül is külön említést érdemel a Portfolio.hu. Az üzleti szájt a márciust heti 1,3 milliós eléréssel indította, amit két hét alatt 2,5 millióra, majd egy héttel később 2,6 millióra tornázott fel, ezzel pedig egy ligába került az általános hírportálokkal.
Heszler Róbert
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható, ami elérhető a Digitalstandon is.
