Kevés cég törődik a nők esélyegyenlőségével

A fenntarthatóságnak csupán egyik eleme a természeti környezet védelme, a gazdasági tevékenység környezetet károsító hatásainak tompítása. Ezzel egyenértékű annak a jelentősége, hogy a cégek mennyire vállalnak felelősséget az őket körülvevő társadalomért. A K&H fenntarthatósági indexe szerint a helyzet a hazai közepes és nagyvállalatok esetében nem romlott az előző félévhez képest.

A fenntarthatóság korántsem egydimenziós fogalom: nem korlátozódik csupán a természeti környezet megóvására. Annak a vállalatnak a működése hosszú távon fenntarthatatlan, amely képtelen a társadalmi összetartás erősítésére. Éppen ezért a K&H fenntarthatósági indexe – amelyet 2022 decemberében második alkalommal közölt a Bank – nem kizárólag a környezeti fenntarthatóság kérdéskörével foglalkozik, hanem vizsgálja a vállalatok társadalmi felelősségvállalását is.

Jól megfigyelhető, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok körében az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód, illetve etikus üzleti viselkedés a legfontosabb. A kutatás keretében megkérdezett 360 vállalat 70 százaléka számára ezek a témakörök kiemelt jelentőséggel bírnak. A vállalatok valamivel több mint fele nagy figyelmet szentel az őszinte marketingkommunikációnak (59 százalék) és a munka-magánélet között megfelelő egyensúlynak (55 százalék).

Jól megfigyelhető, hogy azok a cégek, amelyek már kidolgoztak fenntarthatósági stratégiát maguk számára, minden témakör tekintetében jelentősen nagyobb, akár 10-20 százalékponttal magasabb arányban veszik ki részüket a társadalmi felelősségvállalásból, mint azok a cégek, amelyek nem állítottak még össze ilyen dokumentumot. Igaz, fenntarthatósági stratégiát egyelőre mindössze a cégek 14 százaléka készít (ez 3 százalékpontos növekedés a fél évvel korábban mért arányokhoz képest). Stratégiát jellemzően a 4 milliárdnál nagyobb árbevételű cégek írnak, de fél év alatt 15 százalékra nőtt a 300 millió és 1 milliárd forint árbevételű cégek stratégiaalkotási kedve is.

Az, hogy a társadalmi igazságosság, az oktatás, az egészségügy és a sport területen különféle kezdeményezéseket karoljanak fel, összességében a cégek 38 százalékára jellemző, de a fenntarthatósági stratégiával rendelkezők ennél jóval magasabb arányban, 59 százalékban veszik ki részüket ezeknek a projekteknek a támogatásából. Hasonló arányok figyelhetők meg a vállalati sokszínűség, a társadalmilag felelős befektetések, fenntartható üzleti megoldások tekintetében is – ahol 20 százalékponttal előbbre járnak a fenntarthatósági stratégiával bíró cégek.

Számottevően alacsonyabb figyelmet (20 százalék) kap a nők részvétele a menedzsmentben – és itt már koránt sincs akkora különbség a stratégiában gondolkodó és azt nélkülöző cégek között.

„A zökkenőmentes gazdasági fejlődés feltétele, hogy a cégek jól tudjanak alkalmazkodni a folyamatosan változó feltételekhez” – mondja Suba Levente, hozzátéve, hogy „hosszú távon azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek felelősséget viselnek természeti környezetükért, és erősítik a társadalmi összetartást”.