Az Otthon-felújítási program kínálta támogatási lehetőségek hatályba lépésük után hatalmas érdeklődést keltettek. Ez az érdeklődés a második negyedévben jelentősen csökkent, de a harmadik negyedévben ismét emelkedett, igaz, a lelkesedés mértéke nem tért vissza az év eleji szintre – ezt igazolták a GKI és a Masterplast közös kutatásának augusztusi eredményei. Az augusztusi megkérdezés eredménye szerint 2022 végéig az összes háztartás bő 5%-a biztosan, 13%-a valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. A két legnépszerűbb cél a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, de a külső nyílászárók cseréjét és a hőszigetelési munkálatokat is nagyon sokan szeretnék elvégeztetni.
A GKI lakossági felmérései, amelyek a lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezését célozzák 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint az Otthon-felújítási program keretében a gyereket nevelő családok számára legfeljebb 3 millió forintos állami támogatás igényelhető 2022 decemberéig. A teljes felújítási összeg 50%-a igényelhető vissza, tehát a programban való részvételhez elég magas önerő megléte szükségeltetik, ez azonban akár hitel formájában is biztosítható. A program sokak érdeklődését felkeltette, az év elején a háztartások bő 7%-a jelezte, hogy biztosan, 17%-uk pedig valószínűleg szeretett volna részt venni benne.
A második negyedévben – részben a járvány okozta problémák, részben a valódi lehetőségek megismerése és mérlegelése miatt – lényegesen csökkent az érdeklődés. A legfrissebb, augusztusi felmérés adatai azt mutatják, hogy a járvány harmadik hullámának lecsengése és a korlátozó intézkedések oroszlánrészének kivezetése után pozitív korrekció történt: a harmadik negyedévben a válaszadó háztartások bő 5%-a biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni. További csaknem 13% valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást. (A tapasztalatok szerint ez a válasz inkább csak érdeklődést, a lehetőségek fontolgatását jelenti.)
Ha ezeket az arányokat a teljes sokaságra vetítjük, akkor a biztos szándékú kör bő 200, a valószínű szándékú kör – feltéve, hogy e tervek fele valósul meg – mintegy 250 ezer családot jelent. A felmérések során kinyilvánított tervek és szándékok realitása családonként eltérő, de annyi biztos megállapítható, hogy a harmadik negyedévben nőtt az érdeklődés a második negyedévhez képest, de az év eleji lelkesedés teljesen nem tért vissza.
Az állami támogatás igénylése inkább a családiház-tulajdonosok körében népszerű – ezek 7%-a biztos, 13%-a valószínű résztvevőnek mondta magát. A társasházakban élők tervei valamivel szerényebbek: a panellakások lakói között 3% a biztos és 14% a valószínű résztvevők aránya. A tégla építésű társasházi lakások lakói körében ugyanez a két arány 3 és 12%.
Az állami támogatás lehetősége a középgeneráció körében váltotta ki a legnagyobb érdeklődést: a 30-49 év közötti háztartásfővel rendelkező családok közül biztosan 9, valószínűleg további 18% készül a programban való részvételre. A 30 év alatti fiatalok érdeklődése is meghaladja kissé a mintaátlagot, míg az 50 és különösen a 60 év felettieket e támogatás nagyrészt hidegen hagyja.
Az Otthon-felújítási programban való várható részvétel leginkább a kisvárosokban lakókat hozta lázba – a biztosan és valószínűleg érintettek aránya 8, illetve 12% körüli. A Budapesten és a községekben élők szándékai lényegében megfelelnek a mintaátlagnak. (A kisebb településeken élők felújítási lehetőségeit a falusi CSOK is segítheti.) A statisztikai régiók közül a legnagyobb aktivitás a közép-dunántúliban és az észak-magyarországiban várható.
Az állami támogatást felvenni tervezők mintegy harmada szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, negyedük legalább 2, csaknem 30%-uk legalább 1 millió forint körüli összeggel is beérné. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 2,1 millió forint, s – az önerőt is beleszámítva – 4,2 millió forintos projektérték már egy komolyabb felújításra, korszerűsítésre is elegendő lehet. Az átlagos igénybevételi összeg az első negyedévhez képest lényegében nem változott.
A két legnépszerűbb cél a belső terek, valamint a fürdőszobák felújítása (az előbbi a belső fali, padló, álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, illetve ezek festését, tapétázását jelenti). Ezeket a feladatokat a válaszadóknak egyaránt a harmada tartja elvégzendőnek. A fürdőszobák felújításának igénye a társasházi lakások csaknem felében felmerül, míg a családi házakban lakók negyede fontolgat ilyen korszerűsítést. A belső terek megújítása iránti igény általános.
A megkérdezettek mintegy negyede (de a panellakásban lakók közül minden harmadik) gondolkodik a külső nyílászárók cseréjében. Lényegében minden ötödik válaszadó szeretne hőszigetelési munkákat végeztetni (csaknem minden harmadik családi ház és minden hatodik társasházi lakás lehet ebben érintett), illetve klímaberendezéseket felszereltetni, de a tetőfelújítás (ami értelemszerűen csaknem kizárólag családi házakat érint), valamint a fűtési rendszer korszerűsítésének említési gyakorisága sem marad el érdemben ezektől. A napkollektor, napelemes rendszer kiépítése a családi és a panelházak körében népszerű igazán.
A családi házakban élők számára – a fentebb említetteken túl – a kerítés építése, felújítása (az említési gyakoriság körükben 23%), térburkolat kialakítása, illetve a garázsépítés és -felújítás (17-17%) az átlagosnál jóval fontosabb.
A tégla építésű társasházi lakások lakói között kiemelkedően magas a klímaberendezések beépítésének vagy cseréjének (26%), illetve a víz-, csatorna-, gáz- és elektromos belső hálózatok felújítása iránti igény (19% a megfelelő említési gyakoriság).
Az árnyékolástechnikai munkák elvégeztetése a panel-lakások lakói között a népszerűbb (16%).
