A magyarok számára fontos az élelmiszerek összetétele, energiatartalma, azonban a vásárlási és fogyasztási döntéseket megalapozó, a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás meglehetősen hiányos – derül ki egy friss kutatásból.
Bár a hazai vevők többségét érdekli, hogy mit tartalmaznak az elfogyasztott élelmiszerek, vásárláskor pedig figyelnek a cukor- és szénhidráttartalomra is, a vásárlási döntéseket megalapozó, a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiányos – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el. Ezt jelzi, hogy miközben élelmiszer-vásárláskor a tápanyag tartalomra tízből kilenc válaszadó legalább néha, minden kilencedik pedig mindig odafigyel, kevesebb mint a megkérdezettek fele tudja csak értelmezni a címkéken található tápérték-információkat.
Utóbbira jó példa, hogy ugyan saját megítélésük szerint tízből kilencen tudják valamennyire, hogy mi a különbség a kJ és kcal között, de a válaszokból kiderül, hogy valójában a válaszadók csupán harmada van tisztában azzal, hogy mindkettő az energiatartalmat jelöli, csak a kJ SI mértékegységben van megadva.
Fontos számunkra az energiabevitel
Az élelmiszerek energiatartalma ugyanakkor mégis fontos a hazai fogyasztók számára, mind a vásárlás, mind napi tápanyagbevitel figyelemmel kísérése során. Saját bevallásuk szerint a válaszadók háromnegyedét befolyásolja ugyanis vásárláskor, hogy a megvenni kívánt élelmiszereknek mik az összetevői: a legfontosabbnak a tartósítószer számít. Elsőre úgy tűnhet, hogy a kalóriatartalom kevésbé lényeges, hiszen csak a válaszadók negyedének választására van hatása, valójában a cukor-, szénhidrát- és zsírtartalom relatív fontossága is azt jelzi, érdekli a fogyasztókat, mennyi az adott élelmiszer energiatartalma.
Hasonló kép rajzolódik ki a napi tápanyagbevitel figyelemmel kísérése terén is. A megkérdezett felnőttek harmada követi a nap során, hogy az egyes tápanyagokból mennyit fogyaszt el. Közülük a legtöbben a szénhidrát- és a cukorbevitelre figyelnek, de a kalória- és zsírbevitelüket is majdnem 50%-uk kíséri figyelemmel.
Csak a cukor, csak a zsír?
E téren is látszik azonban a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiánya. Miközben például a többség jól tudja, hogy a szénhidrátnak, a cukornak és a zsírnak van kalóriatartalma, a fehérjéről csak a válaszadók fele tudta ezt.
A cukor kapcsán ugyanakkor viszonylag jól tájékozottak a fogyasztók, hiszen a válaszadók háromnegyede jól tudja, hogy minél több cukrot tartalmaz egy termék, annál nagyobb a kalóriatartalma.
„A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a magyarok jelentős figyelmet fordítanak az energiabevitelre, és ehhez egyre nagyobb körültekintéssel tanulmányozzák a címkét. Látjuk azonban a hiányosságokat is, és felelős nagyvállalatként a közeljövőben szeretnénk az ezzel kapcsolatos tájékoztatást is még hangsúlyosabbá tenni a lakosság körében – mondta Niklós László, a Coca-Cola Magyarország ügyvezetője. „Emellett az eredmények abban is megerősítenek bennünket, hogy jó úton járunk, azzal, hogy a Coca-Cola hazai termékportfóliójának közel felét cukormentessé vagy alacsony cukortartalmúvá tettük. Arra is törekszünk, hogy minél egyértelműbben és átláthatóbban informáljuk a vásárlókat termékeink cukor- és tápanyagtartalmáról, annak érdekében, hogy felelős és tudatos döntést hozhassanak, illetve könnyen nyomon tudják követni napi tápanyag- és kalóriabevitelüket. Az, hogy termékeinket többféle méretben és kiszerelésben kínáljuk, szintén hozzájárul a kalóriabevitel tudatos szabályozásához, ezzel fogyasztóink könnyebben kontroll alatt tudják tartani energia- és cukorfogyasztásukat.”
