Szakemberhiány és digitalizáció: ezektől tartanak leginkább a hazai vezérigazgatók – -derül ki a PwC felméréséből. A magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben, a magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták.
A PwC Magyarország munkatársai hatodik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ).
A megkérdezett vezérigazgatók 89 százaléka úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban viszont már kevésbé bizakodóak a vezetők, 39%, illetve 56%-os arányban prognosztizálnak bővülést. (1. ábra)
„Hatodik alkalommal kerestük fel a vezérigazgatókat, hogy megismerjük véleményüket a növekedési terveikről, az azokat fenyegető tényezőkről, a tehetségek megtalálásáról és megtartásáról. Arra is kíváncsiak voltunk, a vállalatvezetők hogyan vélekednek az ember és a gép viszonyáról, illetve a globalizáció pozitív és negatív hatásairól. Összességében azt láttuk, hogy az idei kutatásban a vezérigazgatók Magyarországon és világszerte nagyon hasonlóan vélekednek ezekről a kérdésekről. Bővíteni tervezik cégük létszámát, miközben megoldást kellene találniuk a szakemberhiányra és a túlszabályozottság okozta nehézségekre. Pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, viszont annak is hangot adtak, hogy a globalizáció nem segítette a gazdagok és szegények közötti szakadék csökkentését” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
Merre látnak növekedési potenciált az első számú döntéshozók?
A legfontosabb külpiac továbbra is Németország a magyarországi cégvezetők számára, mindeközben számottevően nőtt az USA és Kína jelentősége az előző évhez képest (2. ábra). Az Egyesült Államok nemcsak a hazai „rangsorban” szerepel előkelő helyen, világszerte első helyre sorolták a döntéshozók. Tovább vizsgálva a magyarországi helyzetet: Németország (41%) és az USA (23%) után következik Románia (22%), mint jelentős növekedési célpont, majd Oroszország (19%) és Szlovákia (17%).
A felmérés során a vállalatvezetők arra is választ adtak, hogy mely területeken terveznek fejlesztéseket véghezvinni versenyképességük növelése érdekében. Magyarországon és világszerte is a folyamatos innováció és a humánerőforrás fejlesztése tűnik a jövő kulcsának, a digitális és technológiai képességek szintén fókuszba kerültek (3. ábra). A hazai válaszadók közül az innováció fontosságát leginkább a pénzügyi és az autóipari vállalatok vezetői emelték ki, míg a humánerőforrás fejlesztésének jelentőségét a kiskereskedelemben illetve a technológiai és távközlési területen hangsúlyozták az átlagosnál nagyobb arányban.
Mi aggasztja a cégvezetőket?
A szakemberhiány, amely már gyakorlatilag az összes céget elérte, minden eddiginél nagyobb mértékben aggasztja a vezérigazgatókat. A túlszabályozottság itthon és világszerte továbbra is nehézséget okoz az üzletmenetben (4. ábra). A szakemberhiány kezelésével ma már szinte minden szervezet foglalkozik, ahogy megfogalmazzák azt az elvárást is, hogy a képzett és alkalmazkodóképes munkaerő rendelkezésre állása kormányzati prioritás kellene, hogy legyen. Emellett a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszer iránti igény is hangsúlyosan jelent meg a felmérés során.
„A szakemberhiány égető probléma, kiváltképp annak tükrében, hogy a következő egy évben a munkavállalói létszám növekedése várható mind a hazai, mind a globális szinten vizsgált vállalatok többségénél. Magyarországon a technológiai és távközlési területeken működő cégek, illetve a magántulajdonban lévő vállalkozások munkaerő-felvételi tervei a legambiciózusabbak. Csekély azon szervezetek száma, ahol létszámcsökkentést terveznek – világszerte 16%, míg Magyarországon 13% tervez csökkentést a megkérdezettek közül” – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
Középpontban az ember
A kutatás során arról is beszélgettünk a vezérigazgatókkal, hogy ma, amikor minden korábbinál jobban tartanak a szakemberhiánytól, milyen készségekkel rendelkező munkatársakat keresnek. A vezetők szerint a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb készségek – ez igaz globálisan és Magyarországon is (5. ábra).
„Azt látjuk, hogy a szakmai hozzáértésen felül kiemelten fontos tulajdonságok a gépek által nem helyettesíthető készségek, amelyek ma még nehezen mérhetőek. Azok viszont, amelyeket a technológia kiválthat a közeljövőben, némileg háttérbe szorulnak, így például a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is. A magyarországi döntéshozók arról is beszámoltak, hogy a legnagyobb nehézséget a vezetői készségekkel rendelkező, illetve a kreativitásban és az innovációban erős munkatársak megtalálása okozza” – tette hozzá Mekler Anita.
Az ember és a gép viszonya
Az elmúlt évek gyors technológiai fejlődését látva a hazai vállalatvezetők sokkal jelentősebb hatásra számítanak a jövőben a technológiaváltozás terén, mint például három évvel ezelőtt, amikor a megkérdezettek 62%-a kalkulált azzal, hogy a technológia a jövőben hatással lesz a versenyre. Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető, aki szerint az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél ne lenne szerepe a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autóipart fogja leginkább átalakítani. Személyes attitűdjük is változóban van: saját magukra úgy tekintenek, mint akik jó digitális készségekkel rendelkeznek, ami tetten érhető a médiafogyasztási szokásaikban is. A „digitális bennszülöttektől” eltérően azonban csak kisebb részük aktív felhasználója például a közösségi médiának vagy vásárol online.
Az elmúlt évek technológiai és biztonsági problémáit tapasztalva a vezérigazgatók úgy gondolják, hogy több tényező is csökkenti majd az érintettek bizalmát a saját iparágukban a következő időszakban. Ilyenek például: az informatikai szolgáltatások zavara vagy kiesése; az üzleti információkat érintő kibertámadások és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megsértése is (6. ábra). Felsorakoztak a bizalomvesztési elemek közé a közösségi média használatából eredő kockázatok is.
„Azt gondolom, jelenleg a világ nagy agytrösztjei egyetértenek abban, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlan. A világgazdaság egyik legnagyobb, jelenleg is zajló változása is ehhez köthető: pár évvel ezelőtt még mindent az olajár határozott meg, sokan nem tartották elképzelhetetlennek a 200 dolláros hordónkénti szintet sem. Ekkor még úgy tűnt, a kitermelhető olaj mennyisége csak pár évtizedre elegendő. A palaolaj kitermelési technológiája fejlődésének köszönhetően viszont a szénhidrogén tartalékok még legalább kétszáz évre elegendőek. Az új kitermelési módszerek lehetővé és idővel egyre költséghatékonyabbá is tették a palagáz és a palaolaj kitermelését. Összességében tehát elmondható, hogy a technológiai fejlődés még a Föld energiatartalékainak kérdését is teljesen új dimenzióba helyezte” – fejtette ki gondolatait Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.
Globalizáció pro és kontra
A hazai vállalatvezetők pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, annak számos kedvező hatását látják. A megkérdezettek között gyakorlatilag teljes az egyetértés abban, hogy a globalizáció hozzájárult a tőke, a személyek, az áruk és az információ szabad áramlásához és az általános internet-hozzáférés biztosításához (97%-97%). Jelentős azonban azok aránya, akik szerint nincs válasz a legszegényebbek és a leggazdagabbak közti űr csökkentésére és többségben vannak, akik a méltányos és korrekt globális adózási rendszert hiányolják.
