Ritkán készülnek kutatások a kreatív piacról ezért a Kastner, az NRC és a Kreatív nagyszabású felmérés során térképezte fel a hazai freelancerek világát, a szabadúszó lét pozitívumait és negatívumait. Utoljára bő két évvel ezelőtt készült hasonló körkép.
A reklámszakma dolgozóinak munkáját és véleményét feltérképező Ügynökségi népszámlálás névre hallgató kutatás két évvel ezelőtt alaposan feltárta a kreatív ipart, leginkább a főállásban dolgozó kreatív szakemberek véleményét kérve ki. A nagy múltú, független Kastner reklámügynökség viszont elsősorban a szabadúszó kreatívok világát szerette volna megismerni, hiszen róluk tudjuk a legkevesebbet, holott a reklámszakma nagymértékben támaszkodik kreativitásukra, elhivatottságukra, szolgáltatásaikra.
Két hónap alatt több mint háromszázan töltötték ki a Kastner kutatásához kapcsolódó online kérdőívet. A többségében kizárólagosan freelancerként dolgozó válaszadók 54%-a nő, 46%-a férfi, nagyjából egy évtizede dolgoznak a szakmában. Területük főként a reklám- és a kommunikációs szakma, a grafika, a social media tartalomgyártás vagy a kommunikációs stratégiaalkotás, de akadnak a megkérdezettek között szép számmal szövegírók, filmesek, projekt menedzserek, UX/UI tervezők, fotósok, médiások, rendezvényszervezők és zenészek is.
Jelentősen több férfi dolgozik az art directori, grafikai, webfejlesztői, utómunka és ux/ui service design területen, míg a nők a social media menedzsment, a projekt menedzsment, a PR és az újságírás területén vannak többségben. A megkérdezettek 72%-a rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel.
A munkaviszonyokra jellemző, hogy szinte mindannyian közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel, a freelancerek háromnegyedének ügyfél, és nem reklámügynökség a top megbízója. A juttatások leginkább projekt alapú elszámolás szerint történnek, a freelancerek harmada számláz havidíjas alapon legnagyobb ügyfelének.
A megbízókról érdemes tudni, hogy 68%-uk kkv, 44%-uk a szolgáltató- vagy a kereskedelmi szektorból kerül ki, a top megbízók leginkább piaci alapon működő hazai cégek. Érdekesség, hogy a magyar tulajdonú kkv-k elsősorban vizuális anyagok miatt keresik a szakembereket, ezért jutnak kiemelt szerephez az art directori és a grafikai feladatokat végzők.
Minden ügynökség-típus számít a freelancerekre, 17%-uk kapja ügynökségektől a legnagyobb megbízását. Általában a nagyobb ügynökségek szervezik tovább a munkát, főként, ha olyan speciális tudást igénylő feladatot kell megoldani, amihez házon belül kevesen értenek.
Hogy élik meg a szabadúszók, hogy kevéssé előre tervezhető munkát végeznek? A kutatásból kiderül, hogy a szabadúszók jelentős hányada tart a bizonytalanságtól, a holnaptól, és attól, hogy a jövőben is lesz-e elegendő munkájuk és ügyfelük, ezért a többség minden olyan feladatot elvállal, ami szembejön vele, úgy érzik, semmilyen feladatot nem utasíthatnak vissza. A megkérdezettek negatívumként említették a bizonytalanságot, a gazdasági, jogi környezet kiszámíthatatlanságát, az adózási környezetet és a munkaszerzést, ezekkel kapcsolatban lenne szükségük segítségre. A női és az ötven feletti szabadúszók küzdenek a legtöbb nehézséggel, 50%-uk küzd időhiánnyal és leginkább nekik lenne szükségük alkalmanként külső támogatásra.
A válaszadók szerint a szabadúszás legnagyobb nehézségei közé tartozik a stabilitás hiánya, a létbizonytalanság és a kiszolgáltatottság. A 20-29 éves korosztály több mint felének (54%-ának) a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése okoz gondot, a gyerekesek és az ötven év felettiek pedig a munkák megszerzését emelték ki a problémák közül, azonban az összes válaszadó 84%-ának lenne szüksége segítségre a munkaszerzés terén.
Mindemellett érdekes, hogy kevés ügyfél is elegendő lehet a szakmai és anyagi sikerhez, ezt erősíti meg, hogy kevesen aprózzák el magukat: meglehetősen alacsony a húsznál több ügyféllel dolgozók aránya.
A másik kiemelendő adat, hogy a bizonytalanságtól eltekintve a szabadúszók optimistábbak, mint akik vegyes formában vagy alkalmazottként dolgoznak. A megkérdezettek nemek szerint mást és mást emeltek ki legfontosabb jellemzőként a szabadúszás kapcsán: a férfiak a kötetlenséget, a nők a bizonytalanságot, a rugalmasságot és a folyamatos rendelkezésre állást. Az önállóságot, kreativitást a válaszadók 80%-a említette meg, mint a munkájukra legjellemzőbbet.
A freelancerek szakmai és anyagi téren is hajlandóak a kompromisszumra, annak érdekében, hogy szabadon dolgozhassanak. A nők úgy érzik, szabadúszóként több lehetőségük van arra, hogy megéljék a kreativitásukat, véleményük szerint a kor előrehaladtával a szakmaiság az, ami egyre inkább előtérbe kerül.
A szabadúszók leginkább otthonról dolgoznak, ha személyes ügyféltalálkozóra kerül sor, azt általában kávézókban, az ügyfél irodájában vagy co-working irodában ejtik meg.
Az elsődleges kommunikációs csatornájuk továbbra is az e-mail, ennél jóval ritkábbak a telefonos egyeztetések vagy a személyes találkozók. A közösségi felületek valamelyikén 80%-uk váltott hivatalos üzenetet ügyféllel, és 59%-uk a projekt menedzsment platformokat is használta már.
A szabadúszók bátran vállalják a folyamatos önképzés költségeit, mert hisznek abban, hogy a tréningek és képzések a szabadúszó lét velejárói, amikbe megéri invesztálni, ezért a freelancerek jelentős hányada hajlandó pénzt és időt is áldozni erre.
