A Samsung lett a legvonzóbb hazai munkáltató a Randstad Award, a világ legátfogóbb munkáltatóimárka-kutatása alapján, a második helyen a BT (British Telecommunications) végzett, a harmadik helyet pedig a Mercedes-Benz szerezte meg, aki egyben az elmúlt tíz év legtöbbször dobogón álló munkaadója is. A legismertebb a telekommunikációs szektor, de továbbra is az IT a legvonzóbb a munkavállalók számára, és a munkahelyválasztáskor az attraktív fizetés mellett a nem anyagi juttatásoknak is fontos szerep jut.
Idén tizedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A világ legnagyobb, 32 országban zajló független munkáltatói márkakutatása, a Randstad Employer Brand Research – melynek adatfelvétele 2023 januárjában zajlott – eredményei alapján 2021 után ismét a Samsung a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT ezüstérmes lett, a Mercedes-Benz pedig megvédte dobogós helyezését. Idén egy jubileumi díj is kiosztásra került: az elmúlt tíz év legtöbbször dobogón álló munkaadóját díjazták, így a Mercedes-Benz két elismerést zsebelt be, hiszen tíz év alatt kilencszer állt dobogón.
Saját szektorában különdíjat érdemelt ki az IKEA, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Richter Gedeon, az Accor-Pannonia Hotels, a Coca-Cola, a McKinsey & Company, a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Microsoft, valamint a Market Építő Zrt. A legismertebb munkaadó az IKEA lett.
A magyar munkavállalók az IT-szektort tartják a legvonzóbbnak (ez az egyetlen szektor, amely több százalékot is tudott nőni vonzerőben tavalyhoz képest), amelyet az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) és a telekommunikációs ágazat követnek – már a harmadik éve ez a TOP 3. Ugyanakkor csökken a tíz legvonzóbb szektor közötti távolság, azaz nő a verseny a munkáltatói márkák között a tehetségek megszerzésében és megtartásában.
A Randstad friss kutatása szerint a legfontosabb továbbra is a vonzó munkabér és juttatási csomag, a magyarok számára az európai átlaghoz képest is fontosabb driver ez (az európia átlag index 154, a magyarországi 174.). A második legfontosabb szempont a kellemes munkahelyi légkör, amely szintén nagy eltérést mutat az európai átlaghoz képest (Európa 140, Magyarország 166), tehát a magyar munkavállalók számára különösen fontos, hogyan érzik magukat a munkahelyükön, hogyan bánik velük a vezetőjük.
A nehezen kiszámítható gazdasági környezetben tavalyhoz képest jelentősen nőtt a munkaadó pénzügyi stabilitásának a fontossága, a felmért európai országok között a magyar index lett a legmagasabb (Európa 109, Magyarország 153). A TOP5 munkahelyválasztás befolyásoló tényező között találjuk még az állás hosszú távú biztonságát, valamint a munka-magánélet egyensúlyát.
Nem mindenhol a fizetés a legfontosabb mozgatórugó: Németországban a munkahely biztonsága, Olaszországban és Angliában a work-life-balance, Norvégiában a kellemes munkahelyi légkör került idén az első helyre.
A felmérésből az is látszik, hogy a hazai dolgozóknak kevésbé fontos a munkakör tartalma. Nemcsak az európai 91-es átlag indexnél sokkal alacsonyabb a magyarországi érték (68-as index), de tavaly óta is jelentősen csökkent ennek a mozgatórugónak a fontossága. Ez egyébként Európában Hollandiában kapta a legmagasabb értéket, 140-et.
A lehetőségek megtartó erővel bírhatnak?
A karrierépítés a magyarok 66%-a szerint lényeges szempont a munkahely-választás során. A Z-generáció körében pedig ez még inkább igaz, közel 80%-uk mondta, hogy fontosnak tartják (és 60%-uk úgy érzi, biztosítva is van számukra ez). Ugyanakkor a magyar dolgozóknak kevesebb mint fele számolt be arról, hogy biztosítva van számára ez a fejlődési lehetőség, 22% szerint egyáltalán nincs lehetőségük karrierépítésre.
A karrierépítés lehetőségéhez hasonlóan a dolgozók kétharmada (62%) fontosnak tartja az átképzést vagy továbbképzést, a 18-34 évesek fejezték ki nagyobb mértékben az erre való igényüket (68%). A jelenlegi munkahelyükön belül a továbbképzés általánosságban fontosabb a megkérdezett munkavállalók számára, mint az átképzés, ami lehetőséget biztosít a munkaadók számára, hogy olcsó és hatékony fejlődési utakat kínáljon részükre, ezzel megtartó értéket teremtve számukra.
A magyar munkaadóknak bőven van lehetősége fejlesztési kínálatuk fejlesztésére, hiszen jelenleg nagy a szakadék a munkavállalói igény és a munkaadók kínálata között. Ennek javítása egyre inkább személyre szabott megközelítést igényel, mivel az egyéni igények egyenként változnak, bár kétségkívül általánoságban is akad javítanivaló.
Távmunka: a jövőben is velünk marad
Ahogy tavaly, most is a munkavállalók negyede dolgozik részben vagy teljes munkaidejében távmunkában, az arányokban figyelhető meg különbség: csökkent a teljes, és nőt a részleges távmunka aránya.
A magasabb végzettséggel rendelkezők többen dolgoznak távmunkában (37%), a középfokú vagy alapfokú végzettséggel rendelkezőkre ez kevésbé jellemző (14%). Különbség figyelhető meg Magyarország régiói között is, a teljes vagy részleges home office lehetősége a fővárosban jóval inkább elérhető, mint vidéken. A távmunka a legelterjedtebb az ICT (információ- és kommunikációtechnológia), a pénzügyi és a biztosítási szektorban, ahol az alkalmazottak több mint fele (részben) távolról dolgozik.
Ahogy a Randstad korábbi kutatásaiból is kiderült, a rugalmas munkavégzés továbbra is különösen fontos juttatás a munkavállalók számára. Az idei első Workmonitor felmérésben megkérdezett magyarok 72%-a számára fontos a munkavégzés helyének rugalmassága, illetve 31%-uk számára kizáró ok, ha nem biztosítja ezt a munkaadó.
A távmunka a jövőben is velünk marad, azonban a munkáltatóknak világos stratégiával kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogyan építik ezt be az ajánlatukba. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy a távmunkában dolgozók kétharmada csak részben dolgozik távolról, így az ajánlatukban a munka-magánélet egyensúlyának és a kellemes munkahelyi légkörnek is szerepet kell szánni.
a mentális egészség és jóllét fontosabb, mint a befogadó légkör és sokszínűség
A mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos juttatások fontosabbak, mint a befogadó és sokszínű vállalati kultúra. A megkérdezettek több mint fele (53%) olyan cégnél szeretne dolgozni, amely mentális egészséggel és jóléttel kapcsolatos juttatásokat kínál, de 37%-uk fontosnak tartja azt is, hogy munkaadójuk aktívan támogassa a méltányosságot, sokszínűséget, befogadást. A befogadó és sokszínű vállalati kultúrának a fiatalok körében van nagyobb jelentősége: a 18-24 évesek 45%-ának fontos, ami azt vetíti előre, hogy ez a jövőben fontosabbá válik, és a vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk fejlesztésére.
