Látványosan visszavettek éghajlatvédelmi céljaikból a vállalatok a magas infláció és a geopolitikai feszültségek hatására. A cégek annak ellenére lassítják fenntarthatósági kezdeményezéseiket, hogy azok több pénzt hoznak, mint amennyit remélték tőlük – mutat rá az EY több mint 500 fenntarthatósági szakértővel készült nemzetközi kutatása. Magyarországon 2024 januárjától törvény ösztönözheti a fenntartható szervezeti működést.
A gazdasági nehézségek következményeként kitolódott a vállalatok klímavédelmi céljainak áltagos határideje 2036-ról 2050-re a felmérés eredményei szerint. A cégek tavaly még úgy számoltak, hogy az évszázad közepére átlagosan 30 százalékkal csökkentik az üveghatású gázok kumulált összkibocsátását, jelenleg azonban már csak 20 százalékra számítanak a válaszadók.
A jelenlegi helyzetben a megkérdezettek mindössze harmada (34%), költene többet az éghajlatváltozás kezelésére, míg tavaly még tízből hat (61%) válaszadó tervezett magasabb összeggel. A társaságok 2022-ben tíz klímaváltozást lassító intézkedést hoztak, idén ez mindössze négyre csökkent.
„Megtorpant a cégek eddigi lendülete a klímavédelem területén, pedig a fenntarthatóság már versenyképességi kérdés. A megkérdezettek többsége szerint a zöld programokkal elért anyagi haszon felülmúlta a várakozásaikat. Emellett a válaszadók közel kétharmada a vártnál nagyobb javulást tapasztalt a termék- és márkaértékben egyaránt” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon törvényi szinten szabályozhatják a fenntartható vállalati működést. Novemberben ugyanis benyújtotta a kormány az úgynevezett ESG-törvényt. A várhatóan jövő év elején életbe lépő jogszabály alapján az érintett hazai cégeknek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontból is át kell világítaniuk működésüket.
Az EY tanulmánya szerint ez előnyére válhat a cégeknek, ugyanis a legzöldebb társaságok kiemelkedő eredményeket értek el a munkatársi és a fogyasztói megbecsülésben is.
