A reklámtortából a múlt évben 75 milliárd forintos szeletet hasított ki itthon a televízió, még mindig az egyik legfontosabb tájékozódási és szórakozási lehetőség milliók számára, amit az is jól mutat, hogy naponta átlagosan 4,5 órát töltenek a képernyők előtt a magyarok. November 21-e a Televíziózás Világnapja 1996 óta.
Az ENSZ 1996. november 21-22-én tartotta a World Television Forumot, ahol a tagállamok televíziós piacainak meghatározó szakemberei gyűltek össze. Attól az évtől november 21-e a Televíziózás Világnapja és bár azóta az internet térhódítása, illetve a streaming platformok előretörése komoly kihívást jelent a tévére, még mindig az egyik legfontosabb platform legyen szó akár tájékozódásról, akár szórakozásról, akár termékek, szolgáltatások népszerűsítéséről.
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a múlt évben 75 milliárd forintos volt a televíziós hirdetési piac, ez a teljes magyar reklámpiac 24,6 százalékát jelentette. A televízió jelentőségét jól mutatja, hogy nem csak a COVID-járvány miatti visszaesés által leginkább érintett 2020-hoz képest tudott 17,1 százalékkal nőni az ezen a platformon hirdetésre elköltött összeg, de még a járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez viszonyítva is 12,6 százalékos fejlődést tudott felmutatni.
Magyarországon 1954. január 20-án indultak az első televízióadó, az M1 kísérleti adásai, ma pedig már jóval több mint 100 magyar nyelvű csatorna kínálatából válogathatnak a nézők. A hazai tévézők pedig élnek is a lehetőséggel, a Nielsen Közönségmérés elemzése szerint a 4 évesnél idősebb hazai lakosság átlagosan 4 óra 31 percet töltött a képernyők előtt a július-szeptemberi időszakban.
Ez megdöbbentően magas érték, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált időszak nagy része a nyárra esett, amikor sokan nyaraltak, vagy a kánikula elől a vízpartokra menekültek. A Nielsen adatai szerint egyébként a 4 óra 31 perce átlag tévézési idő csak másodpercekkel marad el a 2021 harmadik negyedévi adattól és 5 perccel több, mint a 2020-as. Az elemzés szerint egyébként a műsorfogyasztásunk felét TV sorozatok, mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, és továbbra is a szokásosnál nagyobb az érdeklődés a hírműsorok iránt. Az idei harmadik negyedévben naponta átlagosan 140 reklámfilmmel találkoztunk, ami időben 32 percnyi reklám nézést jelentett.
Az internet térhódítása természetesen érintette a televíziós piacot is, a reklámtortából például a digitális szegmens – hazai és nemzetközi összesen – tavaly már kétszer akkora szeletet hasított ki, mint a tévé. Ráadásul az elmúlt években a streamingszolgáltatások is egyre komolyabb kihívást jelentenek, hiszen érthető módon sokak számára vonzó az a lehetőség, hogy nem kell a lineáris műsorfolyamhoz igazodniuk. Sorra indulnak az új streaming megoldások és idén júliusban például az Egyesült Államokban már a tévézésre szánt időből nagyobb szelet jutott a streaming tartalmaknak, mint a kábeltévés műsoroknak.
A tévétársaságok persze nem nézik tétlenül a folyamatot és igyekeznek maguk is felszállni a streaming expresszre, erre jó példa az RTL kezdeményezése, amely átalakította streaming platformjait, elindítva az RTL+-t.
