A várakozásokkal ellentétben komoly változások nem történtek tavaly a fizetős streaming szolgáltatások előfizetőinek alakulásában, a kihasználatlanság és az egyre több szolgáltatás megjelenése azonban okozhat fejtörést a szolgáltatóknak - állapítja meg a Deloitte legújabb, digitális fogyasztói szokásokat felmérő Digital Consumer Trends kutatása. Ahogy a globális inflációs válság miatt a szórakozásra fordított összegek csökkentek, úgy figyelhető meg az egyes szolgáltatásoknál némi lemorzsolódás és átrendeződés. A magyar fogyasztók közül sokan számítanak arra, hogy telekommunikációs költségeik nőni fognak.
A fizetős streaming szolgáltatások területén a korábbi években nagy változás nem volt tapasztalható: 2022-ben a válaszadók 51%-a nem változtatott előfizetői szokásain, 2023-ban a válaszadók ennél némileg kevesebb, 46%-a nem növelte vagy csökkentette ilyen jellegű kiadásait. Ebben a két évben egyarányt 24% volt azok aránya, akik új előfizetést kötöttek, viszont tavaly többen fizettek elő ismét olyan szolgáltatásra, amit korábban már igénybe vettek: míg 2022-ben 6%, 2023-ban 9% válaszadó volt ilyen.
„Vannak azonban a szolgáltatók számára figyelmeztető jelek: annak ellenére, hogy a korábbi évhez képest kisebb volt azok aránya, akik nem változtattak előfizetési szokásaikon, többen mondták le a szolgáltatásukat 2023-ban, mint egy évvel korábban. A válaszadók 8%-a legalább egy előfizetését mondta le ideiglenesen, ők ezt később újra szándékoznak használni, ezen túlmenően azonban további 7% véglegesen törölte előfizetését” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
Mit nézünk, hallgatunk?
A felhasználók több mint négyötöde, pontosan 82%-a használ valamilyen ingyenes streaming szolgáltatót. A második legelterjedtebb a fizetős videóstreaming-szolgáltatók használata, amit a válaszadók több, mint a fele, 52%-a használ.
Ennél kisebb arányban használnak a felhasználók fizetős zenestreaming-szolgáltatókat, ilyen szolgáltatásra nagyjából a felhasználók harmada, 34% fizet elő. A válaszadók 42%-a nyilatkozott úgy, hogy nem használ egy fizetős szolgáltatást sem és csak 16% azok aránya, akik egy ingyenes streamingszolgáltatást sem használnak.
A lemondások fő oka a kihasználatlanság
Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók legnagyobb hányada kihasználatlanság miatt mondta le előfizetését. 2022-ben ezen válaszadók aránya 37%-os volt, ez 2023-ra 31%-ra csökkent. A második leggyakoribb okként az szerepelt, hogy kevesebbet tudott az adott felhasználó költeni, mert más területeken nőttek meg a költségei. A globális inflációs válság ellenére, ennek az oknak a gyakorisága csökkent: míg 2022-ben a válaszadók negyede mondta le ilyen okkal előfizetését, 2023-ban a válaszadók kevesebb mint ötöde, 19%-a hivatkozott erre.
„Figyelemre méltó, hogy az előfizetésüket lemondók közül növekedett azoknak az aránya, akik azt túl drágának tartják, illetve úgy gondolják, hogy összességében túl sokat költenek előfizetésekre, ezt tavaly összesen 16% gondolta így, de magasabb a szám a fiataloknál, ahol 22% találta túl drágának a szolgáltatást. A 45-55 éves korosztályban pedig a kihasználatlanság mellett megjelenik az is, hogy nem tetszett neki semmilyen elérhető műsor, vagy megnézte már azokat a műsorokat, amiket kedvel. Az előző évhez képest szintén nőtt, tavaly 14% volt azoknak az aránya, akik az ingyenes próbaidőszakot követően nem akartak előfizetni, és ugyanennyien gondolták azt, hogy már túl sok előfizetést kezelnek – ez adhat némi fejtörést a szolgáltatóknak” – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Spórolnak a szórakozáson
Az elmúlt 12 hónapban a szórakozásra fordított kiadások csökkentek a legnagyobb mértékben: a válaszadók 30% nyilatkozott úgy, hogy valamilyen mértékben csökkentette ilyen jellegű kiadásait. Ezzel szemben a válaszadók 10% sokkal többet költött erre, 19%-uk költségei pedig mérsékelten emelkedtek.
„A válaszadók adataiból kiolvasható, hogy a telekommunikációs szolgáltatók nagymértékű díjemelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónapban, ugyanis a válaszadók csupán 8% nyilatkozott úgy, hogy csökkent az otthoni szélessávú internetre fordított kiadásainak mértéke, míg 46%-nak nőtt ugyanebben az időszakban” – mondta Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
Mobilköltések esetében a válaszadók 12% nyilatkozott úgy, hogy csökkentek a kiadásaik valamilyen mértékben, ezzel szemben 40%-nak nőttek a mobilkiadásai. Szintén nőttek a TV előfizetésekre fordított kiadások, a válaszadók 31%-a számolt be erről, míg költségcsökkenést csak 15% tapasztalt. Szélsőséges a technológiai eszközökre fordított kiadások alakulása: a megkérdezettek 34%-ának növekedtek, 22%-ának pedig csökkentek a kiadásai ugyanebben az időszakban.
Pesszimista magyarok
Pesszimisták a magyar válaszadók a jövőt illetően: minden kategóriában többen gondolják úgy, hogy növekedni fognak a kiadásaik, mint ahányan csökkenésre számítanak. A legtöbben korábbi években tapasztalt költségnövekedések folytatására számítanak, a telekommunikációs kiadásaik növekedésével kapcsolatban a válaszadók 38% szerint a mobilköltéseik nőnek majd, 36% szerint pedig az otthoni szélessávú internettel kapcsolatos kiadásaik fognak növekedni.
Ebben a két kiadási kategóriában számítanak a válaszadók a legkisebb költségcsökkentésre is: 9% szerint csökkenhet a mobilelőfizetések díja, és csupán 7% gondolja úgy, hogy kevesebbet fog költeni otthoni internet hozzáférésre. A magyar válaszadók várakozásai szerint a technológiai eszközökre fordított kiadások is nőni fognak idén, 37% számít erre.
