Úgy tűnik, az idén valóban lesznek látható jelei annak, hogy több év csúszás után végre elkezdik kiépíteni Budapesten az elektronikus jegyrendszer alapjait.
Nyár végén telepítik a Deák Ferenc téri metróállomáson, a Sütő utcánál az első beléptetőkapukat, valamint az érvényesítő készülékeket a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán. Itt teszteli majd éles környezetben a BKK a beléptetőkapuk működését és az eszközök háttérrendszerekkel való kommunikációját.
180 centiméter magas csúszószárnyas kapukat telepítenek, amelyek megakadályozzák a jegy nélküli belépést, és kamerarendszerrel is igyekeznek kiszűrni a csalásokat. A többi járművön, az autóbuszokon, trolikon és villamosokon jegyérvényesítő készülékek lesznek, a HÉV esetén az állomásokon helyezik el ezeket, a hajókon pedig kézi készülékeket alkalmaznak majd. A teszt ideje alatt az utazók nyitott kapukkal találkoznak majd. A rendszer indulása 2018 elejétől fokozatosan várható.
Az elektronikus jegyrendszerben a papírbérleteket és -jegyeket felváltja majd egy műanyag BKK-kártya, amelynek megszemélyesített és anonim formáját is választhatják majd az utasok. A kártyát az ügyfélközpontokban lehet majd megszemélyesíttetni, az anonim kártyákhoz pedig akár az automatáknál is hozzá lehet jutni.
A kártyákra különböző módon lehet majd feltölteni a pénzt, amely aztán leutazható lesz. A tervek szerint az elektronikus személyi igazolványhoz is lehet majd bérletet társítani, és azt használni az utazáshoz. A papírjegyek az utazási kártya egy ideig forgalomban maradnak, ezért a hagyományos jegyérvényesítő készülékek is ott maradnak még a járműveken.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió euróval finanszírozza, emellett a Fővárosi Önkormányzat 5,3 milliárd forintot bocsát a BKK rendelkezésére. A Budapesti Közlekedési Központ júniusban cáfolta, hogy drágulna az elektronikus jegyrendszer. A közlekedési cég szerint a bevezetés keretösszege nem változott, az üzemeltetési költségei csaknem 2 milliárd forinttal, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitel lehívásához kapcsolódó költségek 100 millió forinttal csökkennek – írta a Világgazdaság.
