Európa-szerte stabil a kiskereskedelem teljesítménye: a kontinens 2018 harmadik negyedévi 3,7 százalékos bővüléséhez a töretlen fogyasztói bizalom és az alacsony infláció is hozzájárult. Ehhez az eredményéhez képest a magyar kiskereskedelem több mint kétszer gyorsabb ütemben, 7,6 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, ezzel tartja bérelt helyét a top 3-ban: csak Törökországban és Finnországban regisztrált magasabb forgalmat a a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.
Töretlen a hazai kiskereskedelem lendülete: A mennyiségi eladás 3,4 százalékkal nőtt az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, Európában ez az érték 1% volt. A hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő árszínvonal-növekedés a vizsgált időszakban 4,2 százalékon állt, míg Európában az értékbeli növekedés fő motorja volt: 2,7%-kal növekedett az árszínvonal-változás hatására a piac.
A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 7,3 százalékkal bővült, míg 8,9 százalékos növekedési ütemével a vegyi áruk piaca még erre is rávert.
„Habár a legutóbbi negyedéves adat 0,2 százalékponttal elmarad a második negyedév dinamikájától, teljes éves összevetésben továbbra is gyorsulást látunk. A júniusi 7,4% után szeptemberrel bezárólag 8,0%-kal növekedett a hazai FMCG-piac.” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „A tavalyi negyedik negyedév kiugróan erős volt (8,2%-os növekedéssel), így nagy kérdés lesz, hogy ezt sikerül-e hasonló mértékben túlszárnyalnia az idei év végi szezonnak.”
Kontinensünk huszonegy vizsgált országa közül mindegyiknél bővülést regisztrált a Nielsen. A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, ismét Törökországban mérték (+21,0%), őt követi Finnország (+7,6%) és Magyarország (+7,6%). A lista további alakulása: Lengyelország (+5,9%), Hollandia (+3,8%) és Egyesült Királyság (+3,5%). A lista végén Ausztria (+0,8%), Dánia (+1,0%) és Csehország (+1,0%) áll.
Az európai kiskereskedelem növekedését – az eurózóna GDP-csökkenése dacára – a stabil fogyasztói bizalom (Európában átlagosan 87 pont) és a folyamatos, enyhe áremelkedés eredményezte; a 3,7%-os negyedévi eredmény a legmagasabb érték 2012 óta. Az éves infláció mértéke az Eurostat szerint Európa-szerte stabilan +1,7%-on áll, hasonló értéket várnak 2019-re is.
Nyugat-Európában erős nyarat tudhatott maga mögött a kiskereskedelem, amelyhez a világbajnokság és enyhe infláció is hozzájárult. Ezzel a mennyiségi növekedés mértéke visszaállt az elmúlt másfél évre jellemző 1 százalék körüli értékre.
Ami a jövőt illeti: a kevésbé kedvező külső tényezők okán az utóbbi idők gazdasági lendülete valamelyest kezd alábbhagyni. A politikai bizonytalanság és az olaj emelkedő ára nagyobb költségeket, magasabb rezsiszámlákat, drágább utazásokat, ró a fogyasztókra. Mindezek miatt elképzelhető, hogy Európában hamarosan tetőzik a kiskereskedelem bővülése.
