A légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségének további csökkentéséről döntött az Európai Parlament. Ez alapján Magyarországnak majdnem 20 százalékos kibocsátáscsökkentést kell végrehajtania 2030-ig. „A döntés tiszta vizet önt a pohárba – végre pontosan lehet tudni, hogy melyik országra mekkora csökkentési kötelezettség hárul” – kommentálta az EP-határozatot Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője.
Kedden nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament azokat a szabályokat, amelyek a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének csökkentésére kötelez minden tagállamot. Az EP által megszavazott rendelettervezetet a Tanácsnak még el kell fogadnia, és egyáltalán nem biztos, hogy az állam- és kormányfőkből álló testület egy az egyben jóvá is hagyja.
Eljött az ideje a konkrét akcióterveknek
Ha azonban a Tanács mégis rábólint, akkor a szigorított szabályrendszer 30 százalék helyett 40 százalékos kibocsátás-csökkentést ír majd elő uniós szinten. A korábbi kibocsátási-csökkentési célok jelentősen emelkednek, így Magyarországnak 2030-ra ‒ a 2005-ös szinthez képest ‒ az eddigi 7 százalék helyett 18,7 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátását. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője nagyon pozitívnak tartja az EP döntését, mert megerősíti a korábban is ismert szándékokat, és mert megteremti a hátterét annak, hogy a kormányzatok konkrét akcióterveket, stratégiákat alkossanak a kibocsátások csökkentésére. A fenntarthatósági szakember kiemelkedően fontosnak tartja, hogy rövid időn belül megszülessenek ezek az akciótervek, ugyanis a gazdasági szereplők csak így tudnak hozzá alkalmazkodni.
Kézenfekvő megoldások, kedvező finanszírozással
Három terület azonosítható, amelynek nagy az ÜHG-kibocsátása, de némi erőfeszítéssel viszonylag gyors és kedvező eredményt lehet elérni: az ingatlanok energetikai korszerűsítése; a robbanómotoros gépkocsik hibrid- vagy elektromos üzemű autókra történő cseréje, valamint a növény- és állattenyésztés.
Suba Levente szerint a kidolgozandó nemzeti akciótervnek egyik kézenfekvően fontos területe az ingatlanok energetikai korszerűsítése – hőszigetelése, hűtés-fűtési rendszerének hatékonyabbra cserélése – lehet. Ez ugyanis az a terület, amelyen minden gazdasági szereplő közvetlenül érdekelt a kibocsátás-csökkentésben, hiszen mindenki törekszik arra, hogy kordában tartsa energiaszámláját. Az országban elsőként „zöld” minősítést kapott innovatív jelzáloghitel-konstrukciójával a K&H különleges megoldást kínál, amellyel korszerű energetikai rendszerű ingatlant lehet vásárolni, vagy egyetlen szerződés keretében korszerűsítésre szoruló ingatlant lehet venni és felújítani.
A K&H fenntarthatósági vezetője úgy látja, hogy a közúti közlekedés terén lehetséges jelentős lépéseket tenni a károsanyag-kibocsátás csökkentése irányába, hiszen ma már elérhetőek rendkívül alacsony kibocsátású hibrid meghajtású gépkocsik, illetve zéró kibocsátású elektromos autók.
Életminőség, amit megszoktunk
„A klímaváltozással kapcsolatos kormányzati, üzleti és személyes döntések jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sajnos ma még a döntések többségét a rövid távú profit és kényelmi szempontok befolyásolják, de egyre nagyobb teret kell adnunk a hosszú távú gondolkodásnak, ahol az üzleti és kényelmi szempontokkal legalább megegyező súllyal értékeljük a fenntarthatósági szempontokat is. Ebben mindenkinek megvan a saját felelőssége, a szemlélet gyors terjedése nélkül nem lesz lehetséges már középtávon sem megőrizni azt az életminőséget, amihez az emberiség hozzászokott,” – tette hozzá a K&H fenntarthatósági vezetője.
