2004. május elsején tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI szakértői egy-egy mutató segítségével járják körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkük témája a külkereskedelem.
Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, exportvezérelt növekedési modellel. 2004 és 2008 között - mindössze 4 év alatt - duplájára nőtt a hazai export volumene. Az ezt követő időszakban azonban megéreztük a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettség árnyoldalait: a 2008-as pénzügyi válság következtében 2009-ben 22%-kal csökkent a hazai termék és szolgáltatás kivitel. A válságból való kilábalást követően a 2010-es évek első felében lényegében stagnált a kivitel, majd az évtized végére újra növekedési pályára állt a magyar export, amit 2020-ban a koronavírus-válság tört meg. Ezt egy erős visszapattanás követte a következő két évben. Összességében 2004 és 2022 közt 2,6-szorosára nőtt a hazai exportvolumen, ami önmagában impozáns eredmény, azonban régiós viszonylatban korántsem az. A szlovákok 2,9-szeresére, a csehek 3,2-szeresére, a lengyelek pedig közel ötszörösére növelték az exportjukat.
A magyar export 2004-ben a GDP 60%-át tette ki, 2022-ben pedig a 91%-át. Ez a 31 százalékpontos emelkedés a V4-es országok közt a legmagasabb volt. Vagyis a külső piacoknak való kitettségünk drasztikusan nőtt.
Az EU-ba való mélyebb integrálódásunkkal párhuzamosan nem csak az exportunk, de az importunk is megnőtt. Míg a GDP arányos magyar behozatal 2004-ben 66% volt, ez 2022-re már 96%-ra emelkedett. Ennek oka, hogy az export jelentős importtal jár együtt (a feldolgozóipari export nagy része összeszerelésből származik).
A különféle „nyitások” (arab országok, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Oroszország) ellenére továbbra is az EU hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere: 2023-ban exportforgalmunk 77%-át, importunk 69%-át bonyolítottuk le az unión belül, ami csupán minimális csökkenés a 2004-es 79, illetve 72%-hoz képest.
Külkereskedelmünk mintegy négyötödét a termékforgalom teszi ki, a maradék egyötöd a szolgáltatások forgalma. Mindkettőben jellemzően pozitív a külkereskedelmi mérlegünk, azonban 2017 óta (2020 kivételével) a szolgáltatásokból származott a nagyobb többlet. A szolgáltatásexport legnagyobb részét a turizmus adja, ám leginkább az üzleti szolgáltatások egyenlege javult az előző években. A kedvező külkereskedelmi adatok tehát elsősorban nem az újraiparosításból származnak. Különösen, ha a feldolgozóipar közvetlen és közvetett (pl. energia) importtartalmát nézzük.
