Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb, a szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét. A gyors fejlődésnek köszönhetően a logisztikai folyamatok lekövetése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány – derül ki a GKI Digital iparági jelentéséből.
Az online kiskereskedelem dinamikus fejlődésének köszönhetően az elmúlt években megugrott a logisztikai szolgáltatók által kézbesített csomagok száma. A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek tavaly több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám idén is várhatóan 18-20%-kal fog emelkedni.
Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek által üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez került kiszállításra. A köztes kézbesítési pontok terjedésének gátjaival a GKI Digital májusi jelentése részletesen foglalkozott.
Nyakunkon az ünnepi szezon
A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40%-át a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők által hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).
Az ünnepi szezont indító, november végi péntek reklámozása tavaly már olyan méreteket öltött, hogy vásárlók tömegei tartották vissza októberi, novemberi költéseiket az elcsíphető akciós ajánlatok reményében. Az így koncentrálódó keresletet nem is tudták se a kereskedők, se a logisztikai cégek megfelelő tempóban lekövetni, így szinte mindenhol csúszások, torlódások voltak a kézbesítésben.
Egyre kevesebb a szakember
Miközben a Black Friday iránti érdeklődés idén is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szektornak: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis a GKI szerint már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is megmutatkozik: raktári munkást és futárt is nehéz találni.
Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek tavaszi emelése.
A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő állományt találni.
A jó futárt külföldön is megbecsülik
A versenyképes szakemberek hiányának egyik jellemző oka ebben a szektorban is a kivándorlás.
Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.
A munkaerő megtartását nehezíti, hogy a hazai tulajdonban lévő futárcégek többségének korlátozottak a béremelési lehetőségei. Az elmúlt években ugyanis az erős verseny miatt csökkentek, vagy legalábbis „befagytak” az internetes vásárlás kézbesítési díjai, miközben 2017-ben már elvártak az olyan extra szolgáltatások, mint például az időablakos szállítás, az 1 napos garantált kézbesítés, vagy épp a kártyás fizetési lehetőség. A megszokott, jól bejáratott díjaknál a kereskedők és a vevők nagy átlaga nem hajlandó, vagy nem tud többet fizetni, miközben a másik oldalon ezek a fejlesztések komoly beruházásokat igényelnek.
Több mindenhez kell érteni
A logisztikai szektorban – mint minden más ágazatban – a jelentkezőknek egyre szerteágazóbb tudásra, kompetenciákra van szüksége.
A futároknak a vezetési tudás és a helyismeret mellett napi szinten kell akár nagyobb mennyiségű készpénzt is kezelniük (a hazai tranzakciók 77%-a ugyanis utánvétes). A csomagadminisztrációkhoz és a kártyás tranzakciókhoz pedig miniszámítógépekkel kell gyorsan és hatékonyan bánniuk.
Emellett a futár a vásárlók szemében sokszor a választott kereskedés arca is egyben – még akkor is, ha jogilag a vevő a vásárlás során a kereskedéssel áll szerződéses viszonyban.
A futárokat kiszolgáló raktáros és szortírozói feladatkörök kapcsán – bár fontos lenne – egyre kevesebb esetben van a jelentkezőknek targoncakezelői vizsgája és még kevesebben rendelkeznek felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel. Ezek hiánya megnehezíti, de legalábbis lassítja és drágítja a munkaerő betanulási idejét, ezért a cégek számára még fájóbb a nagy fluktuáció és elvándorlás.
A megoldást a szemléletváltás jelentheti
A munkaerőhiány makroszinten egyelőre sajnos nem kezelhető problémakör. A nyugati országok és a hazai cégek által fizetett bérek közötti szakadék olyan mértékű, ami várhatóan csak évtizedek alatt tűnhet el, vagy legalábbis csökkenhet olyan szintre, ami megállítja a kivándorlást. Éppen ezért a helyzet megoldásához egy olyan szemléletváltásra van szükség, mely mind az eladók, mind a vásárlók oldalán megjelenik:
-
A vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a magasabb szintű szolgáltatásért adott esetben többet kell fizetni. Csak így lehet elérni, hogy a logisztikai szektor is képes legyen biztosítani a pontos és minőségi kiszállítást
-
Tudomásul kell venni, hogy az akciók keretében meghirdetett „ingyenes” szállítások a valóságban ugyanúgy pénzbe kerülnek, amit a webáruházaknak ki kell gazdálkodni.
-
El kell fogadni, hogy a jelenleg is népszerű egy napos szállítási határidő a tartós munkaerőhiány esetén nem lesz fenntartható, különösen az ünnepi időszak alatt.
-
Ami viszont ennél is fontosabb, hogy a boltok oldaláról meg kell jelennie az őszinte kommunikációnak, hiszen, ha olyat ígérnek a vásárlónak, amit akár a saját, akár a futárcégek hibájából nem lehet teljesíteni, akkor végső soron magukat és a vevőiket is becsapják, illúziókat emelve a természetesnek vélt elvárások közé.
