Február 20-án hozta nyilvánosságra a Randstad a „HR Trends 2023” kutatás első részleteit.
A közel 250, döntően közép- és nagyvállalat részvételével zajlott kutatásból kiderült:
vezetők csupán 41%-a számít a cége nettó árbevételének növekedésére – szemben a tavalyi 61%-kal;
a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy az év legtöbb fejtörést okozó problémái az infláció miatt megnövekedett bérköltségek (71%) és a magasabb működési költségek (61%) lesznek;
62% szerint a lehetséges recesszióra válaszul vállalata újraértékeli munkaerő-szükségletét, a válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza, 48% pedig befagyaszthatja a munkaerő-felvételt a kritikus időszakban;
97% tervez béremelést – tavaly ez az arány 83% volt – igaz, az emelés mértéke ismét elmarad a dolgozó várakozásoktól és a várható infláció mértékétől.
A továbbiakban a kutatás újabb fontos megállapításait ismertetjük, amelyből kiderül, a HR-esek legnagyobb kihívása várhatóan a kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos elvárások kezelése, az elköteleződés megőrzése és a tehetségek megtartása, tehetséges vezetők fejlesztése lesz, amelyekre különböző eszközökkel kívánnak megoldást nyújtani.
Megtorpanó létszámbővítés
A Randstad felmérésében részt vevő HR területen dolgozók és üzleti vezetők elmondása szerint a vállalatok 34%-a tervez új munkavállalókat felvenni 2023-ban – ami a tavalyi kiugró, 89%-os létszámbővítési tervekkel szemben nemcsak visszaesés, de még a pandémia által erősen befolyásolt 2021-es tervekhez képest is visszalépés, hiszen akkor 38% tervezett új munkaerőt felvenni. Igaz, a tavalyi jelentős bővítési tervek az évi négyezer fővel szűkülő munkavállalói piac miatt eleve irreálisnak bizonyultak.
A telekommunikációs (47%) és az üzleti szolgáltatási/BSS (42%) terület a legeltökéltebb a bővítés mellett, míg például az FMCG szektor vállalatainak 14%-ánál akár a dolgozói létszám csökkentésére is lehet számítani 2023-ban.
A legtöbb cég az IT/technológia, mérnöki vagy back office/adminisztratív területekre keres jelölteket. Nemcsak nőtt a munkaerőigény ezeken a területeken tavalyhoz képest, de az IT/technológiai szakemberek és mérnökök például azok közé is tartoznak, akikből a legnehezebb alkalmas jelöltet találni. Ami feltűnő változás az előző évhez képest, hogy a sales-esek iránti kereslet nagymértékben – mintegy 13%-kal – csökkent.
HR-szolgáltatók: növekvő fontosság
A kutatásban résztvevők majdnem kétharmada a leghatékonyabb toborzási eszköznek a szakértelemmel és megfelelő eszközökkel rendelkező toborzó cégeket tartja, 8%-kal növekedett tavalyhoz képest a beléjük vetett bizalom – így letaszították a trónról az állásportálokat. A cégek 61%-a továbbra is alkalmaz álláshirdetéseket, de jelentősen csökkent az állásportálokba vetett bizalom – a cégek egyre kevésbé tartják hatékony forrásnak az alacsony bejelentkezőszám miatt ezt a toborzási megoldást. Továbbra is népszerűek az ajánlási programok: a pénzzel ösztönzött munkavállalói ajánlási programot 11%-kal többen, összesen 58% tartja hatékonynak, de 55%-uk szerint a szóbeli ajánlás is jól működik a megfelelő tehetségek megtalálására. Tovább növekedett – 9%-kal – a LinkedIn és egyéb szakmai networking oldalak jelentősége a kiválasztás során.
A kutatásban részt vevők szerint a toborzás során a leggyakoribb akadály a jelöltek irreális fizetési elvárása. Ez tavaly is elsőszámú probléma volt, idén pedig – valószínűleg az infláció következtében – még tovább nőtt a jelentősége: 2022-ben a válaszadók 79%-a, idén a 83%-uk jelölte meg. A második legtöbbet, 52% által említett probléma, hogy a jelöltek nem, vagy csak kevés iparági munkatapasztalattal rendelkeznek – bár ennek jelentősége 17%-kal csökkent tavalyhoz képest. Hiányzik a jelöltek megfelelő nyelvtudása is a válaszadó szakemberek 32%-a szerint – ezzel együtt a válaszadók közel fele nehéznek találja a tehetségek bevonzását.
HR-es kihívások és válaszok
A fizetési elvárások a dolgozók megtartását is nehezítik. A kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos elvárások menedzselése jelenti az egyik legnagyobb HR kihívást. Ez most még nagyobb probléma, mint az előző évben: a kutatásban résztvevők 71%-a nyilatkozott róla kihívásként, 10%-kal többen, mint tavaly. Ugyanennyien jelölték meg a dolgozók elköteleződésének megőrzését (+3%), és 70% (+9%) szerint hasonlóan nagy problémát jelent a legjobban teljesítők megtartása és a tehetséges vezetők fejlesztése is. A covid-19 visszahúzódásával párhuzamosan csökkent a magas fluktuációval, az új dolgozók onboarding folyamataival, valamint a dolgozók mentális egészségével kapcsolatos kihívások mértéke. Ez utóbbi jelentősége csökkent a leginkább, tavaly a válaszadók 36%-a, idén mindössze 22%-a jelölte meg.
A HR kihívások megoldását a szakemberek többsége a fizetések emelésében (68%), valamint az edukációs- és tréningprogramokban (67%) látja továbbra is. Ezeken felül 8%-kal nőtt a személyre szabott juttatási csomagok jelentősége, közel harmaduk (31%) jelölte meg, 10%-kal csökkent viszont azok aránya, akik a rugalmas munkavégzési opciók nyújtását fontosnak tartják (39%). A munkavégzés helyét és a munkaidőt érintő rugalmasság azon előnyök közé tartozik, ahol idén további visszarendeződésre lehet számítani. Ugyanakkor a flexibilitás épp az a terület, ahol a hazai dolgozók a globális átlaghoz képest lényegesen kevésbé érzik elégedettnek magukat jelenlegi munkahelyükön.
Vonzó munkahely: továbbra is a fizetés dominál
A megkérdezett vállalati döntéshozók 90%-a szerint a vonzó bérezés és juttatások tehetik leginkább kívánatossá őket a jelöltek körében, ennek idén még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Ennek ellenére a cégek nem biztosak benne, hogy versenyképes fizetést kínálnak: 64% szerint az általuk kínált fizetések hasonlóak a versenytársaik által kínáltbérekhez, csak 12% gondolja úgy, hogy magasabb fizetést adnak, mint a versenytársaik.
A juttatásokat tekintve a pénzügyi juttatások között az egyéni, teljesítményalapú bónusz a legnépszerűbb eszköz: a válaszadók 81%-a jelenleg is kínál ilyen juttatást, 6% pedig tervezi bevezetni. A nem pénzügyi juttatások közül az első helyen a tréningek állnak (66% jelenleg is kínál tréninglehetőséget, 21% bővíteni, 7% bevezetni tervezi azokat). Ezt követi az otthoni munkavégzés (86%-nál jelenleg is lehetséges), a rugalmas munkavégzés (80%-uknál most is biztosított).
A kutatás válaszadói szerint a fizetés és a juttatások mellett a work-life balance biztosítása is nagy mértékben befolyásolja a cégek attraktivitását (77%) – ez a tavaly mért adatokhoz képest 5%-kal emelkedett. Többségük továbbra is fontos vonzerőnek tartja a rugalmas munkavégzést, a kellemes munkahelyi légkört, a cég biztos pénzügyi hátterét, a karrierlehetőséget (-8%) vagy a munka hosszútávú biztonságát (+9%).
A HR szakma és a cégvezetők talán legfontosabb feladata 2023-ban, hogy képesek legyenek olyan vonzó bérezési és juttatási csomagot, valamint olyan körülményeket kialakítani, amely megtartó erő lehet a munkahelyváltáson gondolkodók számára, mert ahogy 2022-ben, úgy most is, a legfőbb indok, amiért elhagyják a céget a munkavállalók, az egy jobb ajánlat (jobb fizetés, jobb körülmények) – idén ezt a válaszadók 85%-a jelölte meg, 4%-kal többen, mint tavaly. Ezek megléte sem garancia azonban a tehetségek megtartására: 43% a karrierlehetőségek miatt vált, 29% azért, mert nehéznek találják a munkát, 23% pedig más karrierutat tervez magának a jövőben.
