Összesen 6 Bitcoint, azaz mintegy 4,5 millió forint összegű váltságdíjat kért egy zsarolóvírus egy közepes méretű magyar vállalkozástól, miután a cég hálózatát megfertőzve sikerült titkosítania az adatokat a legfontosabb adatbázisokat tároló számítógépeken. Kibervédelmi szakemberek régóta figyelmeztetnek, hogy bármikor érkezhet a zsarolóvírusok következő hulláma.
Az IT biztonsággal, vírusvédelemmel foglalkozó cégek találkoznak elsőként a zsarolóvírusok okozta károkkal, miután a megtámadott cégek általában náluk jelentkeznek, hogy segítsenek a kialakult helyzetet megoldani. A megelőzésre még mindig kevesen gondolnak.
A zsarolóvírusok olyan számítógépes kártevők, melyek a komputerre bejutva titkosítják az azon tárolt adatállományokat, működésképtelenné téve az adott gépet. A vírus készítői az adatok visszaállításáért váltságdíjat kérnek, jellemzően lenyomozhatatlan pénznemben, például BitCoinban. A legutóbbi ilyen nagyszabású támadás 2017. májusában történt, amikor a WannaCry nevű vírus jelentős fennakadásokat okozott számítógépes rendszerekben a világ számos pontján, magánszemélyeknél, közintézményeknél, kis- és nagyvállalatoknál egyaránt. Működési problémák keletkeztek az egészségügyben, telekommunikációban, közlekedésben, áruszállításban és az autógyártásban is.
„A WannaCry támadás után bármikor megérkezhet a zsarolóvírusok következő hulláma. Június elején egy közepes méretű magyar vállalat jelentkezett be hozzánk azzal a problémával, hogy a legfontosabb adatbázisait tartalmazó számítógépet egy zsarolóvírus titkosította. A meglepő az esetben az volt, hogy a zsarolóvírus 4,5 millió forintnak megfelelő BitCoint kért a titkosítás feloldásáért” – mondta Kovács Sándor, a kibervédelemmel és IT problémamegoldással foglalkozó Telnetwork Kft. ügyvezetője.
Az e-mail csatolmányként érkezett vírus könnyedén inaktiválta a hagyományos víruskeresőt a felhasználó gépén, s a háttérben működve nem csak a felhasználó gépén található fájlokat titkosította, de a biztonsági mentéseket és az összes csatlakoztatott meghajtón lévő adatállományokat, a cég ügyviteli szoftverének adatait és azok biztonsági mentéseit is.
A problémát részben sikerült archivált adatok visszaállításával megoldani, de emiatt a cégnél dolgozók sok plusz munkára kényszerültek. A mostani eset rávilágít arra, hogy néhány vállalat milyen sérülékeny, és arra is, hogy a zsarolóvírusok készítőit semmi sem tartja vissza attól, hogy horrorisztikus váltságdíjat kérjenek. Ha már megtörtént a fertőzés, bármilyen megoldás nagyon drága lesz a megtámadott cégnek.
„Döbbenetes volt megtapasztalni, hogy nem robotok, előre megírt scriptek írták a fizetésre felszólító leveleket, hanem láthatóan hús-vér emberek várták az utalásokat és válaszoltak a levelekre. A többi ügyfelünk a Panda Security Adaptive Defense 360 nevű termékét használja a rendszereik védelmére. A Panda büszke arra, hogy ezt a védelmet használó vállalatoknál egyetlen egy WannaCry vírus fertőzést sem regisztráltak, az egész világon, ezért az ilyen esetek megelőzésére ezt a megoldást ajánljuk” – tette hozzá Kovács.
A statisztikák azt mutatják, hogy a zsarolóvírus-támadások száma meredeken emelkedik, és a bűnözök egyre gyakrabban céloznak meg vele cégeket, mert tőlük nagyobb profitot remélnek, mint a magánemberektől. A pénzt követelő vírusok a legtöbbször email csatolmányokban érkeznek, Microsoft Office dokumentum vagy JavaScipt formájában, de az is előfordulhat, hogy emberi beavatkozás nélkül, a hálózaton keresztül érkezik a kártevő.
Hogyan érdemes felkészülni a zsarolóvírusok következő hullámára?
Vizsgáljuk meg a kritikus gépeket, hogy friss-e rajtuk az operációs rendszer.
Állítsunk be rendszeres, kis időintervallumos biztonsági mentést a fontos adatbázisokról.
Használjunk fejlett, adaptív védelmen alapuló vírusvédelmi megoldást.
Az informatikai rendszert védjük megfelelő biztonsági szintű tűzfallal.
Ne nyissuk meg gyanús, megbízhatatlan forrásból származó e-mailek csatolmányait.
