A COVID-19 koronavírus kirobbanásának hetében (10. hét) a magyarok 98%-a már hallott a járványról, és 10-ből hatan már a fertőzés megjelenése előtt aggódtak miatta. A veszélyhelyzet kihirdetése előtt még csupán 11% kezdte el a járványkamra feltöltését – derült ki a Nielsen felméréséből. A rendkívüli helyzetre adott fogyasztói reakció egy hét alatt 57 milliárdos forgalmat generált a kiskereskedelmi láncok szkennelt adatai alapján, ez közel 50 százalékos értékbeli emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A 11. hét nyertese a háztartási papíráru, azon belül a vécépapír volt, amelyből mintegy 150%-al több fogyott, közel 1,8 milliárd forint értékben.
Március 5. és 12. között már gyakorlatilag a magyar lakosság egésze (98%-a) hallott a COVID-19-ről, az azóta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által pandémiának nyilvánított koronavírus-fertőzésről. A 40-nél idősebb válaszadók jelentős része (93%) a televízióból tájékozódik, míg a 18-39 évesek az interneten informálódnak (77%) a járvány alakulásáról. Az, hogy a megkérdezettek fele a barátoktól, ismerősöktől szerzett be információkat, élesen jelzi, hogy a járvány magyarországi kirobbanásakor (március 4.) már erőteljesen jelen volt a téma a közbeszédben.
A válaszadók közel háromötöde, különösen a vidéken élők és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők elégedettek vagy maximálisan elégedettek voltak a vírus terjedésével kapcsolatos tájékoztatással, ez azonban nem befolyásolta az ezzel kapcsolatos aggodalmak mértékét. A hazai lakosság jelentős része (59%) inkább vagy nagyon aggódott a járvány hazai elterjedése miatt, csupán 5%-uk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem okoz neki fejfájást a potenciális járvány.
A felmérés időszakában (2020. március 5-12.) csupán a válaszadók több mint egynegyede tett lépéseket járványkamrája feltöltéséért, ekkor jellemzően tartós élelmiszert (82%), gyógyszert (67%) és higiéniai termékeket (65%) vásároltak. Ebben az időszakban (a határzár életbe lépése előtt) a tervezett utazásokat mindössze a válaszadók fele tervezte lemondani.
A március 9-15. közötti kiskereskedelmi adatokból egyértelmű összefüggés rajzolódik ki az kormányzati lépések és a vásárlási adatok között. Az iskolák digitális tanmenetre történő átállása és az általánosan ajánlott otthoni munkavégzés hatására a magyar fogyasztók elözönlötték a kiskereskedelmi egységeket. Míg a február végi (február 24.-március 1.) első felvásárlási roham a tartós élelmiszerek betárazásáról szólt, addig a 11. hét a vegyi áruk felhalmozását is magával hozta.
„A vizsgált hétben a kiskereskedelmi láncok szkennelt heti adatai alapján 56,9 milliárd forintot hagytunk ott a boltokban” –mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Connect ügyvezető igazgatója. „Ez, különösen amellett, hogy március 15-én minden zárva tartott, nagyon magas szám, 47%-os értékbeli növekedés az előző év azonos időszakához képest.”
A Nielsen adataiból kiderül, hogy a kosárméret jelentősen nőtt (közel 50%-kal), a drogériáknál pedig 50%-ot meghaladó forgalomemelkedés tapasztalható.
A kimagaslóan teljesítő élelmiszerkategóriák között a cukor megtartotta vezető szerepét a 11. héten is, értékbeli forgalma háromszorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen megugrott a szószok (+195%) és száraztészta (+192%) értékbeli forgalma is. A liszt és rizs forgalmi adatai továbbra is rekordeladásokat mutatnak. Az öt kategóriára összesen közel 2,8 milliárd forintot költöttünk a vizsgált időszakban.
A vegyi áruk között a vitaminok taroltak: értékbeli eladásuk megnégyszereződött a 11. héten tavalyhoz képest, a tisztítószerek és szappanok fértek még fel a dobogóra, hasonló forgalmi trenddel. Érdekesség, hogy a vécépapír forgalma, bár a 9. és 10. héten még nem ugrott meg kiugróan, addig a 11. héten csúcsokat döntött: 196%-kal többet költöttünk a kategóriára 2019 11. hetéhez képest.
Az említett vegyi-árukategóriákra mindösszesen 2 milliárd forintot költöttünk egyetlen hét alatt.
