A 15-24 éves magyar fiatalok negyede legalább egyszer szándékosan használt illegális online forrásokat az elmúlt évben, hogy hozzáférjen digitális tartalmakhoz, 15 százalékuk pedig vásárolt is hamis terméket az interneten – derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
A kutatásban résztvevő magyar fiatalok 25 százaléka tudatosan, 18 százaléka pedig nem szándékosan jutott hozzá az elmúlt évben valamilyen digitális tartalomhoz illegálisan. A legnépszerűbb ilyen termékek a különböző filmek és sorozatok, 76 százalékkal, ezt a különböző zenék és játékprogramok követik 49 és 48 százalékkal – idézi az MTI a jelentést, aminek összefoglalóját a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) juttatta el a távirati irodához. Az első csoportnál 3 százalékponttal az uniós átlag alatt, a második-harmadiknál viszont 10, illetve 21 százalékponttal az átlag felett vagyunk.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának kutatása azt is felmérte, miért választják a fiatalok az illegális forrásokat. Eszerint tízből közel hat magyar fiatal az árat, több mint harmaduk (35 százalékuk) a csak személyes használatra való szándékot, 34 százalékuk pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg okként.
A fiatalokat kérdezték arról is, milyen tényezők hatására szüneteltetnék a nem törvényes tartalmak fogyasztását. Kétharmaduk (67 százalék) az elérhető áron való hozzáférést, negyedük (24 százalék) a büntetéstől való félelmet, ötödük (21 százalék) pedig a kellemetlen személyes tapasztalatokat jelölte meg leghatékonyabb elrettentő eszközként. Az összes európai fiatal körében 12 százalékponttal kevesebben jelölték meg az elérhető árat, ugyanakkor 11, illetve 8 százalékponttal többen a következményektől való félelmet és a negatív tapasztalatokat, vagyis hazánkban az egyéb faktorokkal szemben az uniós átlaggal összevetve jóval több fiatalt befolyásol az alacsonyabb ár – olvasható a közleményben.
A kutatás kitért a hamis termékek online kereskedelmére is: a magyar válaszadók 15 százaléka tudatosan, 11 százaléka véletlenül vásárolt hamisított árucikket az elmúlt évben, ami 2, illetve 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. Továbbra is a ruházati termékek, lábbelik és kisebb elektrotechnikai eszközök a legnépszerűbbek 40, 33, illetve 21 százalékkal, a ruházati termékeknél az uniós átlag 4 ponttal magasabb a hazainál, ugyanakkor a lábbelik és elektrotechnikai termékek esetében valamivel alacsonyabb, 32 és 19 százalék.
A legfontosabb motiváló tényező a hazai fiatalok körében itt is az alacsony ár (61 százalék), ez 11 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A digitális tartalmakhoz hasonlóan itt is az eredeti termék elérhető áron való beszerzésével lehetne a leghatékonyabban megakadályozni a hamis termékek megvásárlását: míg ez a faktor a magyaroknál 64 százalék, addig az európai fiatalok körében 41 százalék.
A közlemény idézte Németh Mónikát, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkárát, aki szerint a magyar fiatalok körében az anyagi megfontolásoknak jóval nagyobb szerep jut az európai átlaghoz viszonyítva, összességében ezzel együtt is az uniós középmezőnyben foglalunk helyet. Mivel az elmúlt három évben emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik illegális csatornákon keresztül jutottak hozzá online tartalmakhoz az év során, „nem lehet eléggé hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás és internethasználat fontosságát”.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy mi jelentene komoly visszatartó erőt az illegális tartalmak fogyasztása, illetve az adott termék megvásárlása kapcsán: vezető helyen (81 százalék) a számítógép vírusfertőzöttségétől, 80 százalékban pedig a bankkártya adatainak ellopásától való félelem áll, míg a harmadik-negyedik helyen a garancia hiánya, illetve a szankciótól való félelem szerepel 70-70 százalékkal.
A közlemény szerint a kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az online tartalmak tekintetében az előfizetés alapú üzleti modellek népszerűsége felfelé ível az európai fiatalok körében, hiszen 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik számára fontos, hogy az összes tartalomhoz előfizetés keretében férjenek hozzá.
