Javaslatcsomagot készített az IVSZ Szövetség a digitális gazdaságért nevű szervezet a hazai digitalizáció felgyorsítása érdekében. A digitális felkészült munkavállalók és vállalkozások, illetve az új technológiák alkalmazása akár néhány éven belül is 4000 milliárd forintos pluszt jelenthetne a magyar gazdaságnak.
Drámai hangú felhívással fordult az IVSZ 2021 őszén a digitális szakmához, a gazdaság szereplőihez, a politikai döntéshozókhoz, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális fordulat az utolsó esély Magyarország számára. A szakmai szervezet álláspontját alátámasztotta az EU-tagországok digitális társadalmi és gazdasági fejlettségének mérésére hivatott DESI (Digital Economy and Society Index) legutóbbi, 2021 novemberében publikált jelentése is, amely szerint Magyarország összesítésben két helyet (21-ről 23-ra) rontott az előző évi eredményekhez képest. Magyarország az elmúlt években nem tudta lefaragni versenytársaival szembeni lemaradását a digitális gazdaság és társadalom fejlettsége terén, ami ma már nemcsak az üzleti szereplők, de az egész nemzetgazdaság versenyképességét fenyegeti.
Az IVSZ elsőként négy területen sürget gyors és szignifikáns változást, mert ezek hoznák a legnagyobb eredményt már rövidtávon is. Ezek területek a digitális társadalom, humán erőforrás; az ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése; az adatgazdaság, innováció, startup és a digitális régió, nemzetközi együttműködés.
„Ezeket a javaslatokat nem a fióknak készítettük. Valljuk, hogy a digitális transzformációnak most kell megtörténnie, nincs időnk várni, és mi rendelkezünk is egy stratégai iránymutatással arra vonatkozóan, hogyan indulhatunk el ezen az úton. Bízunk benne, hogy kormányzati és vállalati szinten is sok támogatót tudunk magunk mellé állítani, hogy a várt digitális fordulat megtörténjen, és a magyar versenyképesség motorjává váljon” – mondta el a javaslatcsomag elkészülte kapcsán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Jelentős GDP növekedés
A digitálisan felkészültebb munkavállalók és vállalkozások a nemzetgazdasági szintű versenyképesség motorjává válhatnak, az új technológiák gyors bevezetésével pedig 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet lehetne elérni az IVSZ makrogazdasági elemzése szerint. Az ilyen rekordléptékű növekedéshez azonban rendszerszintű változtatások szükségesek: egyaránt növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét (a digitális írástudatlanok számát pedig csökkenteni a jelenlegi másfél-kétmillióról), illetve biztosítani kell a magasan képzett IT- és digitális munkaerő rendelkezésre állását, a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya ugyanis évről-évre bővül.
A digitális társadalom, humán erőforrás területén az IVSZ egyebek mellett digitális kompetencia-minimumot vezetne be a hazai oktatási rendszer minden elemében, hogy az iskolapadból fejlett digitális készségekkel rendelkező hallgatók kerüljenek ki. A felnőttképzésben megélhetési, képzési támogatásokkal, vissza nem térítendő digitális voucherek, adókedvezmények bevezetésével lehetne növelni az informatikai képzésekbe bekapcsolódók számát, ezzel párhuzamosan azonban új típusú, tömeges, vagy jelentős támogatással elérhető programok indítására is szükség van.
Versenyképesebb hazai cégek
A magyar lakosság közel fele függ közvetlenül attól, hogy sikerül-e a magyar ipar versenyképességét fenntartani, hiszen a magyar munkavállalók 20 százalékát foglalkoztatja az ipar, 25 százalékát pedig az ahhoz kapcsolható szolgáltató vállalkozás. A digitális technológiákat hatékonyságuk és termelékenységük szolgálatába állító vállalkozások minden gazdasági ágazatban versenyképesebbek, mint az ezzel késlekedő versenytársaik.
Hatékonyabbá kell tenni a vállalatok közötti elektronikus adatcserét, célzott programokat kell indítani a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére, és a hazai kkv-k e-kereskedelmi tevékenységét is tovább kell ösztönözni, munkavállalóik digitális képzésének támogatását pedig elszámolható költséggé tenni számukra. Ezek persze csak a legérdekesebb javaslatok a sok közül a javaslatcsomag idevágó részéből.
Fejlett innovációs- és startup ökoszisztéma
Az innováció és az adatgazdaság köré épülő ökoszisztéma (felhőszolgáltatások, emberi kompetenciák, digitális és szabályozási környezet) megfelelő fejlesztése az ország versenyképességének meghatározó alapfeltétele.
Az IVSZ szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációs környezet fejlesztésére, az innovációnak a gazdaság és a társadalom minden területén történő támogatására, a felhőalapú megoldásokat előtérbe helyező ökoszisztéma kialakítására. Mindehhez szorosan kapcsolódnia kell az innovatív megoldásokat megalkotó, létrehozó startupok, startup ökoszisztéma folyamatos szabályozási, közpolitikai és támogatási eszközökkel való erősítésének. Ennek érdekében az IVSZ a startupokat többek közt járulék- és adókedvezménnyel, cégjogi és szabályozás enyhítésekkel javasolja támogatni. Emellett érdemes figyelmet fordítani az állami, félállami és piaci kockázati tőkebefektetők gyakorlatának összhangba hozására, például hasonló sikerkritériumok meghatározására.
A fentieken túl kiemelten fontos az adat definíciója és a hozzá kapcsolódó fogalomrendszer tisztázása, valamint az információkhoz, adatokhoz, strukturált adatbázisokhoz való hozzáférés széles körű biztosítása, amely magában foglalja a személyes adatok egyszerű hordozhatóságát biztosító szabályozás megalkotását, valamint a kiberbiztonság kihívásainak kezelését és a szellemi, szerzői jogi szabályozás könnyítését.
Nemzetközi szerepvállalás
Mivel a digitális térben nincsenek határok, egyre inkább felerősödik a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések jelentősége. A nemzetközi trendek, fejlődési irányok folyamatos elemzése szükséges a megfelelő digitális stratégiák kialakításához, a gazdaság és társadalom modernizációjához. Itthon a digitális szolgáltatások és termékek exportja nemzetgazdaságilag már most is jelentős: a szűkebben értelmezett IKT-feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre.
A digitalizáció kiemelt szerepét remekül szemlélteti, hogy az európai uniós források, például a több mint 700 milliárd euró keretösszegig hitelt és támogatást nyújtó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) egyre nagyobb arányban áramlanak ezen célok megvalósítására. Ez hatalmas lehetőség arra, hogy a digitális transzformáció hazánkban és a régióban is a gazdaság motorjává váljon.
A nemzetközi együttműködés területén az IVSZ a régiós együttműködések további erősítését javasolja, különösképp az uniós pénzügyi források digitalizációt segítő hatékony felhasználásában, illetve az uniós szintű jogszabályok előkészítése, valamint a globális szintű kihívások elleni közös fellépés terén. A tudományos és egyetemi K+F+I együttműködések mellett egyes kiemelt technológiák területeket (például MI, robotika, blokklánc) érintő projektek kapcsán.
