Hétfőn a beruházó Nemzeti Sportközpontok és a kivitelezést elnyerő konzorcium képviselői aláírták a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójának tervezéséről és kivitelezéséről szóló szerződést.
„A közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati kérelem nem érkezett, az eredményt senki sem támadta meg, és a törvényben meghatározott szerződéskötési moratóriumot követően a felek aláírták a szerződést” – idézi az MTI a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) közleményét, amely hangsúlyozza, az új Puskás Stadion építése kezdettől „színtisztán hazai projekt”, mivel a terveket nemzetközileg elismert, számos díjjal kitüntetett magyar építésziroda álmodta meg, és a kivitelezést is magyar cégek szakemberei végzik.
A KKBK arról tájékoztatott, hogy „a nyílt, nemzetközi, az európai uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezett és az olcsóbb győzött”, melynek alapján a stadion ára nettó 142,85 milliárd forint, ami európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. „A beruházás áfa-tartalma 40,5 milliárd forint, ami visszajut a központi költségvetésbe, tehát nem minősül kiadásnak. A szerződéses összeg 5 százalék – 7,15 milliárd forint – tartalékot tartalmaz az előre nem látható, váratlan eseményekre, amelynek felhasználása nem automatikus, kizárólag előzetes megrendelői engedély alapján vehető igénybe” – áll a közleményben.
A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságon három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek otthont adó, 67 ezer férőhelyes új Puskás Stadionnak a határidő szerint 2019 végére kell felépülnie. A magyar állam képviseletében eljáró beruházó rendkívül szigorú szerződéses feltételeket írt elő a kivitelező számára: késés esetén naponta 142 millió forint kötbért kell fizetnie, továbbá a határidő betartására és a megfelelő minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható 32 milliárd forintos bankgaranciát is köteles adnia.
