Az elmúlt években számos újdonság jelent meg a bérszámfejtés területén is, a munkaerőpiaci változások és a cafeteria-rendszer módosításainak hatására a juttatási csomagok tekintetében pedig egyre változatosabb megoldásokhoz folyamodnak a munkáltatók. A Process Solutions Kft. (PS) hazánk egyik vezető számviteli, adózási és bérszámfejtési szolgáltatásokat nyújtó vállalata most bemutatja a leggyakrabban tapasztalt béren kívüli juttatásokat, valamint az azokat érintő szabályokat.
Prémium, bónusz, home office és utazási támogatás, ezek mind gyakori hívószavak az álláshirdetésekben. De milyen szabályok vonatkoznak ezekre az anyagi ösztönzőkre és egyéb juttatásokra? Mit tehetnek a cégek, hogy versenyképesek maradjanak a piacon és hosszútávon elégedett munkavállalók dolgozzanak náluk?
A jelenleg tapasztalható munkaerőhiányban a vállalatok számára kiemelten fontos, hogy különböző eszközökkel motiválják a meglévő dolgozókat a maradásra, illetve magukhoz vonzzák a legjobb jelölteket. Éppen ezért már a felvétel előtt alaposan át kell gondolni, hogy milyen feltételekkel várják a leendő kollégákat.
Az elmúlt években a toborzás területéhez köthetően gyakori anyagi ösztönző az ajánlási- és az aláírási bónusz. Az ajánlási bónusz esetében, ha egy, már a cégnél dolgozó munkatárs ajánl egy ismerőst, aki esetében sikeres a felvétel és a munkatárs marad is, akkor az ajánló munkatárs kap egy bizonyos bónuszösszeget. Ez már régebb óta bevett szokás a nagyobb vállalatok körében. „Az aláírási bónusz akkor alkalmazható, ha a belépést követő hónapokban magas az elvándorlás az újak körében, vagy ha kevés jelentkező van egy-egy kulcspozícióra, ezért egyre több helyen már a belépéskor kap egy bizonyos összeget a belépő munkavállaló. Ezzel a munkáltató célja, hogy hosszú távon elkötelezze az új kollégát a cég mellett” – mondta el Czirok Norbert, a PS bérszámfejtési szakértője.
Tarol a home office és a távmunka
Egy másik, szinte kötelező juttatás a mai munkaerőpiacon az irodai környezetben dolgozó munkavállalók esetében a home office lehetőség. Czirok Norbert elmondása szerint, ha egy cég egyáltalán nem támogatja az otthoni munkavégzést, akkor értékes jelölteket veszíthet. Nagyobb vállalatoknál egyértelműen a hibrid munkavégzés a legtrendibb 2022-ben.
Ami a költségeket illeti, az elmúlt 2 évben a munkáltató adómentesen biztosíthatott költségtérítést a távmunkában dolgozó munkatársainak. „Idén június 1-jétől ez bekerült a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, tehát a minimálbér tíz százalékáig adómentesen adható” – mondta el a PS szakértője. A technikai eszközök biztosítása során azonban nagyobb szabadságot kapnak a vállalatok. Megfelelő szabályozással a munkáltató egy bizonyos összegig megtérítheti az adott munkaeszköz költségeit, ami a munkabérhez hasonló közterheket viseli, vagy akár az is lehetőség, hogy a munkavállaló hazaviszi például a cég által biztosított monitort, ami azonban továbbra is a cég tulajdona marad, így a munkaviszony megszűnése esetén vissza kell szolgáltatnia.
Ha egy cégnél mégis inkább az irodai munkavégzést preferálják, akkor az utazási támogatás lehetősége egy újabb elemmel bővült. „Az idei évtől került be a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, hogy minden olyan kerékpár, ami emberi erővel hajtható vagy legfeljebb háromszáz watt teljesítményű segédmotorral segített, adómentesen biztosítható a munkavállalónak” – folytatta a PS szakértője. Az elektromos roller, e-bike, vagy a manapság egyre népszerűbb közösségi autómegosztás azonban továbbra is bérként adózik.
Mennyire reális elképzelés, hogy Magyarországon négynapos munkahét lesz a jövőben?
A nyugat-európai piacokon egyre többet hallani négynapos hétről vagy kevesebb munkaórás kísérletekről, amit a munkáltatók akár juttatásként is adhatnak. A négynapos munkahetet kétféleképpen is lehet értelmezni. Egyrészt jelentheti a munkaidő csökkentését 40 óráról 32 órára, azonban továbbra is a teljes munkaidőre járó munkabér biztosításával, másrészt a heti 40 óra ledolgozását 4 nap alatt.
Ami hazánkat illeti, Magyarországon a jogszabályi háttér jelenleg is megengedő, hiszen a munkáltatók a heti 40 vagy a napi 8 órától rövidebb teljes munkaidőben is megállapodhatnak a munkavállalókkal. Czirok Norbert szerint azonban az, hogy általánosan elterjedt legyen a négy napos munkahét, még egyelőre sci-finek tűnik. „Produktivitás és magánélet szempontjából mindenképp kérdéses, hogy mennyire lenne hatékony a 40 órát 4 nap alatt ledolgozni, pont ennek felmérésére indultak már el a világban kísérletezések a négy napos munkahetek bevezetésére. Emellett az adott cég partnerei, ügyfelei is hozzászoktak ahhoz, hogy a hét minden napján elérhetőek a szolgáltatások. Azonban, ha úgy nézzük, hogy körülbelül negyven éve pihenőnap a szombat, és egyre több cég teljesítményben méri a dolgozókat, elképzelhető, hogy közelebb van a négynapos munkahét, mint gondoljuk.”
Czirok Norbert, a PS bérszámfejtési szakértője további érdekes információkat oszt meg a megújuló és egyre változatosabb juttatásokról a PS podcast sorozatának legutóbbi részében.
