Azok a diákok, akiknek az iskolában digitális készségeket tanítottak, valamint otthonukban is rendelkezésre áll digitális hozzáférés, nagyobb arányban tudták megkülönböztetni a tényeket a véleményektől – derül ki az európai diákok körében az OECD és a Vodafone Németország Alapítvány társfinanszírozásában végzett felmérésből.
A „21. századi olvasók: Az olvasási készségek fejlesztése a digitális világban” című jelentés a 15 éves korosztályra vonatkozóan nyújt mélyreható elemzést. A kutatás eredményei többek között képet adnak arról, milyen kiugró különbségeket jelenthet a digitális kompetenciafejlesztés a gyerekek olvasási készségeinek kialakításában, különösen a napjainkat meghatározó információáradatban való eligazodásban. A jelentés több európai országra, köztük Magyarországra vonatkozóan is közöl adatokat, amelyek alátámasztják az európai Vodafone Alapítványok közös célkitűzésének fontosságát – a diákok kivétel nélkül képesek legyenek a digitális technológiák használatára és így a tudatos és biztonságos internethasználatra.
A járvány idején a 15 éves korosztályba tartozó magyarországi diákok 90%-a rendelkezett otthoni internetkapcsolattal és az iskolai feladataikhoz használható digitális eszközzel – derül ki az OECD és a Vodafone Németország Alapítvány társfinanszírozásában végzett kutatásból. Ugyanakkor a megkérdezettek mindössze 46%-a számolt be arról, hogy iskolájuk megfelelő tudást biztosít számukra ahhoz, hogy tudatosan eligazodhassanak az internet nyújtotta információáradatban, ami különösen meghatározó napjainkban. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott infodémia jelenség ugyanis arra az elképesztő információ mennyiségre utal, amely az internetnek köszönhetően szabadon elérhető bárki számára, holott az adatok is jól mutatják, a diákok körében csak kevesen, a nemzetközi összesítések alapján 10-ből mindössze 1 tanuló tud különbséget tenni a tények és a vélemények között.
Egy olyan feladatra, amely a tény és a vélemény megkülönböztetését írta elő, a magyar diákok 43%-ban válaszoltak helyesen, szemben az OECD átlag 47%-os arányával. A kutatás arra is rávilágított, hogy a hátrányos helyzetű diákok kisebb valószínűséggel részesülnek megfelelő képzésben ahhoz, hogy tudatosan tájékozódhassanak az internet által biztosított információs rengetegben.
Joakim Reiter, a Vodafone Csoport külső és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője és a Vodafone Alapítvány kurátora elmondta: „Minden eddiginél fontosabb, hogy az olvasók meg tudják különböztetni a tényeket a véleményektől, megtanulva az elfogult információk és a rosszindulatú tartalmak, például az álhírek és az adathalász e-mailek felismerésének stratégiáit. Most kell cselekedni annak érdekében, hogy elérjük az EU azon célját, amely szerint 2030-ra a felnőttek legalább 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel”.
Többek között a fent említett cél támogatására 2021 januárjában a Vodafone Csoport bejelentette, hogy a Vodafone Alapítvány a következő 5 évben összesen 20 millió euróval támogatja a helyi Alapítványok digitális készségeket fejlesztő és oktatási programjait. A Vodafone Magyarország Alapítványra eső támogatási keretet a szervezet például arra fogja fordítani, hogy programjaik, kezdeményezéseik fejlesztése révén még több gyermeknek, szülőnek és pedagógusnak nyújtsanak segítséget a digitális világban történő eligazodásban.
„A nemzetközi Vodafone Alapítványokhoz hasonlóan a Vodafone Magyarország Alapítványnak is kiemelt fókuszterülete a társadalom egyik legfontosabb alapkövének számító oktatás, ezen belül is a digitális oktatás hazai elterjedésének elősegítése. Évek óta azon dolgozunk, hogy segítsük a diákok és a tanárok digitális kompetenciafejlesztését. Erre a törekvésre a pandémia miatti távoktatás és digitális oktatás előtérbe kerülése még inkább ráerősített. Ennek érdekében hívtuk életre e-learning képzéseinket is: ’IKT eszközök a tanórán’ című képzésünk a tanárok digitális kompetenciafejlesztését célozza meg, míg két korcsoportra optimalizált Netszülő képzésünk a szülők digitális világban való eligazodását segíti. Úgy gondolom, hogy e-learning képzéseink nagymértékben támogatni fogják az OECD kutatásban megfogalmazott célokat.” – mondta el Flakstad Emőke, a Vodafone Magyarország Alapítvány főtitkára a bejelentés kapcsán.
Az e-learning képzéseken túl a Vodafone Magyarország számos további kezdeményezéssel, szolgáltatással igyekszik támogatni a hazai digitális oktatást. Ezek közé tartozik a Vodafone Digitális Tanterem szolgáltatása, melynek segítségével a piacon egyedülálló módon a tanórákat offline és online módon is le lehet bonyolítani. Az elmúlt évben számos Digitális Tantermi rendszert épített ki a vállalat, óvodákban, általános iskolákban és gimnáziumokban egyaránt, így országszerte immár összesen 28 000 diák és 1200 pedagógus részesül minőségi digitális oktatásban.
