Számos ponton tovább erősítette a Fjällräven a fenntarthatósági szempontok érvényesülését működése során, ennek köszönhetően immár a felhasznált poliészterek 60%-a újrahasznosított, a pamutanyagok 70%-a biopamut, a töltőanyagként használt tollpehely pedig 100%-ig nyomon követhető, etikus forrásból származik. A vállalat ezen törekvései igazodnak az ENSZ Fashion Industry Charter for Climate Change Action, valamint a Swedish Textile Initiative for Climate Action kezdeményezésekhez is, amelyekhez a márka a közelmúltban csatlakozott.
A fenntarthatósági szempontok a tervezés, az alapanyagok kiválasztása, a gyártás és az értékesítés során egyaránt prioritást élveznek a Fjällräven mindennapi működésében. A fenntarthatóság egyik leginkább alulértékelt, mégis kiemelten fontos alapfeltétele az egyes ruhadarabok időtállósága. Az igazán jó darabok tartósak is egyben. Éppen ezért a Fjällräven minden terméke a praktikum, fizikai ellenálló képesség, érzelmi kötődés és javíthatóság jegyében készül, így egy-egy darab akár évtizedeken keresztül is használható. Ezzel pedig az egyének átlagosan 50%-kal csökkenteni tudják a ruhadarabok beszerzésének és használatának ökolábnyomát.
A Fjällräven nemcsak a tervezés, de a gyártás során is jelentős lépéseket tett a tevékenységével járó környezeti hatások további csökkentése érdekében. Mivel a zéróemissziós működés egyelőre nem megvalósítható, a svéd márka egyéb olyan projektekkel kompenzálja károsanyag-kibocsátását, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez. A megfelelő alapanyagok megválasztása például kulcsfontosságú a környezeti hatás csökkentése érdekében, kétharmad részben ugyanis a márkák által használt anyagokra vezethető vissza a gyártással járó víz- és áramfelhasználás, károsanyag-kibocsátás, illetve hulladéktermelés. A hagyományosról biopamutra történő váltással akár 90%-kal csökkenthető a felhasznált ivóvíz, és 62%-kal a felhasznált áram mennyisége a mostanihoz képest. Ennek megfelelően a Fjällräven 70%-ra növelte a biopamut arányát a pamutanyagok felhasználása során. A társaság tollpehelyre vonatkozó vállalkozása, a Down Promise értelmében a töltőanyagként használt tollpehely 100%-ig nyomon követhető forrásból származik, etikusan előállított, és a lehető legjobb minőségű. A madarak jólléte kiemelt fontosságú: tilos az élő madarakon végzett tollfosztás és a tömés. A Fjällräven által használt tollpehely valójában húsipari melléktermék, azaz itt a hulladék kap új esélyt.
A tollpihe mellett a gyapjúgyártás során is mindent megtesznek a negatív hatások minimalizálása érdekében: „A birkatenyésztők rendszerint rosszul teljesítenek a CO2-lábnyom szempontjából. Ez nagyrészt a környezet lepusztulásának »köszönhető«. A birkatenyésztés része, hogy a hatalmas nyájak egy kis területen egészen lelegelik a füvet. A lepusztult talaj pedig kevesebb CO2 megkötésére képes – hangsúlyozza Christiane Dolva, a Fjällräven Fenntarthatóságért felelős vezetője. „A holisztikus szemléletmód révén azonban nemcsak azáltal csökken a birkatenyésztés negatív hatása, hogy kevesebb műtrágya és gyomirtó kerül a talajba, hanem azzal is, hogy javul a fű és a talaj minősége. A birkákat gyakran más helyre terelik, hogy a fű és a talaj pihenni tudjon, és megkösse a szén-dioxidot. Mindez az egyensúly megteremtését szolgáló nagy körforgás része.”
Mindemellett, a Fjällräven egyre több olyan újrahasznosított terméket emel be a gyártás során, mint például az újrahasznosított poliészter, amely használatból visszamaradt – általában PET-palackokból származó – alapanyag. Ebből készülnek például a népszerű Re-Kånken hátizsákok. Az újrahasznosított poliészter használatával akár 90%-kal csökkenthető a mérgező anyagok keletkezése, 60%-kal az áramfogyasztás, és 40%-kal a károsanyag-kibocsátás.
Fenntartható forrásból származó alapanyag az újrahasznosított gyapjú is, amelynek a Fjällrävennél használt neve Re-Wool. Az újrahasznosított gyapjú többféle forrásból származik: pulóverekből származó maradványgyapjúként, az orsón maradt fonálként, vagy akár öltönyökről levágott darabokként kerül a vállalathoz. Ott összegyűjtik, szín szerint szétválogatják, majd felaprítják őket, hogy új termékek lehessenek belőlük. A húsipari melléktermékként létrejövő gyapjú is felhasználás előtti maradványanyag, amely sokféleképpen felhasználható: lehet belőle a kabátbelsőt szigetelő réteg, de belőle készült a díjnyertes Fjällräven
Lappland Hike hátizsák hátoldala is.
Ezenfelül a svéd outdoor márka nagy figyelmet fordít a beszállítókkal, ágazati szereplőkkel való együttműködésre, valamint a vásárlóival, jótékonysági szervezetekkel, tudósokkal és művészekkel is számos közös projektet indítottak. A Fjällräven Arctic Fox Initiative projekt életre hívásával például a márka arra ösztönzi az egyéneket, hogy lehetőségeikhez képest ők is járuljanak hozzá a környezetvédelemhez. Ennek keretében a természet megóvását célzó nonprofit projekteknek nyújtanak anyagi támogatást.
A Fjällräven nem elégszik meg ennyivel, és további erőfeszítéseket tesz a környezet védelméért, ugyanis nem titkolt célja, hogy a világ legfenntarthatóbb outdoor márkája legyen. Ennek érdekében 2025-ig 25%-kal kívánják csökkenteni áramfogyasztásukat, valamint a szállítással járó károsanyag-kibocsátást, és szeretnének áttérni a 100%-ban zöld energia használatára.
