Az Autovista Group (az Eurotax anyavállalata) számításai alapján az európai autókereskedők számára 1,8 milliárd eurós veszteséget jelentett a világjárvány, Németországban és Ausztriában azonban megnyugtató a jövőkép. A Das WeltAuto szakemberei szerint Magyarország is bizakodó lehet, 2022 végére mindössze -0,5 százalékos maradványérték változás várható a nemzetközi használtautó értékelő hálózat legutóbbi elemzése alapján 2020. márciusához képest.
Az Autovista Group szakemberek segítségével elemzést készített arról, hogy a koronavírus milyen hatással lehet az európai használtautó-piacra az előttünk álló időszakban. Az persze a gazdaság terén mindenütt tapintható, hogy súlyos következményei vannak a világjárványnak, és ez természetesen nincs másképp az autóiparban, így a használtautó-piacon sem. Az autóipar leállása mély sebeket ejtett, és bár Németországban, illetve Ausztriában hamar újraindult az élet, Franciaországban és Spanyolországban már más a helyzet. Igaz, ezek apró lépések, de rendkívül fontosak, már csak azért is, mert az európai kereskedők számára 1,8 milliárd eurós veszteséget jelentett a pandémia a lezárások kezdetétől április 18-ig – és ebben Magyarország is érintett.
Több forgatókönyv is elkészült arról, milyen hatással lehet a járvány az autóiparra, amely az országspecifikus tényezőkön kívül az alábbi öt kockázati faktor alapján áll össze:
meddig tart a fertőzések terjedése;
a gazdasági kilátások 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben;
az új autók gyártásával kapcsolatban várható kérdések az ellátási láncban a kínálat szempontjából;
a magánfogyasztás alakulása a következő években a keresleti oldalon;
a költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedések hatékonysága.
Ezek alapján meghatározható, hogy a pandémia milyen hatással lehet az egyes országok gazdaságára az alacsony kockázattól kezdve a magasig, így az is kiderül, hogy milyen jellegű fellendülés várható: „gyors, V-alakú”, „mérsékelten gyors, V-alakú”, „lassabb, U-alakú”, „mély recesszió, lassú fellendülés” vagy „nagyon mély recesszió, L-alakú fellendülés”.
Magyarországon az elemzés szerint legvalószínűbb a közepes kockázat (50 százalékra teszik), vagyis a lassabb, U-alakú fellendülés. E szerint a gazdaság visszaáll a régi kerékvágásba 2020-ban, ám a világjárvány hosszabb ideig okoz társadalmi és gazdasági problémákat. A gazdaság csak fokozatosan gyorsul fel, és a gazdasági aktivitás csak az év végére állhat helyre.
Az elemzők szerint ugyanakkor 30 százalék az esélye, hogy közepesen magas lesz a kockázat, vagyis mély recesszióra, lassú fellendülésre lehet számítani, ám 20 százalék esélyt adnak alacsony-közepes kockázatra, amely mérsékelten gyors, V-alakú fellendülést ígér. Ez azt jelentheti, hogy amíg a második negyedévben visszaesik a gazdaság, addig a harmadik és negyedik negyedévben fellendülés várható, amely kompenzálja a korábban felhalmozott veszteségeket. Ezek az előrejelzések persze csak becslések, mivel egyelőre sok a kérdés, bizonytalanság, így például az is, hogy lesz-e második, esetleg harmadik hulláma a járványnak.
Mindenesetre az eurózónát figyelembe véve az elemzések alapján Magyarország a középmezőnyhöz tartozik a használtautók árának alakulását tekintve, olyan országokkal egyetemben, mint Svédország, Finnország, Ausztria vagy éppen Lengyelország. Az előrejelzés szerint a maradványérték százalékos változása hazánkban -2,1 százalék lesz 2020 és 2021 végén a márciusihoz képest, míg 2022 végére -0,5 százalékra javulhat, tehát visszaállhat a veszélyhelyzet előtti állapotára.
A várható fellendülés alapján Ausztria, Németország és Svájc lehet a leginkább bizakodó, ám rögtön utánuk következik Magyarország és Lengyelország, amely az egyik legrugalmasabb fejlődést mutatja.
Ha kitekintünk a többi európai országra a gazdasági fellendülés szempontjából, a koronavírus által leginkább sújtott területek, így Olaszország és Spanyolország helyzete tűnik a legrosszabbnak, valamint az Egyesült Királyságé, ahol a Brexit is nehezíti a jelenlegi állapotot, ugyanakkor Franciaországban is borúsabban látják a jövőképet, mint néhány héttel korábban.
Összességében az Autovista Group elemzése szerint a gazdasági válság eltérő hatást gyakorol a maradványértékre országonként: míg a dél-európai országokban nagyobb csökkenést vár, addig Ausztriában, Németországban, Svájcban és az északi országokban nem lesz olyan súlyos a helyzet, a keleti régióban pedig rugalmasabb fellendülés várható. Ráadásul a jelenlegi kimutatások alapján egyelőre kedvezőbbek a kilátások, mint a 2008-as gazdasági válságot követően.
