Új trendek a turizmusban

Máshogy, de utazunk

A megkérdezettek 92 százaléka a COVID alatt (2020-2021) is legalább egy alkalommal utazott, és 99 százalékuk tervezi ezt a járvány utáni időszakban. Míg 2021-ben a válaszadók alig ötöde utazott külföldre és belföldre egyaránt, addig jövőre ezt már több mint felük tervezi.

A járvány alatt némileg nőtt az egyedül utazók aránya, de a közeljövőben (2022-2023) a válaszadók inkább partnerükkel és családjukkal szeretnének utazni – utóbbiban eltérés mutatkozik a nemek között.

„Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a férfiak magasabb arányban terveznek csak a párjukkal utazni, gyermekek nélkül, mint a nők. Belföldön a férfiak 65, míg a nőknek csak 57 százaléka utazna kettesben, külföldre pedig 55 (férfiak) és 48 (nők) százalékuk” – emelte ki Pádár Kata, a Nielsen IQ vezető piackutatója.

Az utazási motivációk tekintetében várhatóan a nyaralás marad az elsődleges (68%), de figyelemreméltó növekedés prognosztizálható az egészségturisztikai célú és a kulturális körutazások szegmensében. Előbbi céllal belföldön korábban a válaszadók negyede utazott, ezt a járvány után már harmaduk tervezi. A külföldi körutazások esetében még markánsabb az emelkedés: 15 százalékról 27 százalékra nőtt az arányuk a járvány előtti időszakhoz képest.

A belföldi desztinációkat tízből kilenc válaszadó jellemzően saját személygépkocsival keresi fel a pandémiától függetlenül is, a COVID hatására azonban 59 százalékról 68 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldre is – elsősorban a környező országokba – autóval utaznak. A válaszadók a pandémiát követően is a járvány előtti arányban tervezik a kocsis kirándulásokat.

Változó prioritások

A kutatás olyan utazói elvárásokra is rávilágított, amelyeket a pandémia előtérbe helyezett és várhatóan tartósan, az elkövetkező években is megmaradnak. Szinte minden válaszadó (99%) igényli, hogy a tervezett tartózkodási időt rugalmasan megváltoztathassa és az utazást ingyenesen lemondhassa.

Talán nem meglepő, hogy felértékelődött a kiegészítő higiéniai szolgáltatások (pl. kézfertőtlenítő, maszk, kesztyű) és a megfelelő távolságtartáshoz szükséges feltételek (pl. csökkentett kapacitások, szobában felszolgált ételek) iránti igény is. Érdekesség azonban, hogy a maszkviselést döntően a személyzet részéről várják csak el a válaszadók: közel kétharmaduk nem foglalna olyan szállást, ahol ezt kötelezően előírják a vendégek számára is.

„A pandémia szülte bizonytalanság minimalizálása iránti igényt mi is tapasztaltuk a mindennapi működésünkben. Minden erőfeszítésünkkel arra törekedtünk, hogy ezt a járványhelyzetben is kielégítsük, és csökkentsük az utazással kapcsolatos kételyeket” – mondta el Papp István.

„A járvány kezdetétől folyamatosan tájékoztattuk a fogyasztókat arról, hogy milyen feltételekkel lehet utazni az országban és az egyes szálláshelyeken milyen speciális biztonsági előírásokat alkalmaznak. Emellett informatikai fejlesztéseink révén megteremtettük a közvetlen kommunikáció lehetőségét a foglalók és a szállást kínálók között, illetve ösztönöztük a fogyasztókat arra, hogy adjanak részletes visszacsatolást a szálláson szerzett COVID-specifikus tapasztalataikról is” – tette hozzá.