Üveggolyók, síri csend, Dwayne Johnson kihívások – ezek lehetnek a jövő sikerműsorai

Számos izgalmas tévéformátumot mutatott be előadásában a Nagy Kreatív Nap online eseményen Kolosi Péter, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese, programigazgatója, amelyek közül valószínűleg néhány a hazai tévékben is visszaköszön majd. Grósz Judit, médiacég digitális és üzletfejlesztési igazgatója pedig a streaming és a lineáris tévézés viszonyáról, illetve a „glokalitás” jelentőségéről beszélt. Kiderült az is, hogy Liptai Claudia lesz a Konyhafőnök-család új, édesszájú tagjának, a még idén képernyőre kerülő Mestercukrásznak a műsorvezetője.

Kolosi Péter előadásában vázolta, hogy a pandémia radikálisan megváltoztatta a televízióműsor-készítés lehetőségeit, lényegesen nehezebbé tette azt, vagy éppen ellehetetlenítette, de a járványtól függetlenül is évről évre kevesebb formátum utazik a világban, azaz mutatják be több, mint két országban. Mindez azt is jelenti, hogy a tévézésben egyre fontosabbá válik a fikció és a lokális tartalom.

Az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese vázolta az elmúlt tíz évben megfeleződött a nem fikciós utazó formátumok száma, vagyis a televíziózás ez a része ma fele annyira nemzetközi, mint tíz éve volt, amelynek egyik okaként azt jelölte meg, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a tévében a fikciós tartalom és az erre fordított műsoridő. Kolosi Péter utalt arra a kevésbé ismert tényre, miszerint tévéformátumok terén Európa igen is fontos szereplő, és nem is az amerikai formátumok utaznak a legtöbbet a világban, hanem a britek járnak élen ebben a mutatóban.

Megemlítette, hogy Dél-Korea az Álarcos énekessel, majd a showműsor ötletét tovább gondoló I Can See Your Voice-szal is meghódította a világot. Majd a formátumok felsorolását a Lego Masters-szel folytatta, amelyet csak tavaly öt országban mutattak be.

A Szikla is beszállt a show-ba

A szakember előadásában kitért az ügyességi játékok jelentőségére is. Míg a holland Marble Maniaban az üveggolyók hoznak nyereményt, addig a Mute it című műsorban a néma csend a lényeg, és az, hogy az akadálypályán a játékos 50 decibelnél ne csapjon nagyobb zajt, vagy éppen az ITV Stacking it című műsorát említette, ahol jó magasra és minél több dolgot kell egymásra pakolnia játékosoknak.

Az előadásból nem maradhattak ki a tehetségkutatók sem, amelyek közül a Got Talent, a Voice vagy az X-Faktor szinte mindenütt mond valamit a nézőknek. Persze ezek mutációi is megjelentek: a CBS például Amerika legkeményebb fizikai munkását keresi, az NBC Dwayne Johnsonnal, a Sziklával fémjelzi a The Titan Games című műsorát, ami az egyik legnagyszabásúbb produkció az utóbbi években, és persze vannak olyan tehetségkutatók is, amelyekben a tehetségkutatást egy game show-val kombinálják. Ilyen például a Game of Talents.

Kolosi Péter a gasztro témájú műsorok nyomán haladva beszélt arról, hogy a nemzetközi formátumok ezen a téren is új kihívás elé állítják a versenyzőket, például a Snackmastersben, ahol nem valami fantasztikusat kell alkotni, hanem ahelyett, hogy egyszerűen levennék a Snickerst a boltban a polcról, azt kell a konyhában elkészíteni.

A tévéműsoroknak a konyhán túl egy étterem vendégtere is helyszíne lehet. Több olyan új formátum is van, amely olyan embereket hoz össze egy asztalhoz, akik a való életben legszívesebben messziről elkerülnék egymást. Ilyen az Eating with the enemy is.

Társadalmi érzékenység

A szakember kiemelte, hogy az igazi tévé reagál a társadalmi folyamatokra, hiszen maga is része a társadalomnak. Ennek kapcsán említette meg a The Trashmasters című műsort, amelyben kidobni semmit nem szabad, ha szemetet termelnek, szó szerint viselniük kell a következményeit.

A felsorolásból nem maradhatott ki a párkeresés témaköre sem. A TV Now-n, a német RTL fizetős digitális felületén mutatkozott be a Bachelor meleg változata a Prince Charming, amely hamarosan Lengyelországba is megérkezik, sőt már készül a műsor leszbikus változata, a Princess Charming is. A párkeresésen túl Japánban a kulturált elválás is showműsor témája lett, így a Happily ever apartban boldogtalan házaspároknak és barátaiknak válási ceremóniát követhetik a nézők.

Az előadás résztvevői kalandjátékok tekintetében Hollandiába tértek vissza, ahol az idei év egyik legnagyobb sikerében, a Traitors című kalandjátékban a celeb játékosoknak azt kell kitalálniuk, hogy vajon ki az áruló közöttük. Kolosi Péter utalt rá, hogy bár a felsorolás koránt sem teljes, de valószínűleg több olyan formátumról is esett szó, amelyek a következő években egyre több helyen lesznek ismertek a világban, és sikerüktől függően jó eséllyel előbb-utóbb a magyar nézők is megismerhetik majd őket.

Végezetül pedig elmondta, hogy a kereskedelmi televíziózás magyarországi kezdete, azaz 1997 óta a 30 nemzetközileg legsikeresebb formátumból 24-et mutattak be a televíziók, és további olyan hármat, amelyekkel szintén találkozhattak a nézők, igaz, nem az eredetivel, hanem mondjuk úgy, hogy tagadhatatlan inspiráció alapján megalkotott magyar változattal.

Átalakul a TV

Grósz Judit előadásában utalt arra, hogy sokan teszik fel mostanában a kérdést, hogy a streaming megöli-e a tévét. A szakember válasza egy határozott nem. „A TV nem vész el, csak átalakul” – állítja Grósz Judit, majd kijelentését meg is magyarázza, miszerint mostanra egy új, komplexebb szolgáltatás áll a rendelkezésünkre, ami már nem helyhez kötött, és platformtól független, minden képernyőn elérhető.

Grósz Judit kiemelte, hogy a hazai kereskedelmi televíziók közül az RTL Magyarország elsőként ismerte fel a TV, mint szolgáltatás változását, amelyhez az egymást erősítő technológiai és tartalmi változtatásokkal alkalmazkodott, így mostanra az RTL Magyarország egy olyan európai hátterű magyar TV-brand, ahol ez a betűszó már nem is televíziót jelent, hanem azt hogy total video. Így az RTL Magyarország tartalmai minden platformon fogyaszthatóak, és a csatornaalapú vagy platformcentrikus szemléletről áttértek a tartalomalapú tervezésre.

A szakember előadásában vázolta azokat az általános és globális trendeket, amelyeket az RTL Magyarország megbízásából 2020 végén elvégzett kutatás számai is alátámasztanak.

Karantén időszakának pozitív hatása a digitalizáció terén történő rohamtempójú fejlődés a vállalkozások és a fogyasztók digitális transzformációjában. Az RTL Magyarország szempontjából nagy tapasztalata volt ennek az időszaknak, hogy megérte a piacon, a fogyasztói igényeket megelőzve végrehajtani bizonyos digitális fejlesztéseket, amelyek során a hagyományos tévézés és a streamelés erősítették egymást.

Nőtt a lineáris tévézéssel töltött idő, közben ugrásszerűen nőtt a videótárat használók aránya is.

A kutatásaink szerint, azoknak a száma, is nőtt, akik nyitottá váltak az előfizetői csomagjuk upgradelésére.

A kutatás alapján nem volt jellemző a tévés előfizetések lemondása, amely azért is fontos mert az RTL Most+ közvetett modellben, szolgáltatókon keresztül, a „tévéelőfizetés” részeként hozzáférhető a nézők számára. Ezt jól mutatja az is, hogy RTL Most+ már a televíziós előfizetéssel rendelkező háztartások 66 százalékában elérhető, miután nemrég elindult a Telekom-nál is, így a Digin kívül a teljes piacon jelen van.

Glokális tartalmak és helyiek a Netflix ellen

A szakember véleménye szerint a piac a közeljövőben meg fogja teremteni a nagy, aggregált helyi streaming-szolgáltató iránti igényt. Kifejtette, hogy a digitalizációnak nevezett nagy globális megatrendnek volt egy váratlan mellékhatása: Fölértékelte a lokális tartalmat, amelynek már most vannak mélyreható következményei.

Grósz Judit a digitális kort és azon belül a streaming piacot jellemző kettősséget a Glokalitás szóval fémjelezte. Együtt, egymást erősítő módon léteznek a globális technológiai megoldások és a lokális tartalmak. A lokalitás iránti igényt kétféleképpen is igyekszik kielégíteni, vagy éppen meglovagolni a piac: a nagy multik próbálnak minél lokálisabbak lenni, fordítani, feliratozni, esetleg lokális gyártókkal együttműködni, egy-egy lokális kezdeményezés (a sok lokális tartalmat kiaknázva) igyekszik fölvenni a versenyt a multinacionális óriásokkal.

Nagyot erősödött Netflix, tartja pozícióját az RTL Most

A magyar piacon a lokális streaming kezdeményezések közül egyértelműen az RTL Most és az RTL Most+ emelkedik ki. Az RTL Most tudja ugyanis leginkább megközelíteni, idővel pedig lehetőleg meg is szorongatni a piacvezető multit, a Netflixet. A már említett kutatásból kiderült, hogy messze a legnagyobb mértékű erősödést a Netflix ismertsége mutatta 2019-hez képest: a tavalyi 33%-os ismertsége 53%-ra ugrott. A többi szolgáltató ismertsége legfeljebb csekély mértékben változott, míg az RTL Most megtartotta legismertebb pozícióját, ami a lockdownnal felpörgetett streaming piacon fontos eredmény.

Grósz Judit kihangsúlyozta, hogy használatban pedig ma már jól láthatóan a Netflix és az RTL Most a két legerősebb magyarországi szereplő. A teljes RTL Magyarország brandnek versenyelőnye, az RTL Mostnak pedig különösen erős „USP”-je, megkülönböztető jegye magyar tartalom, és annak mennyisége és minősége, mivel a legtöbb és legnépszerűbb magyar tartalom az RTL Most streaming szolgáltatáson érhető el.