A vírushelyzet enyhülésével – akár már az idei év második felében – újra és nagyon gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon. A problémával számos ágazat szembesülhet hetek alatt, elsősorban azokon a területeken, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a járványhelyzet miatt ellehetetlenülő többi ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot.
„Amint az oltásokkal sikerül felülkerekedni a víruson, újra megnyílnak a határok és újraindul számos most hibernált állapotban lévő szektor, nemcsak itthon, de Európa többi országában is. Tipikusan ilyen lesz a vendéglátás és a turizmus. Csak a balatoni nyitás tízezreket von majd el más területekről szinte egyik napról a másikra. És akkor még nem beszéltünk az Ausztriában vagy Londonban dolgozó magyarokról, akik most itthon vannak és átmenetileg Magyarországon helyezkedtek el, de várhatóan az első adandó alkalommal visszamennek, így őket is pótolni kell majd” – mondta el Juhász Csongor, a 8 országban jelen lévő Prohuman HR szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója. A szakember úgy véli, hogy ha nem készülnek fel, bajba kerülhetnek gyárak, logisztikai és kereskedelmi cégek, amelyek az utóbbi hónapokban „felszívták” a hirtelen munka nélkül maradt tömegeket.
A szakember szerint így nagyon hamar újra szükség lesz megbízható vendégmunkásokra is, mert egy-egy régióban ismét kialakulhat olyan helyzet, hogy nem lesz elegendő bevethető magyar munkaerő. Sőt figyelembe kell venni azt is, hogy az EU-n kívüli munkaerőért eddig nem látott versenyben kell majd helyt állnia Magyarországnak. „Már a járvány-válság előtt is láttuk, hogy például a lengyel és a német munkaerőpiac kitárta kapuit az EU-n kívüli országok, így például az ukrán és szerb munkavállalók előtt. Számos folyamatot és jogi szabályozást tettek egyszerűbbé, hogy könnyebb legyen alkalmazni ún. harmadik országból érkező dolgozókat, és sok esetben a bérek is kedvezőbbek náluk. Talán sokan meglepőnek tarthatják, hogy már most erről beszélünk, de a vírus utáni időszak egyik gyorsan jelentkező és egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy képesek legyünk vonzó célponttá válni a külföldi munkaerő számára” – összegezte a naponta 10 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetője. Azért is fontos kérdés mindez, mert egy külföldről érkező beruházás előkészítésekor az is fontos szempont, hogy a célország, régió képes lehet-e hosszútávon fedezni az adott üzem munkaerőigényét. Ha ezt nem érzi biztosítottnak egy vállalat, könnyen választhat más célországot is, ilyen szempontból a munkaerő biztosítása az ország nemzetközi versenyképességének egyik meghatározó eleme és még inkább az lehet a COVID utáni időszakban a szakember szerint.
A Prohuman szerint a külföldi munkavállalókra azért is égető szükség lesz, mert ha egy-egy régióban a vállalatok nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt, még az is előfordulhat, hogy elviszik a termelést máshova, ahol könnyebb feltölteni a létszámot és ezzel csökkentik a hazai kapacitásokat. Ez pedig az ország gazdaságának újraindulására is kihatással lehet. „Ilyen értelemben a külföldről érkező dolgozók hozzájárulnak a magyar emberek munkahelyeinek megőrzéséhez is. Ez különösen igaz az egymásra épülő szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek egyébként is a magyar gazdaság fő mozgatórugói. Változás lesz a korábbi, a járvány előtti időszakhoz képest, hogy várhatóan – főleg egészségügyi és járvány-biztonsági szempontok miatt – a korábbinál lényegesen nagyobb lesz a fogadó cégek – és várhatóan a társadalom – részéről is az igény a kontrollra, a transzparenciára az ide érkező dolgozók kapcsán” – vélekedett Juhász Csongor.
Komoly, új probléma most a szakember szerint, hogy az unión kívüli országokban rendkívül különbözőek a járványügyi korlátozások szabályai, valamint az átoltottság mértéke. Mindez jelentős kockázatot tartogathat, így a jogalkotóknak meg kell majd oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne túlságosan komplikált, időigényes és bürokratizált, hanem olajozott legyen a külföldi munkaerő bevonása, másrészt a korábbiakhoz képest erőteljesebb kontrollt biztosítsanak és minimalizálják a kontroll nélkül, esetleg szürke vagy fekete zónában ide érkező külföldiek munkavállalását. Ez nem csupán gazdasági érdeke lehet Magyarországnak, de az eddiginél nagyobb transzparencia és ellenőrzés lehetősége a vírus visszaszorításának is fontos eszköze lehet.
