Az ingatlanpiac dinamikus bővülése minden bizonnyal alábbhagy idén, de az áremelkedés még nem ér véget. A különböző, lakásvásárlást ösztönző, határozott időre szóló támogatások előre hozhatják a vásárlásokat, ezzel is lendületben tartva a piacot. Emellett egyre fontosabbá válnak az energiahatékonysági szempontok, néhány szabály tavalyi életbe lépése után idén új, környezetbarát technológiákat támogató rendeletek is várhatók.
Az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképének adatai szerint egyelőre töretlen az ingatlanár növekedés a hazai piacon, tavaly az első három negyedévben országosan 14%-os drágulás volt látható az előző év azonos időszakához képest. Nagyok a különbségek az ország területei között, van olyan megye, ahol az árak harmadukkal emelkedtek egy év alatt, néhol viszont 10%-kal sem.
Január 1-jétől újra 27%-ra emelkedett az új lakások áfa-szintje, ugyanakkor egy friss intézkedéssel a falusi CSOK által érintett településeken építkezők 5 millió forintig áfa-visszatérítést is kérhetnek. Az ingatlanpiaci forgalom már harmadik éve érezhetően az olcsóbb területek felé tolódik. A most bejelentett változtatás azonban tovább erősítheti ezt a folyamatot, és a kistelepülések építőiparának fehérítésére is pozitív hatással lehet.
A különböző lakásvásárlást vagy egyéb lakáscélokat támogató állami kedvezmények fenttartása, vagy az igen kedvezményes konstrukcióban elérhető Babaváró hitel – amely szerződéskötési ideje véges, 2022. december 31.-hez kötött – előre hozhatja a családok ingatlanvásárlását. Ez a korrigáló hatás továbbra is hajthatja a keresletet, egyelőre egyensúlyban tartva a piacot.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint egyre fontosabb szempont lehet az ingatlanpiacon az energetikai fenntarthatóság. „Több jel is arra mutat, hogy különböző szabályozások, szabványok érvénybe lépése, illetve a vásárlók hozzáállásának változása is egyre inkább előtérbe helyezik a környezetbarát, energia-hatékony technológiákat a piacon. Jövőre például már csak legalább BB energetikai minősítésű lakóház kaphat használatba vételi engedélyt, illetve fontosabbá válhat az épületek tájolása, a megfelelő fűtési-, hűtési megoldások alkalmazása. Elképzelhető, hogy más egyéb pénzügyi ösztönzők is bevezetésre kerülhetnek, amelyek tovább erősíthetnék ezt a trendet” – tette hozzá az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Még nem ismert a pontos szabályozás, de a Magyar Nemzeti Bank szándékai szerint olcsóbb lehet a lakáshitel vagy személyi kölcsön kamata azoknak a hitelfelvevőknek, akik a banki kölcsönt minimum „BB” energetikai minősítésű lakóingatlan megvételére fordítják vagy ilyet építenek. A kedvezmény az energiahatékonyságot eredményező felújításokra is érvényes lehet. Ez a pénzügyi ösztönzés tovább növelheti a magasabb energetikai besorolással rendelkező épületállomány arányát.
A 2021-ben életbe lépő új energetikai követelmények – bár ezek bevezetését már évekkel ezelőtt bejelentették – óriási kihívás elé állítják a beruházókat és a magánépítkezőket. Kevesebb, mint egy év múlva ugyanis már csak olyan lakás kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiaigénye közel nulla, és primer energiaszükséglete (fűtés és melegvíz-előállítás) legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból biztosított. Ráadásul a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az előírásokat.
