A millenniumi nemzedék, azaz Y és Z korcsoport lassan teljes mértékben elhagyja a hagyományos televíziózást és áttér az OTT tartalomra. A C generáció 80 százaléka ma már több internetes tartalmat fogyaszt, mint tévét és rádiót együttvéve.
Pár évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy túl sok időt töltünk televíziós műsorok nézésével, mára viszont úgy tűnik, a fiatalok szinte teljesen felhagynak a hagyományos tartalomfogyasztással. Az eddig leginkább az Y és Z generáció körében elterjedt over-the-top (OTT) tartalmak kétségtelenül betörtek a mindennapokba, a legnagyobb szolgáltatók szerepét a Netflix, a Twitch, az Amazon Prime Video vagy a YouTube Red tölti be. Az általános tendenciák szerint, ha valaki előfizet egy ilyen szolgáltatásra, nagyon rövid időn belül még egyet választ hozzá.
Dóbé Sándor, az Antenna Hungária Zrt. stratégiai igazgatójának előadása szerint a millenniumi generáció változó médiafogyasztási igényeire a hagyományos televíziózás már nem tud elégséges választ adni, szemben az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő OTT-vel. Napjainkban minden negyedik fiatal több mint 10 órát tölt online videófogyasztással hetente. Számukra lényeges, hogy hozzájussanak egyedi, exkluzív sorozatokhoz, amatőr vagy félprofi „User generated content”-hez, illetve niche tartalmakhoz. Hazánkban jelenleg az eSport az egyik legnépszerűbb niche tartalom, amelyet a 18-24 éves korosztály 46%-a kísér figyelemmel. A millenniumi generáció a szolgáltató platformoktól letisztult designt és könnyű felhasználási módot vár el, fontos számukra az interaktivitás és játékosság megléte, magát a tartalmat pedig egyszerre több eszközön, multitaskingolással élvezik.
A 15 és 24 év közöttiek túlnyomó többsége folyamatosan online, az ő véleményüket a korábbi mainstream sztárok helyett már a Youtube-influencerek befolyásolják – szemben az idősebbekkel és az alacsonyabb végzettségűekkel, akik alig, vagy egyáltalán nem tudják kihasználni az internet adta lehetőségeket. A Digitális Jólét Program, illetve a SZIP keretein belül, majd az 5G kialakításával erre a problémára igyekeznek megoldást találni a hazai szakértők. Ezen a téren Magyarország az európai színtéren a középosztályból könnyedén előrébb léphet!
„A MediaNet 2017 konferencia abszolút szinkronban volt a legújabb jelenségekkel is. Felhívtuk a figyelmet a digitális kompetencia fejlesztésének fontosságára, a virtuális valóság játékokon túli értékeire, feltérképeztük a médiatechnológiai fejlődések által kitaposott új utakat, elemeztük a klasszikus műsorterjesztés átalakulását és jövőjét, és természetesen a mai rádiózási trendek, illetve a szabályozási kérdések sem maradtak érvek és konklúziók nélkül. Emellett új akciótervek is születtek, például a C nemzedék tartalomfogyasztásának lekövetésére” – összegezte a médiatechnológiai szakma előrelépéseit Nagy Péter, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület operatív igazgatója.